Hirdetés

Új közel-keleti biztonsági architektúrát javasol Pakisztán külügyminisztere az Euronewsnak

Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
©
© -  Szerzői jogok  Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Jane Witherspoon
Közzétéve:
Megosztás Close Button

Az Euronewsnak adott interjúban Pakisztán kormányfő-helyettese feltárta a júniusi amerikai–izraeli békealku hátterét, és ismertette Európával közös biztonsági stratégiájukat.

A közel-keleti regionális békét most egy külön mechanizmuson keresztül kellene megteremteni, mondta Pakisztán miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere, Mohammad Ishaq Dar az Euronewsnak, mivel szerinte „mindannyiunknak látnunk kell az új biztonsági architektúrát (...) és a világgazdaságra gyakorolt következményeket” az öböl térségén túl is.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az Euronews World Conversation című műsorának, Iszlámábádban készített átfogó exkluzív interjújában Dar felvázolta azokat az összetett diplomáciai lépéseket, amelyeket a nagy regionális hatalmak, Pakisztán, Törökország, Szaúd-Arábia és a térség több más országa Európával folytat „a béke és a stabilitás megteremtése érdekében, amely hatékony és az egész világ számára előnyös lesz”.

Dar a Pakisztán, Törökország és Szaúd-Arábia által augusztusban aláírt, közös és egyéni biztonságukat és védelmüket szolgáló kölcsönös védelmi Mekka-paktumot a regionális biztonsági architektúra lehetséges „kezdetének” nevezte, mert véleménye szerint ez nemcsak a térségnek, hanem azon túli országoknak is segítségére lesz.

Pakisztán külügyminisztere elmondta, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország már bekapcsolódott az új biztonsági struktúrába, és Olaszország is érdeklődik, hogy „része legyen a párbeszédnek”.

Az exkluzív Euronews-interjúban Dar arról is beszélt, hogy kormánya hogyan vállalt kezdeményező szerepet az Egyesült Államok és Irán közötti békeközvetítésben a háború korai szakaszában, és hogyan sürgette iráni kollégáját, hogy ne válaszoljon az amerikai-izraeli támadásokra.

„A háború első napjának kora reggelén, február 28-án felhívtam (Abbas Araghchi iráni külügyminisztert), és kértem, hogy mutasson erőt és ne reagáljon, mert attól tartottam, hogy esetleg az öböl menti országok ellen lépnek fel, ami sajnos így is történt”, mondta Pakisztán külügyminisztere.

„Az egész (diplomáciai) folyamat azon a napon kezdődött”, idézte fel Dar.

Elmondta, hogy a pakisztáni vezetés „keményen dolgozott azon, hogy tárgyalóasztalhoz ültessék őket”, aminek eredményeként a felek kezet fogtak és leültek tárgyalni.

„Ez egy 21 órás maratoni ülés volt valódi szünetek nélkül, csak egyeztető szünetekkel, és az ötödik forduló után egészen biztos voltam benne, hogy a hatodik fordulóra akkora utat tettünk meg, hogy eljutottunk egy (megállapodási) pontra.”

„Nem adtuk fel”, mondta Dar, és ez az erőfeszítés később az iráni háború lezárását célzó amerikai-iráni egyetértési nyilatkozattá vált, amelyet június 18-án írtak alá.

Az Euronewsnak elmondta, hogy a megállapodás egyik sarokpontja, „amelyet a világ szinte minden országa támogatott, az volt, hogy a Hormuzi-szorosban ne legyenek díjak, engedélyek, illetékek vagy jóváhagyások”, hozzátéve, hogy az EU és az Egyesült Királyság is támogatta ezt a diplomáciai folyamatot.

Dar szerint „a tengeri útvonalakat a szabad mozgás tereinek kell tekinteni, és Pakisztán nem mondott le” erről az elvről, hozzátéve, hogy minden fél továbbra is „keményen dolgozik” a cél elérésén.

Azt is mondta, hogy Pakisztán „továbbra is igyekszik meggyőzni mindkét felet, hogy kérem, tartsák tiszteletben és becsüljék meg azt, amit június 18-án aláírtak”.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek