IMF-ügyvezető: Az egyik legszebb dolog Európában az, hogy a válság pillanatában összefog

IMF-ügyvezető: Az egyik legszebb dolog Európában az, hogy a válság pillanatában összefog
Szerzői jogok euronews
Írta: Efi Koutsokosta
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

"Ha 2023-ban újra bevezetnénk a fiskális szabályokat, az az euróövezet fellendülése szempontjából kontraproduktív lenne, és valójában nem is kívánatos. Ezért a mi ajánlásunk az: kérem, ne tegyék meg."

HIRDETÉS

**Az inflációs nyomás erősödésével, a Covid fertőzésszámok újbóli növekedésével és az egyre jobban terjedő omikron variáns megjelenésével vajon veszélybe került-e Európa és a világ gazdasági fellendülése? A Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatóját, Kristalina Georgievát Efi Koutsokosta kérdezte.
**

EK: Üdvözlöm újra Európában, ügyvezető igazgatónő. Térjünk rögtön a lényegre. A járvány új hulláma, illetve az omikron variáns megjelenése valóban veszélybe sodorhatja Európa gazdasági fellendülését?

KG: Azt látjuk, hogy az euróövezetben erős a fellendülés. Az idei évre 5%-os, jövőre 4,3%-os növekedést prognosztizálunk. Mindez azután, hogy a gazdaság tavaly hat és fél százalékkal zsugorodott. Tehát ez a fellendülés lenyűgöző. Három pilléren alapul: a védőoltások, a politikai támogatás, illetve, hogy a vállalkozások és az emberek megtanulják, hogyan működjenek a tovább a világjárvány ellenére is. Amit a harmadik negyedévben láttunk, az egy nagyon jelentős növekedés. De ahogy a kérdése is jelzi, a negyedik negyedévben a növekedési kilátások már gyengébbek. Gyengülnek a növekvő fertőzésszámok miatt. És ebben az értelemben az a bizonytalanság, amit az új variáns okoz, bizony nem segít. 

EK: Mégis mennyire süllyedhetünk mélyre?

KG: Az euróövezetben nem számítunk jelentősebb leminősítésre. Úgy gondoljuk, hogy a legfontosabb elem most az a tény, hogy a vállalkozások és a fogyasztók - viszonylag - stabilan működnek, annak ellenére, hogy a fertőzésszámok növekednek, és ezt a politikai intézkedések is támogatják.

EK: Van egy másik tényező is, amelyet szintén láttunk az előrejelzésében, ez pedig az infláció. Tehát a növekvő infláció valós veszélyt jelent a gazdasági fejlődésre és az életszínvonalra?

KG: Az euróövezetben az infláció átmeneti. Az energiaárak, az ellátási zavarok, valamint az a tény, hogy az évek óta tartó zárva tartás után most egyre nagyobb keresletet tapasztalunk. Várakozásaink szerint ez 2022-ben csökkenni fog. 

A jövő év végére az infláció viszonylag gyenge lesz, az Európai Központi Bank (EKB) 2%-os célja alatt marad. És ezért azt üzenjük, hogy ne siessük el a monetáris politika szigorítását, mert ezzel hideg vizet önthetünk a növekedési kilátásokra, és nem jó okkal. Más szóval, az euróövezetben az inflációs várakozások jól lehorgonyzottak.
Kristalina Georgieva
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója

Mindezek ellenére, ha a bérek emelkednek, ha az ingatlanpiacon probléma van.. Tehát ha ezek a problémák hangsúlyosabbá válnak, a körülmények természetesen megváltozhatnak. És ez az, amiért az EKB-nak nagyon ébernek kell lennie, fel kell ismernie, hogy a kockázatok felfelé ívelnek.

EK: De tekintve, hogy a járványnak még közel sincs vége, itt Európában kérdések merülnek fel a jelentős adóssággal kapcsolatban, amelyeket a kormányok egyebek mellett a gazdaság és az egészségügyi rendszer támogatása érdekében halmoztak fel. Az EU várhatóan jövőre foglalkozik a kérdéssel - mit kéne tenni?

KG: Először is, pontosan ezért az EKB-nak nagyon óvatosnak kell lennie, hogy ne szigorítsa a pénzügyi feltételeket idő előtt, alapos indoklás nélkül, mert a mai magas adósságszintekhez a járvány előttihez képest alacsonyabb adósságszolgálati szint társul. Költségvetési szabályok. 

Ha 2023-ban újra bevezetnénk a fiskális szabályokat, az az euróövezet fellendülése szempontjából kontraproduktív lenne, és valójában nem is kívánatos. Ezért a mi ajánlásunk az: kérem, ne tegyék meg.
Kristalina Georgieva
a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója

Gondolkozzunk a szabályok megváltoztatásán, hogy azok egyszerűbbek és végrehajthatók legyenek, és támaszkodjunk jobban a nemzeti felelősségvállalásra: hogy az országok figyeljenek a költségvetési helyzetükre.

EK: A Nemzetközi Valutaalap egy évtizeddel ezelőtt, a pénzügyi válság után a megszorító intézkedések élharcosa volt. Most, amikor Európa adósságai egyre csak halmozódnak, ugyanezt az értékelést tenné?

KG: Hogy Európa adósságállománya emelkedett, annak jó oka volt: hogy a gazdaság leállása esetén legyen egy puffer. Hogy a háztartások és a vállalkozások továbbra is működhessenek. Nálunk a munkanélküliség a világjárvány előtti szinten van, nincsen mindenütt csőd. Ez a meghozott politikai döntéseknek egy nagyon jó eredménye. Természetesen erős fellendülést szeretnénk látni, középtávú újjáépítési puffereket, amelyek ezt célozzák, de nem a megszorítások fojtogató erejével.

EK: De még mindig azt látjuk, hogy sem a fellendülés, sem az adósságszintek nem egyenletesen oszlanak meg Európában. Olyan országok, mint Olaszország, Görögország és Spanyolország - sokkal nagyobb bajban vannak. Újjáéled a dél és az észak közötti régi megosztottság?

KG: Az egyik legszebb dolog Európában az, hogy a válság pillanatában összefog, és az a szolidaritás, amit Next Generation EU tanúsít, az figyelemre méltó. Több segítséget irányít azokba az országokba, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá, és az európai hitelfelvételi kapacitást most először állítja az európai emberek szolgálatába. Arra számítunk, hogy ez a fajta szolidaritás, bajtársiasság a zöld menetrend miatt is folytatódni fog.

EK: Mindent összevetve tehát: csökkenteni az adósságot, ösztönözni a zöld és a digitális beruházásokat, közben pedig visszahozni a szabályokat. Hogyan lehet ezt megvalósítani, mi legyen Európában a prioritás?

KG: Európának mindenekelőtt a világjárványból való kilábalást kell prioritásként kezelnie, és támogatnia kell a strukturális reformokat és az átalakulást, ami a zöld és digitális jövő felé vezet. Nem könnyű feladat, mert ehhez állami és magánberuházásokra van szükség, illetve az európai munkaerő át- és továbbképzésére. Ha azt nézzük, hogy milyen Európát akarunk 10, 15, 20 év múlva: nos, egy innovatív, dinamikus, magasan képzett, agilis, a világot előrevivő Európát.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Meredeken csökken az infláció az eurózónában, Belgiumban nulla százalék közelében van az index

Tavaly nyár óta először nem emelt kamatot az Európai Központi Bank

Az eurózóna növekedése idén kisebb lesz az eredetileg vártnál