Egy új YouGov-felmérés szerint a francia szülők alábecsülik gyermekeik mesterségesintelligencia-használatát: míg a 11–12 évesek 40%-a hetente használ általános célú AI-szolgáltatásokat, például a ChatGPT-t, ezt csak 26% veszi észre.
A francia tinédzserek és szüleik körében végzett új YouGov-felmérés rávilágított arra, mennyire eltérnek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalataik és attitűdjeik. Kiderült, hogy a szülők jelentősen alábecsülik gyermekeik MI‑használatát, és nem érzik úgy, hogy elegendő támogatást kapnának ahhoz, hogy segítsenek nekik megtanulni, hogyan használják azt megfelelően.
A kutatás szerint miközben a 11–12 évesek 40 százaléka állítja, hogy hetente használ általános célú mesterséges intelligenciát, a szülőknek csupán 26 százaléka van tisztában ezzel – vagyis feltűnő, 14 százalékpontos a különbség. Az is kiderült, hogy a szülők 42 százaléka egyáltalán nem érzi magát támogatottnak abban, hogy segítsen gyermekeinek a felelős MI‑használat elsajátításában.
A mesterséges intelligencia lassan a gyerekek életének szinte minden területébe beépül, a házi feladatok és a kutatómunka támogatásától kezdve az MI‑alapú társalkodókon át egészen a közösségi médiában és a videojátékokban megjelenő funkciókig.
Egyelőre nem tudni, milyen teljes hatással jár mindez, amikor felnőnek, tanulnak és kapcsolatba lépnek a világgal, de egyre inkább átalakul a vita arról, hogy kié a felelősség.
2026 vízválasztó év volt a nagy technológiai vállalatok számára: soha nem látott módon került reflektorfénybe, milyen hatással vannak platformjaik a gyerekek jóllétére és mentális egészségére.
Az ausztráliai, gyerekekre vonatkozó közösségimédia-tilalmaktól kezdve az Egyesült Államokban a technológiai cégek ellen indított, a mentális egészség romlásáért őket felelőssé tévő perek soráig, valamint az uniós platformszabályozási javaslatig – az úgynevezett EU Kids Actig – egyre szigorúbban vizsgálják az emberek és a hatóságok, hogyan működnek a digitális platformok, és miként lehet legjobban visszafogni a befolyásukat.
Mindez egy időbe esik azzal, hogy a francia fiatalok utcára vonulnak a romló iskolai infrastruktúra, a súlyos tanárhiány és az igazságtalannak tartott egyetemi felvételi rendszer ellen tiltakozva, miközben a kormány hatalmas beruházásokat hajt végre az MI‑infrastruktúrába.
A berlini székhelyű Interface civil szervezet a YouGovval (forrás: angol) végeztetett idén egy online felmérést, hogy feltérképezze ezeket a kérdéseket a mesterségesintelligencia-platformok és -szolgáltatások gyerekek és tinédzserek körében tapasztalható robbanásszerű elterjedésének összefüggésében Franciaországban.
A kutatást Franciaországban, az idei év június 24. és 30. között végezték. A kérdőívet 1138, 11–17 éves gyermeket nevelő szülő és 970, 11–17 éves gyerek töltötte ki, amelyben különböző MI‑kategóriák példáit is bemutatták.
A kategóriák között szerepelt az általános célú generatív MI, például az OpenAI ChatGPT-je és az Anthropic Claude-ja, az MI‑társalkodók, mint a Character.AI, a közösségi médiába beépített generatív MI‑funkciók, például a Snapchat My AI szolgáltatása, valamint a hangalapú asszisztensek, mint a Siri.
A válaszadókat a YouGov online paneljéből toborozták, a gyerekek esetében szülői beleegyezéssel.
A gyerekek egyre többet és egyre korábban használnak MI-t
Bár a mesterséges intelligencia csak az elmúlt néhány évben tört be igazán a fősodorba, a felmérés jól mutatja, milyen mértékben vált már most is a gyerekek mindennapjainak részévé.
Az MI‑eszközök használata nagyon korán elkezdődik: a 11–12 éves válaszadók 56 százaléka mondta, hogy hetente legalább egyszer használ valamilyen generatív MI‑eszközt, például a ChatGPT-t. Közülük 40 százalék használ rendszeresen általános célú MI-t, és 33 százalék használ hangasszisztenseket, például Alexát.
További 23 százaléknyi 11–12 éves számolt be arról, hogy használ közösségi médiába beépített MI‑funkciókat, például a Snapchat My AI szolgáltatását, és 16 százalék – körülbelül minden hatodik gyerek – MI‑alapú társalkodókkal beszélget.
„Az MI‑alapú chatbot olyan, mintha lenne egy barátja, aki éjjel‑nappal elérhető. Nem fárad el, és mindig egyetért önnel” – mondja Jessica Galissaire, az Interface vezető szakpolitikai kutatója.
A kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy a 11–12 éveseknek elvileg nem is szabadna hozzáférniük bizonyos szolgáltatásokhoz – a platformok saját felhasználási feltételei szerint –, például a Character.AI‑hoz, amely az EU-ban 16 évben szabja meg az alsó korhatárt.
Aggasztó tendencia az is, hogy minél fiatalabb a gyerek, a szülők annál inkább alábecsülik, mennyit használja a mesterséges intelligenciát.
