Hirdetés

Betegszabadság: évente akár 810 milliárd euróba kerül Európának, nagy országkülönbségekkel

Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
A munkavállalók beteg miatti távollétei évente akár 810 milliárd euróba kerülnek Európának.
A munkavállalók beteg miatti távollétei évente akár 810 milliárd euróba kerülnek Európának. -  Szerzői jogok  Cleared/Canva
Szerzői jogok Cleared/Canva
Írta: Marta Iraola Iribarren
Közzétéve:
Megosztás Close Button

Az EU-ban a betegségek miatti távollét évente akár 810 milliárd euróba kerül, ami rámutat, hogy jobb megelőzésre és korábbi kezelésre van szükség gazdasági hatásának csökkentéséhez – állapítja meg egy új jelentés.

Egy friss jelentés szerint egy átlagos európai évente csaknem három hétre kiesik a munkából egészségügyi okok miatt.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ez az Európai Unióban a lehetséges munkaidő mintegy 6%-át jelenti, és évente körülbelül 540 milliárd eurónyi elmaradt munkaerőköltséggel jár, a Environment and Public Health Institute (forrás: angol) jelentése szerint. Ez 2025-ben az EU bruttó hazai termékének (GDP) 2,9%-ának felel meg.

Ez a szám azonban csak az egészségi állapot romlásának gazdasági hatásainak egy részét tükrözi, azokat a betegségeket, amelyek a vírusfertőzésektől a mentális problémákig és a rákig terjednek. A számítás kizárólag azokra a betegség miatti távollétekre vonatkozik, amelyek a továbbra is teljes munkaidős foglalkoztatottnak minősülő embereket érintik, és nem veszi figyelembe a tartós egészségi problémák teljes gazdasági költségét, áll a jelentésben.

Azokat, akik betegség miatt kénytelenek csökkenteni munkaidejüket vagy kilépnek a munkaerőpiacról, már nem a betegség miatti távollétek között tartják nyilván.

A közvetlen munkaidő-kiesésen túl a betegségeknek szélesebb gazdasági következményei is vannak.

Ha az emberek betegség miatt nem tudnak dolgozni, csökken a gazdasági termelés is, miközben a munkáltatóknak és a kollégáknak kell kezelniük a távollét következményeit, például helyettesítő munkavállalót kell felvenniük, vagy más dolgozókat kell túlórára kérniük.

A hosszabb betegség miatti távollétek ahhoz is vezethetnek, hogy az érintettek teljesen elhagyják a munkaerőpiacot, ami csökkenti az adóbevételeket és növeli a társadalombiztosítási kiadásokat, áll a jelentésben.

Ezen közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével a jelentés további évi mintegy 135-270 milliárd eurós terhet becsül, így az éves összköltség 675-810 milliárd euróra emelkedik.

Mennyi betegszabadságot vesznek igénybe az emberek Európa-szerte?

Bár a betegség miatti gazdasági veszteség egész Európát érinti, „drasztikus különbségek vannak Európán belül”, mondta Adrian Mehic, a jelentés szerzője, amikor az Európai Parlamentben, Brüsszelben bemutatta az anyagot.

Az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) adatai szerint Szlovéniában volt 2025-ben a leghosszabb átlagos betegszabadság, valamivel több mint öt hét munkavállalónként, amelyet Finnországban és Spanyolországban nagyjából öt hét követett.

Franciaországban, Svédországban és Németországban az átlagos betegszabadság valamivel több mint három hét, míg Olaszországban és Görögországban a teljes munkaidőben dolgozók átlagosan kevesebb mint egy hetet hiányoznak betegség miatt.

A jelentés ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ezek az adatok nem feltétlenül tükrözik a lakosság egészségi állapotában mutatkozó különbségeket.

Egy ország, ahol kevesebb betegszabadságot tartanak nyilván, lehet, hogy egészségesebb lakossággal rendelkezik, de ez jelezheti az alacsony táppénzt, a gyenge munkajogi védelmet vagy azt is, hogy az emberek betegen is dolgozni mennek.

Hogyan csökkenthető a gazdasági teher?

A betegszabadság okai a rossz mentális egészségtől és a mozgásszervi betegségektől a balesetekig és a krónikus betegségekig terjednek.

A jelentés szerint azonban ezeknek a távolléteknek jelentős része megelőzhető vagy lerövidíthető lenne. Sok eset olyan állapotokhoz kapcsolódik, amelyeknél a megelőző intézkedések, a korai kezelés és a rehabilitáció a hiányzás kockázatát és időtartamát is csökkenthetik.

A megelőző lépések közé tartozik például a munkahelyi ergonómia javítása, a mentális egészséggel kapcsolatos problémák korábbi kezelése, a gyorsabb hozzáférés az alapellátáshoz, a gyógytorna, a mentális egészségügyi szolgáltatások és a kockázatok korábbi felismerése, mondta Mehic.

„Maga a megelőzés is költséges, így ezek a dolgok sem mind ingyenesek, de megfelelő megvalósítás esetén az előnyök meghaladják a költségeket” tette hozzá.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek