A két techóriásra arra hivatkozva róttak ki óriási bírságot, hogy nem tartották be a digitális piaci törvényt. Ezzel az EU az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi feszültségek súlyosbodását kockáztatja.
HIRDETÉS
A Bizottság 500 millió eurós bírságot szabott ki az Apple-re, miután megállapította, hogy a vállalat megakadályozza a fejlesztőket abban, hogy szabadon kommunikáljanak a fogyasztókkal, illetve az ajánlatok és tartalmak tekintetében alternatív csatornák felé terelje őket.
A testület a Metát 200 millió euróra bírságolta, mivel egy hirdetési modellje nem felel meg a digitális piaci törvénynek. A fő probléma, hogy a "consent or pay" modell olyan kétopciós választási lehetőséget sugall, amely arra kényszeríti a felhasználókat, hogy beleegyezzenek személyes adataik célzott reklámozáshoz történő átadásába, hacsak nem fizetnek elő.
A vizsgálatok egy évig tartottak. Egy a vizsgálatot lefolytató testület tisztviselője szerint a jogsértés "súlyosságát, időtartamát és ismétlődését" is figyelembe vették, de mivel a digitális piaci törvény viszonylag újkeletű, az időtartamra vonatkozó kritérium nem volt alkalmazható.
A bírságok viszonylag alacsonyak figyelembe véve azt, hogy az uniós jogszabályok a digitális piaci törvények megsértése esetén az éves forgalom akár 10%-áig terjedő bírságot is kirónak. A végrehajtó testület két másik, ugyanezeket a vállalatokat érintő ügyet is lezárt.
Az Apple a Reutersnek levélben kommentálta az intézkedést.
„A mai bejelentések újabb példák arra, hogy az Európai Bizottság igazságtalanul olyan intézkedéseket hoz az Apple ellen, amelyek ártanak a felhasználóink adatvédelmének és biztonságának, a termékeknek, és arra kényszerítenek minket, hogy ingyen adjuk oda a technológiánkat másoknak” – áll a közleményben.
A Meta szintén bírálta a döntést.
„Az Európai Bizottság igyekszik hátrányos helyzetbe hozni a sikeres amerikai vállalkozásokat, miközben lehetővé teszi, hogy a kínai és az európai cégek eltérő normák szerint működjenek” – kezdi a cég közleményében. „Nem csupán egy bírságról van szó; a Bizottság arra kényszerít minket, hogy megváltoztassuk az üzleti modellünket. Több milliárd dolláros vámot vet ki a Metára, miközben arra kötelez minket, hogy rosszabb minőségű szolgáltatást nyújtsunk” – teszik hozzá.