Az infláció mesterséges gerjesztése és eszközvásárlás, a cél a gazdaság likviditásának további javítása . Erről az Európai Központi Bank (EKB)
HIRDETÉSAz infláció mesterséges gerjesztése és eszközvásárlás, a cél a gazdaság likviditásának további javítása . Erről az Európai Központi Bank (EKB) elnöke beszélt pénteken egy frankfurti bankárkonferencián. Az év elején kezdődött, az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberéig tartó programban az EKB havi 60 milliárd euró értékben vásárolt eszközöket, túlnyomó részt államkötvényt.
– Az EKB kész minden mandátumával összeférő eszközt bevetni, ha úgy látja, hogy középtávú árstabilitási célja veszélybe kerül, és mindent meg fog tenni, hogy az infláció a lehető leggyorsabban emelkedésnek induljon – hangsúlyozta Draghi.
A nullához közeli infláció, de különösen a defláció negatív spirálba taszíthatja a fogyasztást, aminek a következménye a recesszió, mert a fogyasztók abban bízva, hogy az árak tovább esnek, a vásárlásaikat későbbre halasztják.
– Az eszközvásárlási program “erős és rugalmas” eszköz az EKB kezében, amelynek méretét, összetételét, időtartamát “expanzívabb fokozatra” lehet beállítani, és a körülményeknek megfelelően alakítani.
Az EKB elnöke arra is utalt, hogy a bank minderről már a következő igazgató tanácsi ülésén december 3-án dönthet. Az eszközök közt kiemelte az EKB negatív betéti kamatait.
Az EKB betéti kamata jelenleg mínusz 0,2 százalék, azaz a bankoknak ennyit kell fizetniük begybanki betéteik után. Az euróövezetben októberben éves szinten csupán 0,1 százalék volt az infláció, és az EKB legutóbbi prognózisa szerint 2017-ben is csak 1,7 százalék lesz, noha a bank inflációs célja 2 százalék. A jegybankok általában 2 százalék körüli inflációt látnak szükségesnek a gazdaság egészséges fejlődéséhez.