A Real Economy című műsorunkban annak jártunk utána, mit szólnak a horvátok az euró bevezetéséhez, hogy néz ez ki a gyakorlatban, mekkora változást jelent, kik profitálhatnak belőle, mit jelent ez az árakra nézve.
A Real Economy című műsorunkban annak jártunk utána, mit szólnak a horvátok az euró bevezetéséhez, hogy néz ez ki a gyakorlatban, mekkora változást jelent, kik profitálhatnak belőle, mit jelent ez az árakra nézve.
Január 1-jén Horvátország lett a 20. állam, amelyik csatlakozott az eurózónához. A kunát, a helyi fizetőeszközt most négymillió horvát euróra cserélte. Az egységes valutával az ország reményei szerint erősebb és stabilabb lehet a gazdaság, és nőhet a lakosok életszínvonala.
A Real Economy stábja egy zágrábi piacon forgatott, ahol a megkérdezettek többségének nem volt baja az euró bevezetésével, de azért olyan is volt, aki sajnálja, hogy Horvátországnak már nincs saját fizetőeszköze.
A horvátok 45%-ának már volt eurószámlája a nagy kiadásokra, de a mindennapi vásárlásoknál még mindenkinek hozzá kell szoknia a közös valutához.
Ana Knežević, a Horvát Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke szerint az időseknek sokszor nehéz ez az átszámolgatás, a jelenlegi infláció mellett pedig nem csoda, ha sokan aggódnak az újabb árcédulák miatt.
„A kávé és a kenyér ára például magasabb lett, mint az év végén volt. Az embereknek nincs túl sok pénzük, az élelmiszer nagyon drága, a fűtés, az áram is sokba kerül, nehéz megélni. Horvátország egy kis ország, nem valami magasak a nyugdíjak, képzelheti, hogyan tudnak megélni,” fogalmazott Ana Knežević.
Ha az idősebbek ragaszkodnak is a kunához, az Eurobarometer felmérése szerint a horvátok 55 százaléka támogatja az euró bevezetését, de 80%-uk fél, hogy emiatt emelkednek majd az árak.
Hogyan is zajlik az euró bevezetése?
Horvátországban ma már minden terméket és szolgáltatást euróban vásárolnak és adnak el. A régi kuna és az új euró közötti átváltási árfolyam rögzített. 1 euró 7,53 kunának felel meg. A horvát bankokban átváltási költség nélkül lehet a kuna érméket és bankjegyeket euróra beváltani.
A vállalkozásoknak 2023 végéig mindkét pénznemben fel kell tüntetniük az árakat. Az a cél, hogy az átállás átláthatóbbá váljon. Félő, hogy egyes alacsonyabb árú termékek drágulni fognak. A fogyasztóvédelmi szervezetek figyelik majd az ármanipulációt.
Sok gazdasági szereplőnek jól jön a váltás
Az euróra való áttérés és a schengeni csatlakozás komoly előnyt jelent az olyan ágazatok számára, mint az idegenforgalom, amely a GDP 24%-át teszi ki, de a feldolgozóipar (12,1% GDP) számára is, amely a horvát gazdaság fontos exportágazata.
A Končar Group például az energia, az infrastruktúra és az elektromos vasúti járművek területén tevékenykedik. A vállalat termelésének több mint 60%-át exportálja, ennek 70%-át az euróövezet országaiba.
„Ha visszatekintünk az elmúlt 21 évre, amikor ténylegesen összekapcsoltuk a valutánkat, a kunát az euróval, nem mondhatjuk, hogy a változás óriási lesz, de úgy gondoljuk, hogy az üzlet működése sokkal könnyebb lesz, mert az ügyfeleink könnyebben megértik az ajánlatainkat. Amikor hatékonyságról beszélünk, akkor elsősorban a termelés modernizálásáról és a digitalizációról beszélünk, ezek a területek sokkal fontosabbak számunkra, mint az, hogy euró a fizetőeszköz.” mondta a vállalat vezérigazgatója, Gordan Kolak.
