Az év végére Magyarországon lehet a legmagasabb az infláció az Európai Unióban

HIRDETÉS

Hamarosan Magyarországon lehet az Európai Unió legmagasabb inflációs mutatója. Jelenleg még a balti országokban a legrosszabb a helyzet, de náluk már stagnálnak az adatok, hazánkban viszont legalább az év végéig további emelkedés várható, akár 25 százalék közelébe. A társadalom reagált is a régen nem látott pénzromlásra - kevesebbet vásárol, valamint jobban odafigyel arra, hogy mit és mennyiért vesz meg. Két szakértőt kérdeztünk a jelenlegi helyzetről és a közeljövő kilátásairól.

Még nem nálunk a legrosszabb a helyzet

Jelenleg a Baltikum három országában, Észtországban, Lettországban és Litvániában a legmagasabb az inflációs ráta az Európai Unióban. Ez azonban valószínűleg már nem sokáig marad így, figyelmeztet Beke Károly, a Portfolio.hu elemzője. A szakértő úgy látja, hogy a balti országokban már stagnál az infláció szintje, nálunk viszont még bőven emelkedik - Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy az év végére a 25 százalékot is megközelítheti.

Beke szerint a magyar mutatóra az év elejének kormányzati pénzszórása mellett a forint gyengülése is rossz hatással van, és vannak ezeken kívül más, kisebb jelentőségű tényezők is, amik a magyar infláció száguldását magyarázzák. Az árstopok nélkül pedig már most sereghajtók lennénk:

„A jegybank becslése szerint az összes árstopjellegű intézkedés - tehát a rezsicsökkentés, az üzemanyagok, az élelmiszerek árstopja - összességében akár 4 százalékpontot is jelenthet az inflációban. Ez azt jelenti, hogy most nagyjából 25 százalék lenne a magyar inflációs ráta, hogyha nem lennének ezek az intézkedések. És ez már Európa legmagasabb inflációja lenne.”

A KSH által végül ismertetett 21,1 százalékos októberi inflációs ráta egyébként egy kicsit magasabb az elemzői várakozásnál:

„Ez elsősorban az élelmiszerárak miatt van, arra nem számítottak a szakértők, hogy már a 40 százalékot is eléri az áremelkedés mértéke. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke az október végi kamatdöntés után már utalt arra, hogy az élelmiszerárak felfelé mutató kockázatot is jelenthetnek az infláció szempontjából. Itt elsősorban a nyári, kiemelkedően aszályos időjárásra és a világpiaci élelmiszerárak emelkedésére érdemes gondolni fő okozóként" - magyarázta Beke Károly.

Még pár hónap lehet a tetőzésig

A szakértő szerint az nagyjából biztosnak látszik, hogy 2022 végén, 2023 elején tetőzhet a hazai infláció, majd néhány hónapos stagnálás jön, és talán a jövő év vége felé térhetünk vissza a 10 százalékos érték közelébe. A csökkenésnek részben a magasabb bázis lesz az oka, de nem csak az:

Arról, hogy a 25 éve nem látott mértékű drágulásra hogyan reagálnak a fogyasztók, rendkívül érdekes adatokkal rendelkezik a NielsenIQ. A cég ügyvezető igazgatója, Vágyi Erik az Euronewsnak elmondta, hogy számításaik szerint az élelmiszerekből már négy százalékkal kevesebb fogy itthon, mint egy éve, és az emberek kétharmada aggodalommal tekint a jövőbe az anyagi helyzetét illetően - ugyanez az arány nagyjából 50 százalék volt egy évvel ezelőtt.

Kétszer is átgondoljuk, hogy mit veszünk meg

Az adatokból az is látszik, hogy az emberek igyekeznek spórolni, és sokkal tudatosabban vásárolnak, mint korábban:

„A legtipikusabb spórolási technikák között ott van, hogy kevesebbet vásárolunk, olcsóbb termékeket vásárolunk, és akár 75 százaléka az embereknek boltot is hajlandó váltani annak érdekében, hogy valamilyen terméket olcsóbban vegyen meg. Tízből kilenc ember most már bevásárlólistával jár vásárolni, és tartják is magukat hozzá. Egy évvel korábban még a vásárlók fele nyitott volt az impulzív vásárlásra, tehát arra, hogy spontán megvásárolja azt, amit a boltban meglát. Ez már csak az emberek harmadára igaz" - magyarázta Vágyi Erik, majd hozzátette:

A szakértő szerint a drasztikus áremelkedés felerősítette azt a már a világjárvány idején elindult trendet, hogy az emberek egyre többet főznek otthon. A nem létfontosságú termékek, például a kozmetikai cikkek, a ruhák vagy a lakberendezési tárgyak vásárlását pedig sokan elnapolják. 

Eltűnik a különbség a hazai és a nyugati árak között

Vágyi Erik szerint fennáll a veszélye annak, hogy a régióban egyfajta ár-bér spirál alakul ki. A Dél-Amerikában már évek óta megfigyelhető folyamat azt jelenti, hogy az árak emelkedésére reagálva a munkáltatók megnövelik a fizetéseket, ez viszont újabb inflációt gerjeszt, és ez aztán így ismétlődik tovább. Magyarországon egyelőre még nem annyira látszik, hogy a bérek követnék a száguldó inflációt. Egy másik hatás viszont már egyértelműen megfigyelhető:

„Nyugat-Európában jóval alacsonyabb az infláció mértéke, mint Magyarországon, vagy akár a régiónkban. Az ottani 6-8-10 százalék is nyilvánvalóan szíven üti az ottani vásárlókat, de ezzel szemben a Magyarországon mért óriási infláció azt eredményezi, hogy ha volt is korábban különbség a nyugat-európai bolti árszínvonal és a hazai között, ez most eltűnőben van" - magyarázta a szakértő.

Érdekes adalék Franciaország helyzete, ahol jelenleg 6,2 százalékos az infláció, ami a legalacsonyabb érték az EU-ban. Pierre Jaillet, a Jacques Delors Intézet kutatója szerint a rendkívül jó adatnak végső soron politikai oka is van, méghozzá az, hogy a kormány az áprilisi választások miatt a szomszédainál korábban akadályozta meg az energiaárak elszállását különböző intézkedésekkel. A jóléti csomag azonban a költségvetési hiány és az államadósság dinamikus emelkedésével járt.