A német és a francia diplomácia az európai cégek érdekeit védi, és nem megy vakon az amerikai elnök után. Ezt mondják a politikusok, akik nem Donald Trumpot támadják, hanem a Teheránnal kötött egyezséget védik.
HIRDETÉS
Európa vezető politikusai ragaszkodnak a kontinens függetlenségéhez és az európai gazdaság saját érdekeinek védelméhez, de eközben fontosnak tartják a transztalanti jó viszony megőrzését is.
Ez derül ki mindnyájuk nyilatkozataiból azután, hogy az amerikai elnök felmondta az iráni atommegállapodást.
Angela Merkel német kancellár úgy fogalmazott pénteken Münsterben, hogy szerinte nem helyes felszámolniuk egy többoldalú megállapodást, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa is egyhangúlag jóvá hagyott. Ez általános bizalmatlanságot szülne a nemzetközi színtéren.
Párizs keményebben fogalmaz. Miközben enyhíteni szeretné a feszültséget a Közel-Keleten, kész kiállni az európai cégek érdekeiért akár a Kereskedelmi Világszervezetnél is.
A francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire szerint ez a helyzet az európai közösség identitását érinti. Azt kell eldöntenünk - mondta -, hogy hűbéresként akarjuk lesni Washington minden szavát, elfogadni, hogy az Egyesült Államok a világ gazdasági rendőre, vagy vállaljuk, hogy saját gazdasági érdekeink vannak, és kapcsolatot akarunk építeni Iránnal.
Iránban óriási felháborodást keltett a civilek körében is az amerikai elnök döntése. A héten tömegek tüntettek több nagyvárosban is emiatt. A mérsékelt politikát hirdető, tavaly újraválasztott elnök, Hasszán Róhani számára pedig nem kis gond magyarázatot adni konzervatív ellenzékének, amely most számon kéri rajta, hogy miért dőlt be a Nyugatnak. Elemzők szerint az európai országok kétoldalú megállapodásokkal sokat tehetnek azért, hogy enyhítsék a várható amerikai szankciók hatását Iránban.