Az IMF szerint Izrael technológiavezérelt gazdasága 2026-ra megelőzi Svédországot és Írországot, és a világ 25. legnagyobbja lesz, háborús évek ellenére. Miközben európai és izraeli döntéshozók Jeruzsálemben szorosabb viszonyról tárgyalnak, mit tanulhat Európa innovációjáról?
Az Izraelről szóló előrejelzések szerint az ország az év végére a világ 25. legnagyobb gazdaságává válhat, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai alapján. A Valutaalap 2026. októberi prognózisa a nominális hazai összterméket (GDP) nagyjából 747 milliárd dollárra teszi, ami Izrael számára azt jelentené, hogy megelőzi Svédországot és Írországot a globális rangsorban.
A számok egybeesnek azzal, hogy több mint 700 résztvevő, köztük több mint 200 európai vendég gyűlt össze az ELNET Jerusalem Summit konferencián, amelyet november 22. és 24. között tartanak, és amelynek napirendjén az Izrael és Európa közötti szorosabb együttműködés áll a biztonság, a technológia, a kutatás és a kereskedelem területén.
Az elhúzódó geopolitikai feszültségek ellenére az IMF 4,5 százalékos gazdasági növekedést vár 2026-ban. Izrael jegybankja ennél is optimistább: 5,6 százalékos bővülést jelez előre erre az évre és 7,5 százalékot 2027-re, jóllehet ezek a magasabb előrejelzések az izraeli vállalatok külföldi termelését is magukban foglalják. E tevékenység nélkül a jegybank 3,4 százalékos belföldi növekedésre számít 2026-ban és 5,1 százalékra 2027-ben.
A számok mindazonáltal azt mutatják, hogy a nehéz biztonsági helyzet ellenére a gazdaság jelentős felzárkózási és bővülési potenciállal rendelkezik.
Izrael gazdasági sikerének motorja
Izrael gazdasági teljesítményének egyik legfontosabb magyarázata a technológiai szektor.
Az ország az elmúlt évtizedekben rendkívül összekapcsolt innovációs ökoszisztémát alakított ki, különösen erős a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés, a félvezetők, az orvostechnológia és a védelemmel összefüggő innováció területén.
Az Israel Innovation Authority State of High-Tech 2026 jelentése szerint a szektor 2025-ben az izraeli GDP 18,3 százalékát adta, és a teljes export mintegy 58 százalékáért felelt.
Ezek az adatok jól mutatják, milyen meghatározóvá vált a technológia Izrael gazdasága számára. A csúcstechnológiai vállalatok nemcsak közvetlenül termelnek gazdasági értéket, hanem nemzetközi befektetéseket vonzanak, magasan képzett munkahelyeket teremtenek, és összekötik az izraeli cégeket a világ különböző pontjain lévő ügyfelekkel és partnerekkel.
A kutatás-fejlesztés központi szerepet játszik ebben a sikerben.
Az OECD kutatás-fejlesztési statisztikái szerint Izrael 2024-ben a GDP mintegy 6,8 százalékát fordította K+F-re, ami az egyik legmagasabb arány a világon. Összehasonlításképpen: az Európai Unió ugyanebben az évben a GDP körülbelül 2,3 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre az Eurostat adatai szerint.
A különbség azt tükrözi, hogy Izrael gazdaságában kivételesen nagy súllyal vannak jelen a kutatásintenzív ágazatok. Egyben azt is mutatja, hogy a tartós innovációs beruházások hogyan válhatnak egy ország gazdasági fejlődésének meghatározó elemévé.
Másfajta kapcsolat kutatás, üzleti szféra és vállalkozás között
Izrael innovációs modelljét a szoros kapcsolatok jellemzik az egyetemek, a magáncégek, a befektetők és a közszféra szereplői között.
A rendszer egyik fontos eleme az Israel Innovation Authority, amely a technológiai kutatásokat, a korai fázisú vállalkozásokat és az ipari innovációt támogatja. Tevékenysége segít a cégeknek új technológiák kifejlesztésében és azok piaci hasznosításában.
Izrael emellett olyan üzleti kultúrából is profitál, amelyben a vállalkozói szellem és a technológiai kísérletezés erősen beágyazottá vált. A kockázatitőke-befektetők fontos szerepet játszanak az ígéretes fiatal cégek finanszírozásában, ami azt jelzi, hogy erős a hajlandóság a kockázatvállalásra és az innovatív ötletek támogatására még akkor is, ha a kereskedelmi siker egyáltalán nem biztos.
Másik meghatározó jellemző az izraeli vállalatok nemzetközi orientációja.
A viszonylag kis hazai piac miatt az izraeli technológiai cégek gyakran már korai szakaszban a külföldi piacokra tekintenek. Nemzetközi ügyfelek, befektetők és kereskedelmi partnerségek ezért kulcsfontosságú elemei üzleti stratégiáiknak.
Az Egyesült Államok különösen fontos partnernek számít. A két ország között 1985-ben hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodás keretet teremtett a szorosabb kereskedelmi kapcsolatokhoz.
Háború, védelmi kiadások és gazdasági ellenálló képesség
Izrael technológiai fejlődése nehéz geopolitikai környezetben ment végbe.
Katonai műveletek, a tartalékosok mozgósítása, munkaerőhiány és az üzleti tevékenység zavarai egyaránt nyomást gyakoroltak a gazdaságra. A magasabb védelmi kiadások a közpénzekre nehezedő terheket is növelték.
Mindeközben Izrael technológiai szektora továbbra is számottevő nemzetközi jelenlétet tud felmutatni.
Az ország védelmi ipara ennek a képnek a része. Az olyan vállalatok, mint az Elbit Systems, a Rafael és az Israel Aerospace Industries fejlett képességeket építettek ki többek között a rakétavédelem, a radarok, a drónok és a katonai elektronika területén.
A védelemmel összefüggő kutatások során felhalmozott szaktudás egy része a polgári iparágakban is hasznosulhat, különösen a kiberbiztonság, a távközlés és a fejlett mérnöki megoldások területén.
A katonai kiadásokat ugyanakkor nem szabad összekeverni a gazdasági jóléttel. A védelmi költekezés jelentős kiadásokkal jár, és csökkentheti az olyan területekre rendelkezésre álló forrásokat, mint az oktatás, a közlekedés, az egészségügy vagy más, a hosszú távú növekedést támogató beruházások.
Az OECD 2025-ös Economic Survey of Israel jelentése a konfliktushoz kapcsolódó gazdasági kihívásokat vizsgálja, valamint azt, hogyan lehet megőrizni a beruházásokat az infrastruktúra, a készségek és a termelékenység területén.
Izrael előtt továbbra is gazdasági kihívások állnak
Erős technológiai szektora ellenére Izrael továbbra is jelentős gazdasági kihívásokkal néz szembe. Az IMF 2026. júliusi értékelése arra figyelmeztetett, hogy az infláció átmenetileg megemelkedhet a magasabb energiaköltségek és az ellátási zavarok miatt, még a sékel erősödése ellenére is.
A folyamatban lévő konfliktusok gazdasági következményei, köztük a magas védelmi kiadások és a munkaerőhiány, középtávon szintén visszafoghatják a növekedést.
Az IMF szerint a munkaerőpiac régi keletű problémái, különösen az ultraortodox zsidó férfiak és az arab izraeli nők viszonylag alacsony foglalkoztatottsága, középtávon fékezhetik az ország gazdasági növekedését.
Mit tanulhat Európa egy kisebb gazdaságtól?
Izrael tapasztalatai ugyanakkor számos tanulsággal szolgálnak az európai döntéshozók számára, különösen most, amikor az Európai Unió a termelékenység javítására, az innováció ösztönzésére és a globális technológiai piacokon való hatékonyabb versenyre törekszik.
Európa már most is világszínvonalú egyetemekkel, tudományos intézményekkel, fejlett iparágakkal és nagy fogyasztói piaccal rendelkezik. A kihívás nem pusztán az új ötletek megteremtése, hanem az, hogy minél többet ezek közül sikeres, nemzetközileg is terjeszkedni képes vállalkozássá alakítson.
Izrael tapasztalatai több olyan területre is rámutatnak, ahol Európa erősíthetné megközelítését.
Először is, az innovációt hosszú távú gazdaságpolitikai prioritássá kell tenni. A kutatás-fejlesztés tartós elköteleződést igényel a vállalatok, a befektetők és a kormányok részéről. A közfinanszírozás ösztönözheti a magánberuházásokat, különösen olyan technológiák esetében, amelyeknél a kereskedelmi megtérülés évekig is várathat magára.
Másodszor, erősíteni kell az együttműködést az egyetemek és a vállalatok között. A tudományos felfedezések akkor teremtenek nagyobb gazdasági értéket, ha hasznos termékekké és szolgáltatásokká válnak. Európa építhet meglévő kutatási partnerségeire, javíthatja a technológiatranszfer rendszereit, és könnyebbé teheti a vállalkozók számára az akadémiai kutatások piaci hasznosítását.
Harmadszor, egyszerűbbé kell tenni a startupok növekedését, és ösztönözni kell a nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot. Európában sok innovatív fiatal cég működik, de az ígéretes vállalkozások gyakran nehezen jutnak hozzá a nemzetközi terjeszkedéshez szükséges finanszírozáshoz. A kockázati tőkéhez való jobb hozzáférés, az integráltabb pénzügyi piacok és a befektetők nagyobb hajlandósága a merész ötletek támogatására segíthet az európai vállalatoknak a globális versenyben. Izrael vállalkozói kultúrája jól mutatja, mennyire fontos az üzleti kockázatok elfogadása az innovációs folyamat részeként.
Negyedszer, erősíteni kell az együttműködést a stratégiai ágazatok között. Izrael tapasztalatai azt mutatják, hogy a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, az elektronika és a fejlett mérnöki megoldások terén felhalmozott tudás a gazdaság különböző szektoraiban is hasznosulhat. Európa ösztönözheti a szorosabb együttműködést az egyetemek, a polgári vállalatok és a stratégiai kutatási programok között, megfelelő biztosítékok fenntartása mellett.
Végül, erősebb nemzetközi üzleti szemléletet kell kialakítani. Az izraeli technológiai cégek gyakran már a kezdetektől globális piacokat céloznak. Az európai vállalatok még jobban kihasználhatnák az EU egységes piacát, amely mintegy 450 millió fogyasztóhoz biztosít hozzáférést, és így alapul szolgálhat a nemzetközi terjeszkedéshez. Noha a szabályozási és nemzeti különbségek továbbra is fennállnak, az integráltabb piac segítheti a cégeket abban, hogy egész Európában növekedjenek, és hatékonyabban versenyezzenek világszinten.
Európa számára a tanulság egyértelmű: a gazdasági versenyképesség nemcsak egy ország piaca vagy ipari bázisa méretétől függ, hanem attól is, mennyire képes a tudást piaci sikerré váló ötletekké alakítani.
Európa már most is rendelkezik mindazzal a tudományos szakértelemmel, ipari kapacitással és pénzügyi erőforrással, amely ehhez szükséges. A feladat az, hogy ezeket az erősségeket hatékonyabban kapcsolják össze, támogassák a növekedőben lévő ígéretes vállalkozásokat, és az innovációt a gazdasági fejlődés még erősebb hajtóerejévé tegyék.
A cél ezért az kell legyen, hogy Európa szelektíven tanuljon Izrael eredményeiből, miközben megőrzi mindazokat a sajátosságokat, amelyek az európai gazdaságokat egyedivé teszik.
Európai-izraeli együttműködés: politikai kihívások
Az ELNET Jerusalem Summit bejelentett európai résztvevői között van Manuel Valls volt francia miniszterelnök, Luigi Di Maio volt olasz külügyminiszter és jelenlegi uniós különmegbízott, Jan Lipavský volt cseh külügyminiszter, Alexander Graf Lambsdorff, Németország izraeli nagykövete, valamint Michał Kamiński, a lengyel szenátus alelnöke.
Görögországot Dimitrios Markopoulos, a nemzetgazdasági és pénzügyminiszter-helyettes képviseli, Litvánia részéről pedig Jekaterina Rojaka, a parlament Innovációs Bizottságának elnöke szerepel az előadók között. A konferencián beszédet mond Izrael államfője, Jichák Hercog is.
A szorosabb kapcsolatok hívei lehetőséget látnak abban, hogy Izrael kiberbiztonsági, mesterségesintelligencia- és csúcstechnológiai szakértelmét Európa ipari és tudományos kapacitásaival kombinálják.
Ez a gazdasági kapcsolat azonban politikailag érzékeny háttér előtt bontakozik ki. Az EU-n belül megoszlanak a vélemények Izrael jövőbeli megítéléséről, egyes tagállamok és parlamenti képviselők kereskedelmi korlátozásokat vagy az EU-Izrael társulási megállapodás bizonyos elemeinek felülvizsgálatát sürgetik. Bár ezek a javaslatok nem kaptak elegendő támogatást elfogadásukhoz, jól mutatják a szorosabb gazdasági együttműködést övező politikai bonyolultságot.
Izrael gazdasági fejlődése, különösen a technológia és az innováció terén elért eredményei mindazonáltal önmagukban is fontos témát jelentenek, és értékes tanulságokkal szolgálnak az európai vállalkozások és döntéshozók számára.