Markus Söder bajor miniszterelnök támogatja, hogy az ukrán menekülteknek a jövőben az úgynevezett "állampolgári támogatás" helyett csak a menedékkérőknek járó alacsonyabb összegű ellátásokat fizessék ki.
HIRDETÉS
Söder bajor miniszterelnök (CSU) alaposan felrázná a fekete-piros szövetségi kormány koalíciós megállapodását. Nézete szerint biztosítani kell, hogy "ne legyen többé állampolgári juttatás mindazoknak, akik Ukrajnából érkeztek" - mondta a bajor kormányfő a ZDF-nek adott vasárnapi interjújában.
Ennek alapján az Ukrajnából újonnan érkező menekültek csak csökkentett szociális juttatásokat kaphatnának, és ennek "nem csak azokra kell vonatkoznia, akik a jövőben érkeznek, hanem mindenkire", vagyis azokra az ukránokra is, akik a háború kitörése óta Németországban élnek.
Söder azzal indokolta álláspontját, hogy Németországon kívül egyetlen más ország sem nyújt az ukrán menekülteknek az állampolgári támogatáshoz hasonló juttatásokat. Ez az egyik oka annak, hogy viszonylag kevés ukrán vállalt munkát Németországban, annak ellenére, hogy jó képzettséggel és szaktudással rendelkeznek.
2024 októberében az akkor még kormányon lévő szabaddemokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner hasonló követeléssel lépett fel, amit az SPD hevesen elutasított, hivatkozva arra az alkotmánybírósági döntésre, hogy a juttatás jár az ukrajnai menekülteknek, és bárki, aki védelmi státuszt kapott, jogosult alapvető társadalombiztosítási ellátásokra, ha szükséges
A koalíciót rontó lépés lehet?
A CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokraták ( SPD) a koalíciós szerződésben elvileg abban maradt, hogy a 2025. április 1-től Németországba érkező ukrán menekültek a jövőben - más migránsokhoz hasonlóan - csak a menedékkérőknek járó juttatásokban részesülhetnek. Azok, akik ezen időpont előtt érkeztek, továbbra is jogosultak lennének az állampolgári juttatásra.
A politikai megállapodás azonban mindmáig nem jutott el a végrehajtás szakaszába. Jelen állás szerint a határnap után érkezett ukránok továbbra is állampolgári juttatásban részesülnek. Az SPD azonban nem akarja a korlátozást kiterjeszteni azokra is, akik az új szabály megszületése előtt érkeztek Németországba.
A németországi állampolgári juttatásokra összesen fordított kiadások 2024-re 46,9 milliárd euróra emelkedtek. Ebből a keretből 6,3 milliárd euró jutott az Ukrajnából származó személyeknek, akik állampolgári juttatásban részesültek.
Háttér: miről van szó?
Az úgynevezett „Bürgergeld” (polgárpénz) 2023. január 1-jén lépett életbe, a szociáldemokrata-zöld-liberális kormány (SPD–Zöldek–FDP) döntése nyomán, Olaf Scholz kancellársága alatt.
Ez a támogatási forma a korábbi, sokat kritizált Hartz IV rendszer helyébe lépett, és célja, hogy méltányosabb, emberközpontúbb megközelítést nyújtson a munkanélküliek és a rászorulók segélyezésében. A rendszer lényege, hogy az álláskeresők és alacsony jövedelműek alapszintű pénzügyi támogatást kapnak, miközben fokozott hangsúlyt helyeznek a továbbképzésre, átképzésre és a munkaerőpiaci reintegrációra.
A Bürgergeld összege egyedülálló felnőttek esetében havonta 563 euró, amit kiegészíthetnek lakhatási és fűtési költségtámogatással. A támogatás feltétele, hogy a kérelmező Németországban éljen, munkaképes korú legyen (18–67 év), és ne rendelkezzen jelentős megtakarítással. A menedékkérők, illetve az olyan ukrajnai menekültek, akik "különleges védelmi státuszt" kaptak, szintén jogosultak lehetnek a Bürgergeldre, és ez a mostani vita egyik fő eleme.
A rendszer állandó politikai viták tárgya, különösen a konzervatív–jobboldali pártok részéről, akik szerint a támogatás túl nagy vonzerőt jelenthet a migránsok számára, és csökkentheti a munkavállalási hajlandóságot. Ezt az ellenkezést jelzi Markus Söder idézett nyilatkozata is.
Európában hasonló jellegű (alapjövedelem-típusú) szociális ellátás több országban is létezik, de eltérő formákban. Franciaországban például a RSA (Revenu de solidarité active), Hollandiában pedig a „bijstand” nevű rendszer biztosít alapvető megélhetési támogatást a rászorulóknak.
Finnország néhány éve tesztelte a valódi feltétel nélküli alapjövedelmet, de ez nem vált általánossá. A Bürgergeld különlegessége a többi európai példához képest a munkapiaci integráció hangsúlyozása és a viszonylag magas támogatási szint – különösen a kelet-európai országokhoz viszonyítva.