Hirdetés

Szakértők: a „problémás internethasználat” súlyos globális népegészségügyi gond

A szakértők szigorúbb szabályozást sürgettek a digitális platformokra vonatkozóan.
Szakértők szigorúbb szabályozást sürgettek a digitális platformok esetében. -  Szerzői jogok  Cleared/Canva
Szerzői jogok Cleared/Canva
Írta: Marta Iraola Iribarren
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Szakértők szigorúbb szabályozást sürgetnek a digitális platformoknál, figyelmeztetve, hogy a felhasználókat online tartó funkciók fokozhatják az ártalmas internethasználatot.

„Problémás” internethasználat jelent meg jelentős globális közegészségügyi problémaként, amely a szakértők szerint potenciálisan a világ népességének több mint 10 százalékát érintheti, és súlyos társadalmi terhekkel jár.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A problémás internethasználat (PUI) viselkedések széles körét foglalja magában, beleértve a szerencsejátékot, a videojátékokat, a pornófogyasztást, a közösségi média használatát és az online vásárlást. Ezek a tevékenységek önmagukban nem feltétlenül károsak, „problémásnak” akkor tekintik őket, ha zavarják a mindennapi életet, vagy elérik egy orvosi rendellenesség szintjét, például a szerencsejáték-függőséget.

Egy, a The Lancet Psychiatry (forrás: angol) folyóiratban megjelent jelentésben a közegészségüggyel, pszichológiával és szakpolitikával foglalkozó szakértők azt állították, hogy a kormányoknak a PUI-t globális közegészségügyi problémaként kellene elismerniük, és szabályozniuk kellene azokat a tervezési jellemzőket, amelyek az embereket folyamatosan online tartják, például a végtelen görgetést és az automatikus lejátszást.

„Közegészségügyi szempontból, noha a PUI-hez kapcsolódó számos viselkedés nem feltétlenül éri el a klinikai diagnózis küszöbét, összességében mégis jelentős közegészségügyi problémát jelentenek” - írták a szerzők.

A problémás internethasználattal élő embereknél gyakran mentális egészségügyi zavarok is fennállnak, például figyelemhiányos hiperaktivitászavar (ADHD), depresszió, szorongás, kényszerbetegség (OCD), alvászavarok, étkezési zavarok, önsértés, valamint öngyilkossági gondolatok vagy kísérletek - áll a jelentésben.

A jelentés a PUI-t összekapcsolta a személyes konfliktusokkal, a magánnyal, a családi működési zavarokkal, az alacsonyabb iskolai és munkahelyi teljesítménnyel, valamint a kiégéssel is.

A fiatalok, az alacsony és közepes jövedelmű országokban élők, valamint a mentális egészségügyi zavarokkal élő emberek tűnnek a leginkább veszélyeztetettnek. Nem egyértelmű, hogy a PUI valóban gyakoribbá vált-e, vagy csupán a következményeit értjük egyre jobban.

A platformok kialakítása növeli a kockázatot

Bár a szerencsejáték, a videojátékok és a pornográfia jóval az internet megjelenése előtt léteztek, a szerzők arra figyelmeztettek, hogy a digitális platformok ezeket az élvezeteket folyamatosan hozzáférhetővé teszik, és olyan jellemzőkkel ruházzák fel, amelyek függőséget okozhatnak, például algoritmikus pontossággal és valós idejű visszajelzéssel.

A magány, a rossz családi kapcsolatok és az, hogy valaki egyre több időt tölt online, mind hozzájárulhatnak a káros viselkedésekhez.

A jelentés ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a PUI nem magyarázható kizárólag egyéni sérülékenységgel, hanem az online platformok és szolgáltatások konkrét tervezési jellemzői, például a közösségi média algoritmusai is formálják vagy felerősítik.

A témáról szóló kutatás még folyamatban van, de a szerzők szerint már elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy a közpolitika terén „elővigyázatossági megközelítést” lehessen alkalmazni. Nemzetközileg összehangolt fellépést sürgettek a PUI-ból fakadó ártalmak kezelésére.

A jelenlegi szabályozási megközelítések a jelentés szerint nem feltétlenül elegendőek. A például életkori korlátokra összpontosító közösségi média tilalmak nem feltétlenül kezelik azokat a funkciókat, amelyek a kényszeres internethasználatot ösztönzik, például a végtelen görgetést és a push értesítéseket - jegyezte meg a jelentés.

A szerzők szerint a felelősségnek az online platformokat kellene terhelnie, nem az egyes felhasználókat, és azt javasolták, hogy ezeket a termékeket a dohány, az alkohol és a szerencsejáték termékeivel azonos biztonsági normák vonatkozásában kellene vizsgálni.

A jelentés cselekvési tervet is felvázolt, amely magában foglalja a magas kockázatú funkciók korlátozását, az algoritmusok független auditálását, valamint kötelező szabályokat az életkori korlátokra és a marketingkorlátozásokra.

A kutatók arra sürgették a kormányokat, hogy távolodjanak el az önkéntes iparági önszabályozástól, és olyan kikényszeríthető normák felé mozduljanak el, amelyek a biztonsági funkciókat teszik alapértelmezetté, és visszafogják a pusztán a minél nagyobb elköteleződést célzó megoldásokat.

„A cél az kellene legyen, hogy a közegészségügyet az iparági érdekek elé helyezzük, és így csökkentsük a PUI társadalmi ártalmait” - zárták a szerzők.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Brit kutatás: az otthoni egészségügyi szűrések megalapozatlan állításokat szolgáltatnak

Egy Viagrához hasonló gyógyszer ígéretesnek tűnik az Alzheimer-kór kezelésében

World of Warcraft: a „Sangre Corrupta” virtuális járvány valódi kutatási esetté vált