HIRDETÉSKépzeletbeli és szimbolikus város épült a budapesti Erzsébet téren, a neve: BurEUcratia. A név az EU szabályainak útvesztőjére utal, az installáció pedig arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy milyen nagy szükség van a szabályrendszer egyszerűsítésére, amellyel jelenleg a magyarországi kis- és középvállalkozások is rosszul járnak.
A kezdeményező a brit nagykövetség, hiszen már régóta a szigetország politikusai követelik a leghangosabban a rendszer megreformálását.
- A nehézkes vagy félreérthető EU-s szabályozás miatt évente több millió euróra tehető Európa GDP-vesztesége, továbbá több ezerre a soha létre nem jövő munkahelyek és cégek száma. A vállalkozások gyakran kénytelenek különböző bonyolult szabályokkal birkózni ahelyett, hogy erőforrásaikat innovációra vagy befektetési célokra használhatnák fel. Örvendetes, hogy az új Európai Bizottság fokozott figyelmet fordít a szabályozás javítására, és első alelnöke, Frans Timmermans személyében a témának immáron külön felelőse van. Most arra kell koncentrálnunk, hogy az alapelvi szintű javaslatokat mielőbb gyakorlati megvalósítás kövesse, hogy az érintett vállalkozások végre valódi feladataikra: a termelésre és eladásra, valamint a terjeszkedésre és munkahelyteremtésre koncentrálhassanak − mondta a labirintus megnyitóján Jonathan Knott brit nagykövet.
Nagy-Britanniában a kis- és középvállalkozások teszik ki a magánszektorban működő cégek 99,9 százalékát, alkalmazottaik száma becslések szerint 14,4 millió, ami a magánszektorban dolgozó munkavállalók 59,3 százaléka. Magyarországi adatok alapján itt is a 250 főnél kevesebb alkalmazottal működő cégek teszik ki a privát szektor vállalatainak 99,8 százalékát. A KSH adatai szerint Magyarország kétoldalú kereskedelmi forgalmának kétharmadát más EU-tagállamokkal bonyolítja.
Az uniós bürokrácia persze nem újkeletű probléma. Éppen egy évvel ezelőtt látott napvilágot egy jelentés, amelyben ─ David Cameron brit miniszterelnök felkérésére ─ brit üzleti vezetők fogalmazták meg javaslataikat az Európai Unió legproblémásabb gazdasági szabályozásaival kapcsolatban.
A 2013 októberében kiadott, Cut EU Red Tape („Az EU-s bürokrácia csökkentése”) című jelentés fő megállapítása az volt, hogy az uniós túlszabályozás leginkább a kis- és középvállalkozásokat sújtja, hiszen ezeknek kevesebb erőforrásuk van, így aránytalanul nagy hátrányt szenvednek.
Jonathan Knott szerint ugyanakkor már történtek előrelépsek az elmúlt egy évben. Azt mondta: a reformjavaslatok egyharmada megvalósult, hiszen bizonyos Európai Uniós szabályokat sikerült eltörölni vagy átalakítani, más szabályok javítása érdekében pedig határozott lépések történtek.
Jonathan Knott hozzátette: az Európai Bizottság illetékes munkacsoportja nemrégiben közleményében szintén szorgalmazta az EU-s túlszabályozás egyszerűsítését. Az Európai Bizottság eszerint egyetért a tavalyi brit javaslatcsomagban megfogalmazott ’VERSENY’-alapelvekkel, melyek célja, hogy a jövőben az uniós szabályozás elősegítse, ne pedig akadályozza az innovációt és a növekedést.
- Üdvözöljük az Európai Bizottság erőfeszítéseit, hogy egyszerűsítse a szabályozást, ám a bürokrácia valódi megszűnése még messze van. Éppen ezért az Egyesült Királyság felhívja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a növekedésbarát EU-szabályozás megalkotása érdekében ─ tette hozzá a brit nagykövet.
A BurEUcratia nevet viselő képzeletbeli város három napig ingyen megnézhető Budapesten az V. kerületi Erzsébet téren.
A labirintusban bemutatott témák: kötelező jellegű adatvédelmi szabályok, a munkaidő hosszára vonatkozó rugalmatlan és homályos szabályozás, költséges élelmiszeripari- és állategészségügyi ellenőrzések, a kis mennyiségű, alacsony kockázatú hulladékot kezelő kkv-k működésének felesleges túlszabályozása, az egységes európai digitális piac hiánya, valamint a versenyképességet csökkentő növényvédelmi szabályok.
Az uniós bürokráciáról:
A brit üzleti vezetők által összeállított “Az EU-s bürokrácia csökkentése” című jelentést 2013 októberében adták ki, a dokumentum gyakorlati javaslatokat tartalmaz az uniós szabályozás reformjára, valamint az európai vállalkozások versenyképességének növelésére nézve. A javaslatcsomagot David Cameron brit miniszterelnök felkérésére hat brit üzleti vezető állította össze, 90 brit és 20 európai cég képviselőivel folytatott egyeztetést követően. A tanulmány rámutat: miközben az európai cégek a világ legjobbjaival állnak versenyben, nem lehetnek sikeresek, ha az EU-n belül olyan pluszköltségekkel és terhekkel birkóznak, amelyekkel a más piacokon működő versenytársaiknak nem kell szembenézniük. A jelentés eredetileg 30 javaslatot tartalmazott a legproblémásabb EU-s szabályokkal kapcsolatban.
Továbbá a dokumentum készítői hét pontban, az úgy nevezett ’VERSENY-alepelvekben’ foglalták össze, hogyan kellene megalkotni a jövőben az új uniós szabályokat, hogy azok ne sodorják hátrányos helyzetbe az európai vállalkozásokat globális versenytársaikkal szemben.
A jelentés fontosabb megállapításai számokban:
• A bürokrácia csökkentése csak a digitális gazdaságban 4%-os GDP-növekedést hozhatna Európában
• A szolgáltatások valódi belső piacának megteremtése az Európai Unióban 1,8%-os GDP-
növekedést eredményezhetne
• A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség sikeres megvalósítása évi 120 milliárd euróval növelhetné az EU gazdaságát
HIRDETÉS• A fölösleges egészségügyi és munkavédelmi szabályok megszüntetése 2,7 milliárd eurót takaríthatna meg az EU vállalkozásainak