A G20-ak vezetői hétfőn és kedden Brazíliában tárgyalnak, céljuk, hogy megállapodjanak a világ 3300 legtehetősebb személyére kivetett globális adóról.
HIRDETÉS
A világ leggazdagabb milliárdosaira kivetendő új adóra vonatkozó brazil terv némi ellenállásba ütközik a Rio de Janeiró-i egyeztetéséken. Brazília környezetvédelmi minisztere, Marina Silva a tárgyalások előtt újságíróknak úgy fogalmazott: "vannak ellenvetések az éghajlati-, a pénzügyi napirenddel és elsősorban a szupergazdagokra kivetett adóval kapcsolatos kérdésekben, de természetesen azon vannak, hogy összeállítsanak egy közös nyilatkozatot."
A júliusban, ugyancsak Rióban rendezett találkozón mind a húsz résztvevő pénzügyminiszter elismerte: a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek aláássák a gazdasági növekedést és a társadalmi kohéziót. Akkor és ott először állapodtak meg abban, hogy "együttműködnek annak érdekében, hogy a rendkívül nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek hatékonyan adózzanak." Ám ezt a kötelezettségvállalást még meg kell erősíteni és a szavakat tettekre váltani.
Marina Silva nem nevezte meg, hogy konkrétan mely országok emelnek kifogásokat, de a jelentések szerint Javier Milei argentin elnök egyre keményebb álláspontot képvisel a kérdésben. Mert bizony Brazília módosíthatja a húsz állam közös közleményének szövegét, vagy a 19 ország szignója alá odakerülhet egy olyan bekezdés, amely kifejti az ellenvéleményt megfogalmazó ország álláspontját.
Argentína már korábban is megtagadta a G20-ak miniszteri nyilatkozatának aláírását a nők szerepvállalásáról, és az azerbajdzsáni Bakuban tartott COP29 klímacsúcs harmadik napján visszalépett.
Az olyan országok, mint Spanyolország, amely Franciaországgal és Dél-Afrikával együtt Brazília javaslatának legfőbb nyilvános támogatója volt, nyomást gyakorolnak a többi vezetőre, hogy mutassanak határozottságot a kérdésben.
"Most jött el a pillanat, amikor bátornak kell lennünk, és csak olyan dolgokat megcselekednünk, amelyek helyességéről meg vagyunk győződve" - sürgette kollégáit Carlos Cuerpo spanyol pénzügyminiszter hétfőn Londonban.
"Van itt a vagyon újraelosztásának egy olyan eleme, amelyet - ha figyelmesen megnézzük az elmúlt évek választásainak eredményét - a polgáraink követeltek. Valahogyan reagálnunk kell erre" - fogalmazott. Cuerpo már korábban hangsúlyozta: az első lépés az lenne, hogy létrehoznának egy adatbázist a nemzetközi szinten ultragazdagnak tekintett személyek jövedelméről és vagyonáról.
A világ 3000 legtehetősebb milliárdosának megadóztatására vonatkozó tervek alapját Gabriel Zucman francia közgazdász tavalyi javaslata képezi, amely szerint a kiskapuk két százalékos vagyonadóval történő bezárása nyomán akár 250 milliárd dollárnyi (kb. 230 milliárd euró) összeg is összegyűlhetne.
Az Oxfam becslése szerint a G20-országok felső 1%-a jelenleg a teljes vagyon 31%-át birtokolja, szemben a két évtizeddel ezelőtti negyedével 26%-ával.
"A riói csúcstalálkozón a vezetők véget vethetnek az ultragazdagok évtizedek óta tartó megúszásának, ami a megadóztatásukat illeti. Csak így kezdhetjük meg a társadalmainkat szétszakító egyenlőtlenség okozta szakadékok gyógyítását" - hangsúlyozta Viviana Santiago, az Oxfam brazil ügyvezető igazgatója.