2020-ban az áruexport esetében a tranzakciók több mint 70%-ában eurót használtak, az áruknak csupán 16%-ával kereskedtek amerikai dollárban. Az euró bevezetése tehát viszonylag természetesnek tűnik egy olyan ország számára, ahol a közös valuta már elég jól integrálódott.
Mire számít a horvát nemzeti bank elnöke?
Horvátország GDP-je 2022-ben 6%-kal nőtt, de az előrejelzések szerint 2023-ban csak 1%-kal fog, részben a magas infláció miatt. Boris Vujčić, a horvát központi bank elnöke válaszolt az Euronews riporterének, Fanny Gauret-nak a kérdéseire.
Boris Vujčić: Örülök, hogy befejeztünk egy olyan projektet, amelyet öt évvel ezelőtt kezdtünk el. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít a gazdaságnak. Vonzóbbá teszi a horvát gazdaságot a közvetlen külföldi befektetések számára. A tranzakciós költségek alacsonyabbak lesznek. Ez fontos, mert turisztikai ország vagyunk, és a turisták 70%-a az euróövezet országaiból érkezik. Tehát sok szempontból jó dolog Horvátország számára.
Euronews: Tekintetbe véve a jelenlegi inflációt az eurózónában, gondolja, hogy ez egy jó időpont a váltásra?
Boris Vujčić: Igen, abszolút. Szerintem, ha tudtunk volna még hamarabb váltani, az még jobb lett volna. Egy olyan kis, nyitott gazdaság számára, mint Horvátország, különösen fontos, hogy a válság idején az euróövezetben legyen. Ha megnézzük néhány szomszédunkat, akik az Európai Unió tagjai, de jelenleg nem tagjai az euróövezetnek, az ukrajnai agresszió után idén elég nagy nyomás nehezedett rájuk a devizapiacon. Ha tehát a hitelfelvétel költségeit nézzük, ezek a költségek a vállalatok esetében 8% és 11%, a háztartások esetében pedig 6 és 9% között mozognak. Közben Horvátországban nem tapasztaltunk nyomást a devizapiacon, és a kamatlábak emelkedésére sem kellett olyan mértékben reagálnunk, mint az említett országokban. Tehát már akkor láttuk az előnyöket, mert a piacok beárazták, hogy az év elején belépünk az euróövezetbe.
Euronews: És mi a helyzet azzal, hogy lemondanak a saját kamatlábak meghatározásának lehetőségéről?
Boris Vujčić: A monetáris politikánk alapja volt, hogy az árfolyamot az euróhoz kötjük, így volt ez az elmúlt 30 évben. Először a német márkával, aztán az euróval. Ha az árfolyamot az euróhoz kötjük, és ha a tőke szabadon áramlik, akkor nem lehet igazán független kamatpolitikát folytatni. Tehát arról van szó, hogy olyasvalamit veszítünk el, ami igazából nem is volt meg.
Euronews: Milyen kihívásai vannak a nagy összegek érkezésének a horvát gazdaságban, például az ingatlanpiacon?
Boris Vujčić: Nem látunk semmit a gazdaság túlfűtöttségét illetően. Amit látunk, az az, - ahogy Ön is nagyon helyesen mondta - az ingatlanpiac forró, az árak most emelkednek. Úgy gondolom, hogy jövőre, a kamatlábak emelkedésével az ingatlanszektor lehűlését fogjuk látni. Az egyetlen dolog, ami nem fog változni, az a külföldi kereslet, amely várhatóan növekedni fog. Most az ingatlanvásárlások körülbelül 20%-a külföldről érkezik, és várhatóan még vonzóbbá válunk.
Euronews: Végezetül, milyen kihívások előtt állnak most?
Boris Vujčić: Szerintem ez nem az a varázslat, amely megoldja a strukturális gazdasági problémáinkat. Most arra kell összpontosítanunk, hogy elvégezzük a szükséges reformokat az eurózónához és a schengeni övezethez való csatlakozás által teremtett jobb gazdasági környezet segítségével.