„Húsz évvel ezelőtt senki sem tudta volna elképzelni, milyen mértékben határozza majd meg az internet a mindennapi életet, és úgy vélem, a világűr helyzete is hasonló” – mondta Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség főigazgatója a The Big Questionnek.
HIRDETÉS
Tudta, hogy egy átlagos európai évente mintegy 10 eurónyiadóval járul hozzá az Európai Űrügynökség (ESA) költségvetéséhez?
Bár ez nem tűnik soknak, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mit kapunk érte cserébe. Különösen manapság, amikor az űrutazásról alkotott kép egyre inkább a milliárdosok elit klubjával fonódik össze, melyet Musk, Bezos és Branson neve fémjelez.
A The Big Question című műsor ezen epizódjában dr. Josef Aschbacher,** az Európai Űrügynökség főigazgatója Hannah Brownnal beszélget arról, hogy az űrben végzett munkájuk milyen gazdasági előnyökkel jár itt, a Földön.
Az űripar több, mint milliárdosok klubja?
Az ESA költségvetése évi 8 milliárd €, ami csekély összeg a NASA 25 milliárdos büdzséjéhez képest, és valamivel meghaladja az amerikai űrhaderő keretét.
Bár a költségvetés viszonylag szerény, az elért eredmények igencsak figyelemre méltók.
Az Európai Bizottsággal együttműködve az ESA két zászlóshajó programot működtet, a Galileót és a Copernicust, amelyek „a világ legpontosabb navigációs jelét”, illetve "a világ legjobb földmegfigyelési programját” biztosítják.
Az ESA 2024-es tevékenysége címszavakban összefoglalva: rekordszámú műholdat (13) lőtt ki, végrehajtotta az Ariane 6 első repülését, újra szolgálatba állította a VEGA-C-t, és öt új hivatásos űrhajóst képzett ki.
A rakéták szépek és jók, de van-e mindennek gazdasági értéke Európa számára?
„Egy eurónyi befektetés az űrinfrastruktúrába vagy az űrprogramokba körülbelül öt eurót hoz vissza a gazdaságba” – jelentette ki büszkén Josef.
A megtérülés munkahelyek teremtésében, az ESA számára szolgáltatásokat nyújtó magáncégek bevonásában, valamint olyan technológiai és orvosi kutatásokban és fejlesztésekben mutatkozik meg, amelyek kereskedelmi hasznot hozhatnak.
Január 1-jétől az ESA-nak 23 tagállama van, a legutóbbi csatlakozó pedig Szlovénia.
Minden tagállam a befektetéseivel arányos előnyöket élvez, ami állampolgáraik számára munkalehetőségeket teremt az iparágban.
Mi a Vigil, és valóban megéri-e az árát?
Az ESA műholdjaiból és programjaiból származó földmegfigyelési és időjárás-előrejelzési adatok jelentős pénzmegtakarítást eredményeznek Európa számára.
„Az északi-sarki időjárási műholdat tavaly lőttük fel. Ez körülbelül 50-es szorzótényezővel rendelkezik.
Ez azt jelenti, hogy egy euró, amelyet ebbe az északi-sarki időjárási műhold-konstellációba fektetünk, amely jelenleg egy műholdból áll, de a jövőben bővülhet, a befektetett összegnél 50-szer nagyobb gazdasági értéket hozhat.”
Az ESA jelenleg egy Vigil nevű kulcsfontosságú küldetésen dolgozik, amely várhatóan 2031-ben indul.
A Vigil a két műhold egyike lesz, amelyek a NASA megfelelő műholdjával összekapcsolódva képesek lesznek a napkitörések megfigyelésére és előrejelzésére.
A napkitörés a Nap által kibocsátott intenzív elektromágneses sugárzás, amely zavarhatja az űrben található létfontosságú műholdakat, valamint a földi elektromos hálózatokat.
„Egy ilyen műhold költsége néhány százmilliós nagyságrendű, ami kétség kívül komoly beruházás, de ha belegondolunk, hogy mennyit lehet megtakarítani a földi infrastruktúra védelmével és ezáltal a napkitörés okozta károk minimalizálásával, akkor jelentős szorzótényezővel számolhatunk” – mondta Josef az Euronewsnak.
Példaként említette, hogy nemrégiben egy napvihar több tíz, a közelmúltban fellőtt műholdat térített le a pályájáról.
„Több tíz műhold sokkal több pénzbe kerül, mint egyetlen olyan műhold, ami egy ilyen napvihar megfigyeléséhez és ezáltal a felkészüléshez szükséges.”
Miért fontos, hogy az ESA közfinanszírozású legyen?
Tevékenységének pénzmegtakarítási és gazdasági előnyei mellett az ESA-nak hosszú távú és kulcsfontosságú szerepe van az űripar inspirálásában is.
A gazdaságoknak minden eddiginél nagyobb szükségük van arra, hogy egyre több fiatalt ösztönözzenek a természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika (STEM) területén végzett munkára.
Az Apollo-11 legénységének 1969-es történelmi holdra szállását követően megnőtt a STEM doktori fokozattal rendelkező szakemberek száma, majd 20 évvel később az informatikai ipar is fellendült.
„Ha van egy menő űrprogramod, a fiatalok hajlamosak ott dolgozni, és nem hagyják el az országot vagy a kontinenst” - tette hozzá Josef.
Thomas Pesquet-t nemrégiben a történelem 5. legnépszerűbb francia személyiségévé választották, ami az ESA reményei szerint inspirálni fogja az űrhajósok következő generációját.
A A The Big Question az Euronews üzleti sorozata, amelyben az iparágak vezetőivel és szakértőivel vitatjuk meg a napirenden lévő legfontosabb témákat.
Az Európai Űrügynökség főigazgatójával folytatott teljes beszélgetésért tekintse meg a fenti videót.