HIRDETÉSA 2008-as gazdasági válság kirobbanása óta először, az eurózóna jegybankjai és az Egyesült Államok más irányba ment, legalábbis a pénzügyi politika terén. Az Európai Központi Bank elnöke és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed vezetője egymásnak ellentétes döntéseket hozott. Az eredmény: az Egyesült Államok gazdasága fellendült, az eurózónáé gyengült. Ősszel az EKB még csak az eszközvásárlási programot tervezi, a Fed már a programból való kilépést jelentette be.
A növekedés hiánya és a recesszió veszélye komoly pofonként érte Európa két legnagyobb gazdaságát – Németországot és Franciaországot. A gazdaság motorja, Németország épphogy elkerülte a recessziót a harmadik negyedévben, az árukivitele pedig csökken. Franciaországban a kormány egyelőre nem sok sikert könyvelhetett el a gazdaságélénkítés terén. A munkanélküliség nem csökkent. A reformokat pedig sem a szakszervezetek, sem a szakmai szervezetek nem támogatják.
A dél-európai országok lazább munkaerő piaci szabályozással próbálták a befektetők kegyeit keresni, ami persze folyamatos tüntetésekhez vezetett például Olaszországban és Görögországban.
A hatóságokban vetett bizalmat tovább gyengítették az olyan korrupciós botrányok, mint például a portugál Espírito Santo Bank esete. A bankelnököt pénzmosással és adóelkerüléssel gyanúsították.
A sivár jövőkép tükrében, az Európai Központi Bank az amerikai Fed útját követné, hogy visszanyerje hitelét. Vagyis elképzelhető, hogy 2015-ben pénzt nyomtat és államkötvényeket fog vásárolni.