Felmérések szerint a legtöbb európai még mindig arra számít, hogy idén tovább drágulnak az élelmiszerek, noha az EKB már az áremelkedés mérséklődését várja.
Az Európai Unióban 2025-ben várhatóan az élelmiszer-infláció gyorsabban emelkedik majd, mint az általános infláció. Az Eurostat adatai szerint az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 3,3 százalékkal nő, szemben a 2,5 százalékos általános inflációval.
Az eurózónában az Európai Központi Bank azt várja, hogy enyhül az élelmiszer-infláció, ahogy mérséklődik a korábbi globális élelmiszer-nyersanyagár-emelkedések és a kedvezőtlen nyári időjárás hatása, majd 2026 végére valamivel 2 százalék fölött stabilizálódik.
Ennek ellenére a fogyasztói hangulat alapján a fogyasztók még mindig erőteljes árnyomást érzékelnek.
Az ING Consumer Research felmérése szerint a dráguló élelmiszerek 2026-ban is az uniós fogyasztók egyik fő aggodalma, sokan arra számítanak, hogy az élelmiszerárak továbbra is gyorsan emelkednek – különösen azokban az országokban, ahol az élelmiszerek és az alkoholmentes italok nagy hányadát teszik ki a háztartási kiadásoknak.
A vásárlóerő javulásával kapcsolatos várakozásoknál pedig a pesszimisták vannak többségben az optimistákkal szemben.
Hogyan alakulhatnak tehát az élelmiszerárak Európa-szerte 2026-ban? Hol számítanak a fogyasztók további drágulásra? És mennyire különbözik az élelmiszerek aránya a háztartási költségvetésekben Európa egyes országaiban?
Három országban 60 százalék felett az áraktól tartók aránya
Összességében a válaszadók 58 százaléka mondta azt, hogy teljes mértékben egyetért vagy egyetért azzal az állítással: „Arra számítok, hogy hazámban a következő 12 hónapban az élelmiszerárak a mostaninál gyorsabban emelkednek.”
A hat vizsgált országban mindössze a válaszadók 14 százaléka nem értett egyet ezzel. Thijs Geijer, az ING közgazdásza ezt annak jelének tartja, hogy lassul az árnyomás, ugyanakkor figyelmeztetett: sok háztartás még mindig érzi a közelmúlt élelmiszer-inflációjának hatását.
„Ez annak a jele, hogy sok fogyasztó fejben már felkészült, vagy készül az akár még magasabb inflációra” – mondta Geijer. Hozzátette: a fogyasztóknak valószínűleg hosszabb ideig kellene mérséklődő inflációt tapasztalniuk ahhoz, hogy várakozásaik érdemben megváltozzanak.
Az ING felmérése hat európai országra terjedt ki – Németországra, Spanyolországra, Hollandiára, Belgiumra, Lengyelországra és Romániára –, országonként mintegy ezer válaszadóval.
Spanyolország kivételével mindenhol magasabb volt az aggodalom a további áremelkedés miatt, egyes országokban meghaladva a kétharmados arányt is. Romániában a válaszadók 73 százaléka számít arra, hogy a következő 12 hónapban gyorsabban nőnek az élelmiszerárak. Belgiumban ez az arány 66, Hollandiában 64 százalék.
Németországban a válaszadók több mint fele (57 százalék) vár gyorsabb élelmiszerár-emelkedést, míg Lengyelországban ez az arány csaknem a fele, 49 százalék.
Miért alacsonyabb a spanyol arány?
Spanyolországban a legalacsonyabb ez az arány: mindössze körülbelül öt válaszadóból kettő (39 százalék) számít gyorsabb élelmiszer-áremelkedésre.
A spanyol gazdaság 2025-ben 2,8 százalékkal bővült, jóval meghaladva az eurózóna 1,5 százalékos átlagát. Az alacsonyabb energiaárak és a mérséklődő infláció segítettek fenntartani a fogyasztói bizalmat és ösztönözték a költekezést.
Az Indeed állásportál adatai szerint Spanyolország az öt legnagyobb európai gazdaság között a második helyen áll az álláshirdetések számát tekintve; ez 2025 végén 54 százalékkal haladta meg a járvány előtti szintet.
Az OECD előrejelzései szerint is Spanyolország áll az élen Európa öt legnagyobb gazdasága között: a reál-GDP növekedése 2,2 százalék lehet, szemben az euróövezet és az Egyesült Királyság egyaránt 1,2 százalékos várható ütemével.
Az OECD arra számít, hogy a robusztus munkahelyteremtés és a reálbér-növekedés továbbra is támogatja a magánfogyasztást Spanyolországban.
Szkeptikus fogyasztók
Várnak-e az európai fogyasztók érdemi javulást a vásárlóerejükben? Nem igazán.
A hat országban a válaszadók 39 százaléka nem értett egyet azzal az állítással, hogy „2026-ban nőni fog a vásárlóerőm az idei évhez képest”, jóval meghaladva a 29 százalékos egyetértők arányát.
„Bár a reálbérek nagyrészt helyreálltak, a fogyasztók továbbra is borúlátóak a vásárlóerejüket illetően, amikor 2026-ra tekintenek” – mondta Thijs Geijer, az ING közgazdásza.
A legnagyobb fokú pesszimizmus Németországban tapasztalható: ott a válaszadók több mint fele (53 százalék) nem értett egyet az állítással, szorosan mögötte Belgium következik 50 százalékkal.
Másutt kisebb a borúlátók aránya: Hollandiában 40, Lengyelországban 36, Romániában 34 százalék.
Spanyolország itt is kilóg a sorból. Mindössze a válaszadók 18 százaléka nem számít a vásárlóerő javulására, miközben több mint a felük (52 százalék) egyetértett az állítással, ami jóval optimistább képet jelez.
Geijer megjegyezte, hogy a spanyol fogyasztók érezhetően derűlátóbbak, ami feltehetően az elmúlt évek viszonylag erőteljes reálbér-javulását tükrözi.
Élelmiszer-infláció és az élelmiszerek aránya a háztartási kiadásokban
Pozitív összefüggés figyelhető meg az élelmiszerek és alkoholmentes italok átlagos éves inflációja, valamint a háztartási kiadásokon belüli arányuk között: ha az egyik nő, a másik is hajlamos emelkedni. A kapcsolat nem tökéletes, de meglehetősen erős.
Ez azt jelenti, hogy egyes országokat erősebben sújtja az infláció, mert a magasabb élelmiszer-drágulás mellett a háztartások jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerre.
Romániában például 2025-ben 6,8 százalék volt az élelmiszer-infláció, miközben a háztartások kiadásaik 23,1 százalékát élelmiszerre és italokra fordították.
Hasonló mintázat figyelhető meg több kelet-európai és balkáni országban is.