EventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Hogy állnak az uniós országok a minimálbérrel válság idején?

Együttműködésben a The European Commission
Hogy állnak az uniós országok a minimálbérrel válság idején?
Szerzői jogok euronews
Szerzői jogok euronews
Írta: Fanny Gauret
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az elmúlt időben több európai országban is emelkedett a minimálbér, Lettországban például 24%-kal, mégsem érzik az emberek, hogy jobban élnének.

Az elmúlt időben Európa-szerte emelkedett a minimálbér összege. A növekedés Lettországban volt a legmagasabb, 2023-ban elérte a 24%-ot. De vajon ez elég-e ahhoz, hogy az emberek megbirkózzanak a megélhetési költségekkel?

A munkavállalói szegénység elleni küzdelem érdekében egy új európai irányelv előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsák a megfelelő minimálbért. Hogyan határozzák ezt meg, és mit jelent ez a munkavállalók számára? A Real Economy stábja Rigában járt utána.

Az országban a minimálbér havi 500-ról 620 euróra emelkedett 2023-ban. Ez szinte pontosan ugyanannyi, mint a magyarországi minimálbér. Mivel azonban a balti országokban tavaly a becslések szerint 20%-os volt az infláció, a többség nem igazán érzi a különbséget.

„Egyáltalán nem érzem a fizetésemelést. Minden nagyon megdrágult, beleértve az ételt is. Mivel a férjemmel élek, egyelőre ki tudjuk fizetni a számláinkat, de nem könnyű. Ha egyedül lennék, nem élném túl,” magyarázta a postai kézbesítőként dolgozó Vizbulīte Horste.

A szakszervezetek, a munkaadók és a kormány közötti megbeszélések után nem született kompromisszum a megfelelő minimálbér meghatározásáról, így a döntés a parlamentre maradt.

„Örülünk, hogy egyáltalán felemelték, mert a tárgyalások elég kemények voltak. Az átlag fizetés az elmúlt két évben meghaladta az 1400 eurót. Tehát mi arra törekszünk, hogy a minimálbér legalább 700 euró legyen,” fogalmazott Martins Svirskis, a Lettországi Szakszervezetek Szövetségének gazdaságpolitikai tanácsadója.

Az új irányelv azt javasolja, hogy a tagállamok a mediánbér 60%-át vagy az átlagbér 50%-át használják viszonyítási alapként a kiegyensúlyozottabb minimálbér megállapításához. A minimálbér azonban továbbra is az egyik legalacsonyabb Európában, mivel a nagyon eltérő munkaerőpiacok és jövedelmi szintek miatt jelentős különbségek vannak az egyes országok között.

Hogyan határozzák meg a minimálbéreket az EU-ban?

A minimálbérre vonatkozó szabályok nem azonosak az Európai Unióban. A legtöbb országban törvényben meghatározott bérszintek vannak érvényben. A többi országban a minimálbéreket szakszervezeti megállapodások határozzák meg.

Jelentős eltérések vannak. A havi minimálbérek jelenleg a következők:

  • 2387 euró Luxemburgban
  • 1981 euró Németországban
  • 620 euró Lettországban
  • 399 euró Bulgáriában

Egy készülő uniós irányelv két célt tűz ki maga elé:

  • megfelelő minimálbér biztosítása minden munkavállaló számára a tisztességes megélhetés érdekében.
  • a kollektív tárgyalásokhoz való hozzáférés elősegítése.

A megfelelő minimálbér garantálása különösen fontos a női munkavállalók, a migráns munkavállalók és az alacsonyabb képzettségűek számára.

A munkaadók sem akarnak rosszul járni

Kelet-Európában a legmagasabb az alacsony bérű, gyakran alacsony képzettségű munkavállalók száma. Eduards Filippovs, vállalkozó és egy kkv-kat tömörítő szövetség elnöke adómentes minimálbért, valamint tisztességes és átlátható társadalombiztosítási járulékokat szorgalmaz.

„Nekem személy szerint újra kellett gondolnom az üzleti modellemet, mert nem engedhetek meg magamnak alkalmi munkavállalókat vagy pályakezdőket, mert a társadalombiztosítási terhek túl magasak számomra,” mondta Eduards Filippovs.

Az üzletember támogatja a minimálbéremelést, de szerinte a munkaadókkal nem konzultáltak megfelelően a döntéshozatali folyamatban.

A magasabb bérek a gazdaságot is húzzák

Az ágazatok között is vannak különbségek. Az építőipar például magasabb, 780 eurós minimálbért tudott kialkudni, és reméli, hogy jövőre elérheti a 900 eurót. De hogyan lehet kompromisszumot találni a megfelelő minimálbér összegéről?

A munkaügyekért is felelős jóléti miniszter, Evika Silina úgy fogalmazott: „Teljesen egyértelmű volt, hogy tennünk kell valamit, mert a balti államokhoz képest túl alacsony a minimálbérünk. Történelmileg kialakult egy orosz gázfüggőség. És igen, az áraink tavaly sokkal magasabbak voltak, mint a nyugati országokban.”

„Tavaly a törvényhozás szándéka az volt, hogy sikerüljön a minimálbérnek elérnie a lett emberek átlagjövedelmének 45%-át. Ez valóban 45% körül lesz, de nem idén,” magyarázta a miniszter. „Ezért kell még többet tárgyalnunk üzleti partnereinkkel és szakszervezeteinkkel. A jövő év előtt meg kell bizonyosodnunk arról, hogy kölcsönös konszenzusra jutunk, hogy előreléphessünk.”

Evika Silina azt is hozzátette, hogy a kormány készen áll a munkavállalók képzésére is, mert egyébként ha sok olyan ember van, aki nem tud dolgozni és pénzt keresni, illetve abból fedezni a szükségleteit, az nem jó az ország gazdasági növekedése szempontjából sem. „Tehát sok irányban fogunk dolgozni, és az egyik legfontosabb dolog, hogy befektessünk azokba az emberekbe, akik már nem fiatalok, de képesek szakmát váltani, és megpróbálnak valami újat tanulni,” fogalmazott.

Az Eurofound ügynökség szerint kollektív tárgyalásokkal, gazdasági hatásvizsgálattal és a munkavállalók igényeinek figyelembevételével minden tagállam meghatározhatja a minimálbérét, és minden körülmények között tisztességes életszínvonalat biztosíthat az európai munkavállalók számára.

A cikk megosztása