„Ha nem haladunk előre, leesünk a bicikliről” – figyelmeztet Beata Javorcik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza.
HIRDETÉS
Vajon a második Trump-ciklus lesz a 2025-ös világgazdaság meghatározó befolyásoló tényezője?
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint ez az egyik ok az aggodalomra.
„A globalizáció feloldódása negatív következményekkel jár a világgazdaságra nézve” – mondta Beata Javorcik, az EBRD vezető közgazdásza Angela Barnesnak a The Big Question legújabb epizódjában.
A globális gazdaság széttöredezik
Beata 2025-re vonatkozó két fő aggodalma a folyamatos konfliktusok hatása és a globális gazdaság széttöredezettsége. A Brexitet, az amerikai-kínai kereskedelmi háborút és az orosz szankciókat említette, mint olyan hosszú távú kérdéseket, amelyek továbbra is gazdasági kockázatot jelentenek.
Véleménye szerint a fellendülés érdekében az uniónak figyelembe kell vennie Mario Draghi figyelmeztetéseit, amelyeket az európai versenyképesség jövőjéről készült jelentésében fogalmazott meg.
„Európa nem lesz képes fenntartani az életszínvonalát, ha a jelenlegi úton halad tovább.
Paradox módon azonban az a sokk, amelyet Európa 2025-ben átélhet, segíthet összpontosítani, és cselekvésre késztethet. Lehet, hogy ez egy most vagy soha pillanat Európa számára” – tette hozzá Beata.
Bár Európa jelenleg további hírekre vár a beharangozott amerikai kereskedelmi vámokkal kapcsolatban, nem ez az egyetlen amerikai lépés, amely világszerte lökéshullámokat fog okozni.
„Ha az amerikai jegybank hosszabb ideig tartja magasan a kamatlábakat, az a feltörekvő piacok számára magasabb hitelköltségeket jelent” – magyarázta Beata.
„Sok fejlődő és feltörekvő gazdaságot már most is súlyos adósságteher nyomaszt, amelyet részben a világjárvány idején halmoztak fel.
A magas kamatlábak miatt pedig az adósságszolgálat költségei is meglehetősen magasak. Igen, az infláció segített csökkenteni az adósságterhet, de ez a teher továbbra is igen jelentős. És ez aggodalomra ad okot.”
Hogyan hatnak a szankciók az orosz gazdaságra?
Bár még mindig nem világos, hogyan alakulnak majd az új orosz-amerikai kapcsolatok a következő négy évben, Beata kifejtette, hogy Oroszország egyre jobban szenved az elhúzódó szankciók következményeitől.
Bár az Európából kieső kereskedelem egy részét a kínai és törökországi export pótolta, ez nem teljes mértékben van így.
„Ezeknek az exportoknak a technológiai tartalma más, és az adatokból látható, hogy az ezekben az országokban található külföldi leányvállalatok nem szállítanak az orosz piacra.”
Hozzátette azt is, hogy mivel számos multinacionális vállalat kivonult az orosz piacról, ez az új közvetlen külföldi befektetések megszűnéséhez vezetett.
„Ez alacsonyabb tudásáramlást jelent” – magyarázta Beata.
„Ezek azok a hatások, amelyek nem látszanak azonnal. Lassan fejtik ki a hatásukat, de minden bizonnyal kezdik megterhelni az orosz gazdaságot.”
Hol lesz növekedés Európában 2025-ben?
Szerencsére a 2025-ös év nem ígérkezik teljes katasztrófának. Beata elmondta, hogy „nagyon optimista a szolgáltatások tekintetében a feltörekvő európai országokban”.
Bár a mesterséges intelligencia fokozott alkalmazása teljesen eltérő módon fogja érinteni a kelet- és nyugat-európai munkaerőpiacokat, Beata úgy látja, hogy Kelet-Európa virágzik az informatikai szolgáltatási ágazatban.
„Az a tény, hogy sokan közülük schengeni országok, ugyanabban az időzónában vannak, és ugyanazzal az adatvédelmi rendszerrel rendelkeznek, mint a nyugat-európai országok, jó előjel a szolgáltatások nagyobb exportja szempontjából.
Ahogy a vállalatokat egyre jobban érdekli a szénlábnyomuk, rájönnek, hogy az általuk vásárolt szolgáltatások szén-dioxid-kibocsátása a szénlábnyomuk nagy részét teszi ki. A kelet-európai országok közelsége tehát vonzóbbá teszi őket az IKT-szolgáltatások beszállítóiként.”
A The Big Question az Euronews üzleti sorozata, amelyben iparági vezetőkkel és szakértőkkel vitatjuk meg a napirenden lévő legfontosabb témákat.
Nézze meg a fenti videót a Beata Javorcikkal, az EBRD munkatársával folytatott teljes beszélgetésért.