A becslések szerint az olaszországi Milano–Cortina téli olimpia összesen 5,3 milliárd euró gazdasági értéket termelhet, ebből 2,3 milliárdot a turizmus költései adnak.
Észak-Olaszországra irányul a nemzetközi figyelem, ahogy a Milano–Cortina téli olimpia több helyszínen zajlik a térségben. Ez az első téli játékok Olaszországban azóta, hogy Torino húsz évvel ezelőtt megrendezte az eseményt.
A korábbi olimpiáktól eltérően ezúttal széttagolt helyszínstruktúrával rendezik a versenyeket: Milánó, Cortina d'Ampezzo, Verona, a Valtellina és a Val di Fiemme ad otthont a programoknak, így az olasz divat, kultúra és alpesi turizmus egy több desztinációt felölelő kirakatban jelenik meg.
A Banca Ifis jelentése szerint a játékok teljes gazdasági hatása várhatóan eléri az 5,3 milliárd eurót.
Ebből 1,1 milliárd euró a turisták és a szervezői személyzet költéséből származhat magukon a versenynapokon, további 1,2 milliárd eurót pedig a rendezvényt követő 12–18 hónapban fennmaradó többletturizmus hozhat.
Újabb 3 milliárd euró infrastrukturális és örökségi beruházásokhoz kapcsolódik, amelyek során sport- és civil létesítményeket korszerűsítenek vagy építenek teljesen újjá.
A szervezők mintegy 2,5 millió nézőre számítanak a játékok teljes időtartama alatt, átlagosan három éjszakás tartózkodással, a látogatók pedig többféle helyi programot is kipróbálnak.
A milánói, cortinai és más térségek szállodái, közlekedési szolgáltatói és egyéb vállalkozásai robbanásszerű keresletnövekedésről számolnak be. A valós idejű foglalási adatok nemcsak a hagyományos téli központokban, hanem olyan városokban is élénk aktivitást mutatnak, mint Verona vagy Velence.
Turisztikai fellendülés várható a játékok idején és azt követően is
A turizmus, amely már most is az olasz gazdaság egyik alappillére, a játékok idején különösen erős lendületet vett.
Chloe Parkins, az Oxford Economics vezető közgazdásza szerint Olaszország 2026-ban várhatóan 66 millió nemzetközi turistát fogad, a 2023-as 60 millió után.
A közgazdász úgy látja, hogy a turisztikai költés már az idén 2,9 milliárd euróval nőhet, miközben Észak-Olaszország városai felülmúlják az országos trendeket.
Ugyanakkor a turizmusra gyakorolt összhatás nem lesz akkora, mint a nyári olimpiák esetében.
„A téli játékok gazdasági és turisztikai hatása jellemzően kisebb, mint a nyári olimpiáké” – mondta Parkins, emlékeztetve arra, hogy a párizsi 2024-es játékokra mintegy 10–12 millió jegyet adtak el, vagyis körülbelül ötször annyit, mint amennyit a Milano–Cortina esetében várnak.
Az Oxford Economics arra is rámutatott, hogy a széttagolt rendezési modell mérsékli azokat a kiszorító hatásokat, amelyek gyakran együtt járnak a gigaeseményekkel.
A versenyek több térségre történő szétosztásával csökkennek a közlekedési szűk keresztmetszetek és a túlzsúfoltságtól való félelmek, ami segít egyértelművé tenni a desztinációk számára, hogy az olimpiai helyszíneken túl is „nyitva áll az üzlet”.
Milano–Cortina 2026: a költségvetés továbbra is kordában
Államháztartási szempontból az olimpia egyelőre kezelhetőnek tűnik.
Mariamena Ruggiero, az S&P Global Ratings elemzője szerint a Milano–Cortina olimpiára kevesebbet kell költeni, mint a 2015-ös milánói expóra, és jóval kisebb terhet jelent, mint a 2006-os torinói téli játékok.
Az S&P számításai alapján a Milano–Cortina téli olimpia teljes költsége 5,7 és 5,9 milliárd euró között alakulhat, ami Olaszország 2025-ös GDP-jének nagyjából 0,3 százalékának felel meg.
A kiadások mintegy 63 százaléka közpénz, döntően a központi kormány finanszírozza, főként infrastrukturális beruházások formájában.
„A Milano–Cortina kevesebbe kerül, mint a szocsi és a pekingi téli olimpia, ugyanakkor többe, mint bármely más téli játék az elmúlt húsz évben” – fogalmazott Ruggiero.
Bár összességében kevesebbe kerül, az ügynökség emlékeztetett arra, hogy a 2006-os torinói téli olimpia rendkívüli mértékben megterhelte a város pénzügyeit, mivel Torino maga vállalta a létesítmények és az infrastruktúra jelentős részének finanszírozását, ami romló költségvetési mutatókhoz és súlyos adósságteherhez vezetett.
Látogatói boom és adóbevétel-növekedés ellensúlyozhatja a költségeket
„Arra számítunk, hogy a magas látogatószám olyan bevételeket generál, amelyek nagyrészt ellensúlyozzák az üzemeltetési költségeket” – mondta Ruggiero.
A Visa-kártyabirtokosok repülőjegy- és szállásfoglalási adatai már most 160 százalékos növekedést jeleznek az észak-olaszországi beutazásokban a játékok csúcsidőszakában. A belföldi érdeklődés is erős: az érintett térségek lakosainak csaknem 80 százaléka jelezte, hogy legalább egy versenyt személyesen is meg szeretne nézni.
Az olasz kormány további 200 millió euró extra forrást hagyott jóvá turisztikai promócióra, logisztikára és biztonságra.
Az olimpiai helyszínektől számított 30 kilométeres körzetben lévő önkormányzatok 2026-ban megemelhetik az idegenforgalmi adó mértékét, a többletbevétel 50 százaléka pedig a központi kormányhoz kerül.
Az S&P ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a hosszú távú gazdasági hatás korlátozott lesz, tekintettel arra, hogy Olaszország már most is Európa három vezető turisztikai desztinációja közé tartozik.
A társadalmi és infrastrukturális örökség viszont tartósnak ígérkezik. A javuló megközelíthetőség, a korszerűsített közlekedési rendszerek és a megújult közösségi terek az olimpiai láng kialvása után is a helyiek és a turisták javát szolgálják majd.