A 11–12 évesek 56 százaléka állította, hogy rendszeresen használ generatív MI‑eszközöket, míg a szüleik szerint ez csak 44 százalék. A 13–15 éveseknél ez az arány 62 százalék, szüleik becslése szerint 52 százalék. A 16–17 évesek 70 százaléka használ rendszeresen MI-t, a szülők viszont úgy vélik, ez 61 százalék – vagyis a korkülönbséggel együtt szűkül a rés, de minden korcsoportban folyamatosan nő a használat.
Ezt a korral együtt növekvő használatot a tinédzserek is érzékelik: a felmérés szerint úgy érzik, az MI hosszabb időre tartja őket a platformokon, mint amennyit valójában ott szeretnének tölteni.
„A generatív MI felhasználóinak 92 százaléka azt mondja, hogy több időt tölt vele, mint szeretne; ez – nem akarom függőségnek nevezni – mégis azt mutatja, hogy széles körben érzik úgy, a kelleténél több időt töltenek vele” – mondja Galissaire.
Az egyes kategóriák közül az MI‑társalkodók (59 százalék), valamint a közösségi médiába beépített MI‑funkciók (57 százalék) értek el a legmagasabb arányt, amikor azt kérdezték a gyerekektől, hogy a kívánatosnál több időt töltenek‑e velük.
A szülők segítséget kérnek
A felmérés arra is rávilágított, mennyire kiszolgáltatottnak érzik magukat a francia szülők, amikor gyermekeiket a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kihívások kezelésére próbálják felkészíteni.
„Csak 32 százalékuk érzi úgy, hogy elegendő támogatást kap gyermekeik MI‑használatának tereléséhez; 26 százalékuk valamelyest támogatva érzi magát, de nem eléggé, 42 százalék pedig egyáltalán nem érzi, hogy bármilyen segítséget kapna” – mondja Galissaire, hozzátéve, hogy a leginkább kiszolgáltatottnak azok érzik magukat, akik maguk keveset használják az MI-t.
„Azoknak a szülőknek, akik nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, kevésbé jártasak digitálisan, vagy egyszerűen nincs idejük, még bonyolultabb szülői felügyeleti eszközöket bevezetni, illetve leülni beszélgetni a gyerekeikkel” – tette hozzá az Interface kutatója.
Arra a kérdésre, hogy szerintük kinek kellene segítenie gyermekeik oktatásában és védelmében, amikor azok mesterségesintelligencia-szolgáltatásokat és -platformokat használnak, összetett kép rajzolódik ki.
Meglepő módon a szülők 51 százaléka szerint elsősorban a tanároknak és az iskoláknak kellene felelősséget vállalniuk, míg mindössze 41 százalékuk gondolja úgy, hogy maguknak a platformcégeknek kellene viselniük a terhet; őket 30 százalékkal a köz hatóságai követik. Ez azt mutatja, hogy a szülők szerint a kormányoknak, az oktatási intézményeknek és az MI‑platformokat működtető vállalatoknak egyaránt foglalkozniuk kell a kérdéssel.
Mi készül most?
A jelentés megállapításai kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, mennyire lesz hatékony az EU tervezett Kids Actje azoknak a gyerekeknek a védelmében, akik már egészen fiatalon használják az MI‑szolgáltatásokat – különösen úgy, hogy sok szülő nem érzi magát kellően támogatottnak.
Az Európai Bizottság szeptemberben terjesztette elő javaslatát, amely a platformok elszámoltathatóságának erősítését célozza, és a nagy technológiai cégekre helyezné át a felelősséget, hogy biztonságosabbá tegyék platformjaikat a gyerekek számára.
„Ma gyermekeink a valaha létrehozott legfejlettebb technológiákkal találkoznak... A Kids Act megfordítja a bizonyítási terhet: a platformoknak kell bizonyítaniuk, hogy eleve biztonságosnak tervezték őket” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben.
A javaslat életkori korlátozásokat, szülői felügyeleti eszközöket és a közösségi média, a videómegosztók és az MI‑alapú chatbotok „addiktív” funkciói elleni fellépést ígér.
Előírná továbbá, hogy a 13 év alattiak számára teljes, általános közösségimédia-tilalom lépjen életbe, míg a 15 év alattiak „mini fiókokat” hozhatnának létre – korlátozott, szigorúan felügyelt profilokat, amelyek a szülői fiókhoz kapcsolódnak.
Galissaire azonban a felmérés eredményei alapján úgy véli, önmagukban a szülői felügyeleti eszközök és a korhatár-szabályok nem lesznek elegendők.
„Inkább azt tartom fontosnak, hogy kötelezzék a platformokat: eleve biztonságosnak tervezzék meg szolgáltatásaikat, ahelyett hogy korhatár-tilalmakat vezetnek be, amelyeket számos okból nehéz betartatni, és a gyakorlatban sem igazán működnek” – mondja.
Arra is figyelmeztet, hogy a közösségimédia-tilalmak „hamis biztonságérzetet keltenek, ha nem hajtják végre őket megfelelően, hiszen a szülők azt hihetik, hogy ha van tilalom, nyugodtan adhatnak telefont a gyerekeiknek, és már nem kell figyelniük, mit csinálnak”.
Hozzátette: „Önmagában a szabályozás soha nem lesz elég. A megelőzésnek és a felhatalmazásnak is óriási szerepet kell kapnia.”