Gyenge évek után az eurózóna kilábalt a makacs inflációból és kamatokból; a növekedés napirenden: mely ország nő a leggyorsabban a következő években?
2025-ben makrogazdasági erők egész forgataga formálta a folyamatokat: a politikai felfordulás és a változó monetáris politika folyamatosan készenlétben tartotta az elemzőket. A 2021-es, járvány utáni fellendülést lassulás követte, idén pedig a kereskedelmi háborúk, a vámfenyegetések és a csökkenő kamatok határozták meg a képet.
Az OECD szerint az olyan tényezők, mint a mesterséges intelligencia és a javuló pénzügyi feltételek a következő években várhatóan lendületet adnak a globális növekedésnek. Ennek ellenére továbbra is fennállnak a kibocsátást fenyegető kockázatok, köztük a munkaerőpiacok gyengülése. Az egyes országok növekedési kilátásai a világrend átalakulásával párhuzamosan jelentősen eltérnek, amiben szerepet játszanak többek között a technológiai fejlődés és az erőforrás-fölény.
Az OECD előrejelzései szerint 2025-ben az euróövezet reál GDP-növekedése lemarad a világ két legnagyobb gazdasága, az Egyesült Államok és Kína mögött. De mi várható 2026-ban és 2027-ben? És hogyan teljesítenek az egyes országok az euróövezetben?
Növekedés 2025-ben: Finnország lemarad
Az OECD-országok közül Írország várhatóan a legerősebb növekedést éri el 2025 végére, 10,2%-kal. A 2025 decemberében publikált OECD Economic Outlook jelentés szerint ezt az ugrást „az Egyesült Államokban bevezetendő vámok előtt előrehozott gyógyszeripari export” hajtja.
A több idei fenyegetést követően Donald Trump amerikai elnök akár 100%-os vámokat jelentett be az importált gyógyszeripari termékekre, október 1-jétől. Trump közölte, hogy mentességet kapnak azok a vállalatok, amelyek amerikai termelőkapacitást építenek. Az EU ugyanakkor azt állítja, hogy exportját egy korábbi kereskedelmi megállapodás védi, amely az uniós árukra kivetett amerikai vámokat 15%-ban rögzíti.
Írország kilóg az OECD rangsorából; utána Törökország következik 3,6%-kal, majd Lengyelország 3,3%-kal.
Mégis, Írországban a GDP gyakran félrevezető mutató a gazdaság szerkezete miatt. A hagyományosan alacsony társasági adókulcsok következtében sok multinacionális vállalat könyveli itt a nyereségét, ami mesterségesen torzítja a GDP-t.
Az OECD-lista másik végén Finnországban 2025-ben nem várható növekedés. Az OECD szerint a gyenge fogyasztói bizalom és a túlkínálat korrekciója miatt visszaeső lakásépítések erősen visszafogják a kibocsátást.
Jövőre: 1,2%-os növekedés az euróövezetben
Az euróövezet reál GDP-növekedése várhatóan enyhén, 2025-ös 1,3%-ról 1,2%-ra mérséklődik 2026-ban, majd 2027-ben 1,4%-ra emelkedik.
Az OECD szerint „a növekvő kereskedelmi feszültségeket ellensúlyozzák a javuló pénzügyi feltételek, az RRF-forrásokból finanszírozott folytatódó tőkeberuházások és a rugalmas munkaerőpiacok”.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) az a kulcsfontosságú mechanizmus, amely segít abban, hogy az uniós gazdaságok erősebben és ellenállóbbként kerüljenek ki a járványból. Az RRF keretében az Európai Bizottság az EU nevében kötvényeket bocsát ki, és a tőkepiacokról von be forrást. Az így befolyt összegeket a tagállamok számára bocsátják rendelkezésre jelentős reformok és beruházások támogatására.
Három európai gazdaság áll az élen
2026-ban a 27 európai ország között a reál GDP-növekedés Olaszország 0,6%-ától Lengyelország és Törökország 3,4%-áig terjed. Litvánia 3,1%-kal követi őket. Ez a három ország az egyetlen, amelyről azt prognosztizálják, hogy meghaladja a 2,9%-os globális átlagot.
Az alsó végén Olaszország után Ausztria és Finnország következik (egyaránt 0,9%). Ők az egyetlenek, ahol a növekedés 1% alatt marad.
A legnagyobb öt gazdaság között Spanyolország vezet a növekedésben
Az OECD becslése szerint Spanyolország 2026-ban 2,2%-kal nő. Ez a legmagasabb ütem Európa öt legnagyobb gazdasága között, messze megelőzve a következőt, az Egyesült Királyságot, 1,2%-kal.
A jelentés szerint „[Spanyolországban] az erős munkahelyteremtés és a reálbérek növekedése továbbra is támogatja a lakossági fogyasztást. A beruházások bővülését a Helyreállítási, Átalakítási és Ellenállóképességi Terv (RTRP) folyamatos végrehajtása és az alacsonyabb finanszírozási költségek támasztják alá”.
Spanyolország közvetlen kitettsége az amerikai vámoknak korlátozott, mivel az Egyesült Államokba irányuló áruexport a GDP-nek mindössze 1,1%-át adja.
Eközben az Egyesült Királyságban a kormányzati kiadási korlátok és a bizonytalanság is visszafogja a bővülés ütemét. A munkaerőpiac hűl: a bérszámfejtésben szereplő alkalmazottak száma a szeptemberrel záruló egy évben mintegy 0,4%-kal csökkent, az üres álláshelyek száma pedig ugyanebben az időszakban csaknem 14%-kal esett.
Németország és Franciaország esetében 1%-os növekedés várható, míg Olaszországban csupán 0,6%-os növekedésre számítanak.
Az OECD-jelentés szerint „a költségvetési expanzió Németországban várhatóan élénkíti a gazdasági aktivitást, ami a védelemre és az infrastruktúrára fordított magasabb kiadásokat tükrözi, ugyanakkor a Franciaországban és Olaszországban várható konszolidáció fékezi a növekedést”.
Az öt legnagyobb gazdaság 2027-ben
2027-ben az öt legnagyobb gazdaság közül ismét Spanyolországban lesz a legmagasabb a reál GDP-növekedés, bár üteme 1,8%-ra mérséklődik. Németország 1%-ról 1,5%-ra gyorsít. Az Egyesült Királyság és Olaszország 2026-hoz képest mindössze 0,1 százalékponttal nő, Franciaország pedig változatlanul 1%-on marad.
Az OECD szerint a 27 európai ország közül 2027-ben Törökország éri el a legnagyobb növekedést, 4%-ot. A szervezet úgy véli, hogy a magasabb vámok gyengítik az exportot, de a hatás várhatóan viszonylag kicsi és rövid életű lesz. A javuló pénzügyi feltételek 2026-ban és 2027-ben támogatják a lakossági fogyasztást és a beruházásokat, ami az importot is élénkíti. Az infláció csökkenése is folytatódhat.
Fokozatos kilábalás Finnországban
A 2025-ös recesszió után Finnországban érezhető javulás várható: 2026-ban 0,9%-os, 2027-ben 1,7%-os GDP-növekedés.
A jelentés szerint „a csökkenő kamatok, a stabilizálódó lakáspiac, a növekvő védelmi kiadások és a kereskedelmi partnerek erősebb növekedése támogatja a fordulatot”. Az amerikai vámok, a globális bizonytalanság és a költségvetési konszolidáció azonban továbbra is ellenszél.