90 millió ember egy háború sújtotta régióban - ebből varázsolna sikertörténetet a 100 napja megválasztott kormányfő.
HIRDETÉSA Kongói Demokratikus Köztársaság a világ leggazdagabb, mégis legszegényebb országa. Az őserdőkkel borított 2,3 millió négyzetkilométeres területen nagy mennyiségben található arany, ón, tantál és volfrám. A világon szinte alig létezik olyan mobiltelefon vagy laptop, amelynek ne lenne köze az afrikai országhoz.
A mintegy 90 milliós lakosság többsége mégis éhezik, és csak korlátozottan fér hozzá az oktatáshoz és ivóvízhez. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a belga gyarmatosítók a franciákon és a briteken is túltéve zsákmányolták ki Kongót. Mindent kivágtak, kibányásztak és elszállítottak, ami mozdítható volt. Többek közt az embereket. Belga Kongóból több millió rabszolgát hurcoltak el a 20. századig.
Még az 1960-as függetlenedés sem hozott békét és prosperitást Afrika szívébe. A hagyományosnak mondható törzsi ellentétek véres harcokba fordultak át. A háborúkat azonban már nem íjjakkal, hanem szovjet gépfegyverekkel vívták. 1996-1998 között az első kongói háború, majd 1998 óta a második kongói háború sújtja az országot, amely a világ legvéresebb fegyveres konfliktusa a második világháború óta. Ebbe a háborúba a térség szinte minden állama beleavatkozott. Ruanda és Uganda a jelenlegi hatalmi elit ellen, Zimbabwe, Angola, Namíbia, Csád és Szudán pedig a védelmében. Bár az országban jelen vannak az ENSZ békefenntartó katonái, mégis vannak egyes vidékek, ahol a lázadóknak teljes hatalmuk van. Például Goma környékén, ahol nemrég a vulkánkitörés világított rá: a politikai vezetés nem mindig képes megvédeni állampolgárait. Ebből a rövid áttekintés is jól mutatja, hogy a KDK-nak mennyire nehéz feladat átlépnie saját árnyékát.
A fiatalság a jövő
Félix Tshisekedi elnök 2019-es megválasztása óta azonban mintha megváltozott volna a légkör és a kongóiak saját kezükbe vették volna a sorsukat. A lakosság 60 százaléka 20 évnél fiatalabb, így itt az egyik legalacsonyabb az átlag életkor a világon. Hála annak, hogy az elmúlt másfél évben ingyenessé tették az általános iskolai oktatást, 4 millió gyerek térhetett vissza a padokba.
Volt olyan iskola, ahol megduplázódott a diákok száma. Bár ennyi gyereket nem volt könnyű elhelyezni és oktatni, Alphonse Kapata Simba, a Gombe iskola igazgatója örül a változásnak.
Az iskolai felzárkóztatást modern eszközök is segítik. Már 6000 kongói intézményben használják az úgynevezett Schoolap programot. Ezt a tabletre optimalizált oktató szoftvert egy kongói start-up fejlesztette ki.
Ha felszerelünk egy iskolát egy Schoolap tablettel olyan, mintha egy egész könyvtárat adományoznánk neki. Fontos megjegyezni, hogy ezek az eszközök azokban a régiókban is jó szolgálatot tesznek, ahol nincsen internet vagy áram. Senki sem marad ki a tanulásból - magyarázta az egyik alapító, Pascal Kanik.
A Schoolap számos nemzetközi elismerést is begyűjtött és a felületet már a Seychelle-szigeteken is használják. Ez egy kisebb oktatási forradalmat idézett elő Kongóban.
Kongóban minden adott
De nem csak az oktatást reformálta meg az új kormány. Jean-Michel Sama Lukonde 100 napja alakított kormányt és szinte azonnal nekilátott a gazdasági struktúra átalakításába. Az ország eddig első sorban a mezőgazdaságra koncentrált, a bányászati kitermelést és az olajfúrásokat külföldi cégek végezték. Sama Lukonde ezen szeretne változtatni, szerinte most a gazdaság diverzifikációja a legfontosabb.
Az IMF nemrég ítélt meg egy másfél milliárd dolláros hitelcsomagot az afrikai államnak. Cserébe a kormány olyan gazdasági reformokat ígért, amelyek javítják a befektetési környezetet és hosszútávú növekedést eredményeznek.
Az új kormányfő stratégiája egyértelmű: rámutatni az erősségekre és kívánatosabbá tenni Kongót a befektetők szemében.
A szakértők 5 százalékos gazdasági növekedést jeleznek előre 2021-re, így a kormányfő úgy érzi, hogy a KDK jó úton halad.
A Kongói Demokratikus Köztársaság most a közbiztonság megteremtésére próbál koncentrálni, de nem sok sikerrel. Észak-Kivu tartomány nagy részét továbbra is a fegyveres milíciák tartják uralmuk alatt.
Kisebb előrelépéseket azért a kormányerők is el tudnak könyvelni. Múlt hétvégén például 6 felkelő fegyverest tartóztattak le a katonák. A Kongói Fegyveres Erők nevű szakadár csoport egy díjszedő pontot állított fel az egyik főúton, ahol minden áthaladónak 25 dollárnak megfelelő kongói frankot kellett fizetnie. Egy diáklányokat szállító busz nem volt hajlandó megállni és fizetni, ezért a felkelők tüzet nyitottak rá, egy lánnyal végezve. A hatóságok ezek után döntöttek úgy, hogy hajtóvadászatot indítanak a gyilkosok után. Az akció sikerrel zárult.