Egyelőre nem következtek be azok a drámai visszaesések a brit gazdaságban, amelyekkel a korábbi prognózisok riogattak. Szakértők ugyanakkor már látnak aggasztó előjeleket, ilyen a brit infláció.
HIRDETÉSNem vetette vissza a többek által jósolt drámai mértékben az Egyesült Királyság gazdaságát az Európai Unióból való távozásról döntő népszavazás. Mások mellett a Nemzetközi Valutaalap is elismerte, hogy előrejelzésük túl pesszimista volt. Az ugyanakkor igaz, hogy a brit gazdaság növekedése Európa egyik legjobbjából (2,2%) a sereghajtók közé (1,8%) csúszott.
Hogy nem volt nagyobb visszaesés, az feltehetően a brit kibocsátás 80 százalékát adó szolgáltatóiparnak köszönhető.
- Egyenes beszédre van szükség - vélte egy étteremtulajdonos. - Látnunk kell, hogy mi és mikor fog történni, dátumokkal. Szerintem a folyamat eredményét mind el tudjuk majd fogadni, de hogy nem tudjuk, mi lesz az, az nem maradhat így sokáig.
Egyelőre a tömeges állásvesztés sem köszönt be: a brit munkanélküliségi ráta tavaly az elmúlt három év legalacsonyabbja, 4,4 százalék volt. Az elemzések szerint London rövid távon megtartja vezető pénzügyi központ szerepét, ugyanakkor már tavaly több mint tizedével csökkent a pénzügyi szektorban hirdetett londoni állások száma.
Szakértők szerint a szigetország várhatóan 2021-22-ig nem érzi majd a Brexit aggasztó súlyát, és a cégek egyelőre nem is tudják megjósolni, milyen hatással lesz majd rájuk a kilépés.
A Brexit hatása jól látható viszont a pénzromlás mértékén: a brit infláció a 2015-ös 0,4 százalékról tavaly 2,6 százalékra gyorsult, miközben az emberek jövedelme nem növekedett hasonló mértékben, vagyis ugyanannyi pénzből többet kell fordítaniuk a megélhetésre.