A globális piacok emelkedtek, miután az amerikai elnök módosította álláspontját az északi-sarkvidéki sziget ügyében, és azt állította, hogy készül megállapodás.
Csütörtökön erősödtek a globális részvénypiacok, miután Donald Trump amerikai elnök visszavonta a Grönlandhoz kapcsolódó vámfenyegetéseket.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A svájci Davosban zajló Világgazdasági Fórum éves csúcstalálkozóján Trump közölte, hogy Mark Ruttével, a NATO főtitkárával folytatott megbeszélését követően megállapodott a Grönlanddal kapcsolatos „jövőbeni megállapodás kereteiről”.
Az elnök azt állította, nem alkalmaz katonai erőt a sziget Dániától való megszerzésére, és elállt attól a tervtől is, hogy február 1-jétől extra vámokat vessen ki európai országokra.
A megállapodás részletei egyelőre kevéssé ismertek, ám a feszültség enyhülése láthatóan javította a befektetői hangulatot.
Közvetlenül az európai nyitás után a francia CAC 40 1,31%-kal magasabban járt, a német DAX 1,23%-kal emelkedett, a spanyol IBEX 35 1,05%-ot erősödött, az olasz FTSE MIB pedig 0,97%-kal nőtt. A brit FTSE 100 0,76%-kal volt magasabban, a szélesebb STOXX Europe 600 pedig 1,15%-ot emelkedett.
Globális lendület az enyhülő feszültségek nyomán
Európa optimizmusa az ázsiai piacok mozgását tükrözte: Japán Nikkei 225 indexe 1,73%-kal emelkedett, a kínai SSE Composite 0,14%-kal, az ausztrál S&P/ASX 200 pedig 0,75%-kal. Hongkong Hang Sengje kevesebb mint 0,1%-kal kúszott feljebb, míg a dél-koreai Kospi 0,87%-os lökést kapott, története során először áttörte az 5 000 pontos határt, és rekord 4 952,53 ponton zárt.
Az elmúlt 12 hónapban a Kospi az AI-robbanás nyomán a világ legjobban teljesítő indexévé vált; Dél-Korea olyan kulcsfontosságú chipgyártók otthona, mint a Samsung Electronics és az SK Hynix.
A félvezetőipari cégek, amelyek már eleve magas értékeltségen forognak, még tovább drágultak, miután az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang szerdán felszólalt Davosban. Huang szerint az AI-átállás ezermilliárd dolláros beruházásokat igényel majd, ami legalábbis egy időre enyhítette a túlárazottsággal kapcsolatos félelmeket.
A 30 amerikai félvezetőcéget követő Philadelphia Semiconductor Index szerdán 3,18%-os pluszban zárt.
A tágabb amerikai piaci hangulatot tekintve az S&P 500 határidős jegyzései 0,40%-kal emelkedtek, a Dow Jones futures 0,20%-kal voltak feljebb, a Nasdaq futures pedig 0,64%-ot erősödtek.
Arany és amerikai államkötvények
Az EU és az Egyesült Államok közötti feszültség enyhülésével csökkent a menedékeszközök iránti kereslet.
Közép-európai idő szerint nagyjából 9:30-kor az arany 0,19%-kal alacsonyabban, unciánként 4 828,30 USD-n forgott, miután szerdán 4 800 USD fölötti történelmi csúcsot ért el.
A nemesfém népszerűsége likviditásával és infláció elleni fedezeti szerepével függ össze, de a gyengébb dollár és a csökkenő amerikai kamatok is támogatták az aranyat.
Ha a dollár gyengül, az arany relatíve olcsóbbá válik a külföldi vásárlók számára, ami növeli a keresletet és az árakat. Az alacsony amerikai kamatok szintén vonzóbbá teszik az aranyat a kamatot fizető eszközökhöz képest, mivel a befektetők nem veszítenek érdemben, ha a nemesfémet választják például a kötvények helyett.
A hat másik valutával szembeni dollárteljesítményt mérő Dollar Index csütörtökön 98,81-en járt, kevesebb mint 0,1%-os pluszban.
A hosszú lejáratú amerikai államkötvények hozamai is visszacsúsztak azután, hogy a hét elején megugrottak; ezt a Grönland körüli feszültségekhez és a Federal Reserve függetlenségét fenyegető kijelentésekhez kötötték, miközben Trump új elnök kinevezésére készül a Fed élére. A korábbi hozamemelkedés másik oka Japán volatilitása volt: egyes befektetők az amerikai eszközökből a magasabb hozamot kínáló japán állampapírokba csoportosítottak át pénzt.
A következő napokban a piacok további részletekre várnak Trump Grönlanddal kapcsolatos megállapodásáról, miután Dánia hangsúlyozta, hogy a sziget szuverenitása nem képezi alku tárgyát. Az EU vezetői rendkívüli csúcstalálkozót tartanak csütörtökön Brüsszelben, hogy megvitassák az amerikai fenyegetést.