Nagyobb költségvetési rugalmasságra vagy nagyobb fegyelemre van szükség Európában?
Az olaszok és a franciák az előző hívei, jövőre nagyobb szabadságot engednének kormányaiknak a gazdasági pangás megszüntetésére.
De vajon valós a nyomás a lazítást követelő országok részéről vagy csak a nehéz időkben próbálnak engedményeket elérni?
A válság alatt néhány csődközeli ország segítségre szorult, az EU-IMF-Világbank-trojka felügyelete alatt. De minden EU-tagállamtól elvárták a szigorú szabályok betartását, nehogy a kormányok többet költsenek bevételeiknél. Az is a cél, hogy az országok a jobb időszakokban készüljenek fel a nehezebb időkre.
A Stabilitási és Növekedési Egyezmény értelmében a költségvetés hiánya nem mehet a bruttó hazai össztermék három százaléka fölé, és az államadósság sem haladhatja meg a GDP 60 százalékát. Aki ezt nem tartja be, Brüsszel figyelmezteti, ezután jöhet a túlzott deficiteljárás. majd a szankciók.
Az Egyesült Államok ezzel szemben a válságra gazdaságélénkítéssel válaszolt, ami a hiány és az államadósság növekedéséhez vezetett, de a beinduló és szilárd növekedés lehetővé teszi a költségvetés konszolidálását.
Japánban a két éve bevezetett intézkedések a gazdaságélénkítésen, a monetáris lazításon és a strukturális reformokon alapulnak. A hiány megugrott, a GDP-hez viszonyított államadósság pedig a világon a legmagasabb lett. Mégis nő a fogyasztói bizalom, a tokiói tőzsdeindex pedig régen látott magasságokba emelkedett. És az évek óta tartó defláció helyett végre beindult az infláció.
Thomas Wieser, az euró munkacsoport elnöke szerint az olasz és a francia kormány is be fogja tartani az uniós szabályokat és nem engedi el a hiányt.
Olaszországban három éve tart a recesszió, és jövőre sem lesz számottevő növekedés. Az olasz miniszterelnök a befektetésektől vár növekedést. Ez viszont csak kölcsönökből, az államadósság növekedéséből valósulhat meg.
A hiányadatok alapján mondhatjuk, hogy Olaszország jobban teljesít. De nagy árat fizet ezért. Nincs növekedés, és kevesebb a munkahely. Az olasz szakszervezetek a megszorítások helyett a feketegazdaság elleni fellépést tartanák szükségesnek.
Andrea Tomat, a világhírű sportruházatgyártó, a Lotto Sport elnök-vezérigazgatója hisz abban, hogy vannak még kiaknázatlan források: olyan kiadások, amelyeket Olaszország talán nem engedhet meg magának jelenlegi helyzetében. De szerinte nem feltétlenül baj az sem, ha túlköltekezik a kormány. Ha jó infrastruktúrára fordítja a pénzt, az hasznos lehet, de ehhez bölcsen, intelligensen, a befektetés termelékenységének figyelembe vételével kell elkölteni azt.
Thomas Wieser szerint viszont a növekedés szempontjából igazán a magánberuházások a fontosak, amelyek a pénzpiacok töredezettsége, a munkaerőpiaci reformok hiánya és a vállalati szektor alacsony jövedelmezősége miatt most visszafogottak.
Az eurómunkacsoport elnöke úgy véli, így is vissza kell fogni a fogyasztást, a kiadások jelenlegi szintjét azért, hogy finanszírozni lehessen a következő évtizedek beruházásait is.
Ezért szerinte olasz vagy francia nyomásra sem fognak változni a szabályok, mivel azok már most is kellően rugalmasak.