Trump azzal ostorozza Európát, hogy nem fizet eleget a NATO-ba. Washington tényleg sokkal többet tesz bele, de az EU is igyekszik.
HIRDETÉSA NATO tagországai 2014-ben állapodtak meg abban, hogy 2024-re gazdasági kibocsátásuk 2 százalékát a védelemre költik. A mértéket irányadóként írták le, a be nem tartásáért nem jár büntetés. Márciusban az észak-atlanti szövetség kiadta a legutóbbi, tavalyi adatokat. Eszerint csak néhány ország felel meg a 2 százalékos szabálynak.
Az Egyesült Államok (3,57%) a legbőkezűbb ezen a téren. és jócskán megugorja a lécet Görögország (2,36%). Észtország (2,08%) és Lengyelország (1,99%) a Krím orosz bekebelezése után növelte jelentősen védelmi kiadásait. A többiek nem teljesítenek túl jól, sokan a GDP-arányos 1 százalékos ráfordítást sem érik el. Magyarország (1,06%) is épphogy csak meghaladja; ezt a kormány időarányosan jó eredménynek tartja.
Már most sem kevés, de még több lesz
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: Európa többet költ védelemre, mint Moszkva, és majdnem annyit, mint Peking. Ráadásul az Európai Bizottság a következő többéves pénzügyi ciklusban már 27,5 milliárd euróra emelné a közös védelem- és biztonságpolitika költségvetését, és 13 milliárd eurót biztosítana az Európai Védelmi Alap számára.
Májusban az Egyesült Államok pénzügyminisztere arra utalt egy interjúban: Donald Trump elnök attól teheti függővé az amerikai védővámok alóli felmentést az egyes európai országok tekintetében, hogy az adott állam megfelelően hozzájárul-e a NATO költségeihez.