Az Euronews exkluzív riportja arról, hogy a munkavállalóknak miként kell alkalmazkodniuk az új munkaerőpiaci igényekhez.
A képzettség a 21. század valutája, az oktatással együtt ezek a faktorok formálják leginkább társadalmunk és gazdaságunk jövőjét.
De, hogyan változhat a munka világa? A kérdésnek kollégánk, Fanny Gauret Franciaországban, a Le Havre-i Safran Nacelles gyárban járt utána, amely repülőgépmotorokhoz gyárt speciális alkatrészeket. Innovatív, digitális technológiát alkalmaznak, a munkások képzettsége egyre magasabb szintű.
Ugorjunk hát fejest az Ipar 4.0-ba!
Hogyan változik az emberi munkaerő szerepe?
A Világgazdasági Fórum becslése szerint 2022-re a munkavállalók több mint felének át- vagy újra kell képeznie magát.
Ezt teszi Fabrice Bureaux is, aki önként jelentkezett átképzésre.
- Amikor még kézzel végeztük ezt a munkafolyamatot, nagyon fárasztó volt és egy munkanap háromnegyedét vette igénybe. A robotokkal mindez egynegyedre csökkent, és a munka sokkal pontosabb is – mondja a fiatalember.
A digitális technológiának köszönhetően csökkennek az ipari cégek költségei, a hatékonyság pedig növekszik.
Ez kulcsfontosságú a cégek versenyképességének szempontjából, de a mérnöknek tanuló Mikael Lebaillif, és mentora, Nicolas Lepape projektmenedzser számára is.
- Nem mindenki dolgozik új technológiákkal, én viszont kiterjesztett és virtuális valóságban dolgozom, ami még nem közismert a világiparban. Nekünk ez kulcs a jövőhöz, mert az új technológia elsajátításával képzettebbek és versenyképesebbek leszünk – mondja Mikael, amihez a projektmenedzser hozzáteszi, az szól az új munkakör bevezetése mellett, hogy egy mérnök ne csak a mechanikai és gyártási aspektusokat ismerje, hanem “legyen birtokában digitális képzettségeknek” is.
Az új metódusnak köszönhetően a gyár 200 új motort 15 év helyett 3 alatt képes leszállítani. Az automatizálás és az algoritmusok alkalmazása azonban felveti a kérdést: hogyan változik meg a jövőben az emberi munkaerő szerepe?
- Ennek pozitív változásnak kell lennie, és úgy is kell rá felkészülni. A jövő gyárainak ipari eszközei arra sarkallják a munkavállalót, hogy a hozzáadott értékekre fókuszáljon. Ez lesz a markáns különbség a jövőbeni és a jelenlegi aktivitásaink között, és ez lesz az, amivel növelni tudjuk a hatékonyságunkat – vázolja a terveket Cédric Halé HR-igazgató.
Az új technológiák folyamatosan és gyorsan fejlődnek. De a munkások képzettsége hogyan tud lépést tartani a munkaerőpiaci követelményekkel? Lyonban Alban Guyot egy 19 ezer alkalmazottat foglalkoztató céget irányít, amely erre a problémára fókuszál.
A menedzser szerint még nem találták meg a választ, mert a vizsgálódásnál nagyon sok mindent kell figyelembe venni és tesztelni a fogyasztók és ügyfelek szokásaitól, igényeitől kezdve az innováción át a belső fejlesztésig.
Globális tendenciák
Az EU-ban a munkanélküliség 6.5%-os volt idén februárban, ami jó ideje a legjobb adat. De 16 millió ember még így is munkanélküli!
A világon új folyamatok alakítják át a munkát és munkaerőpiacot, melyekre a technológiai fejlődés, a klímaváltozás, a demográfiai folyamatok vagy a globalizáció is egyaránt hatással vannak.
A Földön 190 millió ember munkanélküli, akiknek közel egyharmada (64,8 %) fiatal.
300 millió munkás szegénységben tengődik, keresetük naponta kevesebb mint 1€ 70 cent.
2 milliárd ember él informális gazdaságban.
2016 és 2017 között a keresetek növekedése visszaesett 2,4 %-ról 1,8 %-ra.
A nők a férfiaknál átlagban 20%-kal kevesebbet keresnek.
Az új kihívások miatt 2030-ra 344 millió új munkahelyre lesz szükség.
Mit gondol az EU-biztos?
Az előzőekben vázolt kihívásokról az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztosa, Marianne Thyssen véleményét kérdeztük.
**Marianne Thyssen:
**- A legtöbb gondot a képzetlenség okozhatja. Európában közel 70 millió embernek még csak alapvető digitális jártassága sincs. Sok a betöltetlen munkakör, ezért több és magasabb színvonalú képzésre, tréningekre van szükség. Az oktatás színvonalának emelése szintén létfontosságú a munkaerőpiaci igények kielégítése szempontjából. Ahogy a foglalkoztathatósággal kapcsolatban mindig mondom: ez nem egy szitokszó. A folyamatnak, miután az emberek iskolába járnak és megméretik magukat a munkaerőpiacon, a lehető leggördülékenyebbnek kell lennie.
Euronews:
- Hogy lehet hatékonyan biztosítani, hogy az emberek megszerezzék a szükséges képesítéseket?
Marianne Thyssen:
- Arra kell ösztönözni őket, hogy tartsanak önvizsgálatot és tegyenek erőfeszítéseket. Készen kell állniuk az élethosszig tartó tanulásra. Az előttünk álló években – akár egyetemre, akár főiskolára vagy más diplomát adó iskolába járt – a papírok megszerzése után senki sem mondhatja azt, hogy “megcsináltam, vége”. Nem! Egész életünkben folyamatosan tovább kell képeznünk magunkat. Ebben persze, a kormányoknak, a társadalmi szervezeteknek is meg kell hogy legyen a maguk szerepe: megfelelő lehetősegeket kell kínálni az embereknek, hogy át- vagy továbbképezhessék magukat. Azt kérjük hát a tagállamainktól, biztosítsanak versenyképes második esélyt az embereknek, illetve, hogy egy felfrissített vagy egy megszerzett új képzettség megfelelően dokumentálva is legyen.
Euronews:
- Figyelembe véve a globalizációt, hogyan lehet a legjobban kihasználni az Európai Unióban rendelkezésre álló lehetőségeket?
Marianne Thyssen:
- Európaiként készen kell állnunk a vezető szerepre, és hogy ne exportáljuk minden termékünket, szolgáltatásunkat és értékünket. A világ más részein élők úgy tekintenek Európára, mint olyan helyre, ahol jól lehet élni. Az itt élőknek lehetővé kell tennünk, hogy ez a jövőben is így legyen. Ami a termékekről, szolgáltatásokról szóló kereskedelmi egyezményeket illeti, ezek mellett biztosítanunk kell azt is, hogy legyenek megfelelő egyezmények a környezetvédelemről, a szociális biztonságról, a foglalkoztatottságról, vagy a munkások igényeit tiszteletben tartó munkafeltételekről is.