Az európai részvénypiacok pénteken estek a Wall Street veszteségei után, mivel Jensen Huang Nvidiából való távozásának AI‑hatásait latolgatták. Az olajár emelkedett, miután Trump szerint Washingtonnak nem kell alku Iránnal.
A európai és ázsiai részvények többsége pénteken esett, mivel a befektetők azt mérlegelték, hogy Jensen Huangnak, az Nvidia vezérigazgatójának lemondása mit jelenthet a globális mesterségesintelligencia-ipar számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vezető európai részvényindexek alacsonyabban nyitottak: Londonban a FTSE 100 a nyitáskor 0,2 százalékkal volt lejjebb, Párizsban és Frankfurtban pedig 0,3 százalékkal estek a referenciaindexek. Az amerikai részvényindexek határidős jegyzései szintén enyhén csökkentek, köztük a technológiai cégekre összpontosító Nasdaq 100 is.
Az Egyesült Államokban az Nvidia papírjai csütörtökön 4,3 százalékos mínuszban zártak. Az S&P 500, a Nasdaq Composite és a Dow Jones Industrial Average egyaránt körülbelül 0,4 százalékkal esett, a Dow végül 52 297,09 ponton zárt. Néhány Nvidia-versenytárs ugyanakkor erősödött, köztük az Advanced Micro Devices (AMD), amely 5,9 százalékkal emelkedett.
Az Nvidia csütörtökön közölte, hogy Huang azonnali hatállyal lemondott az elnöki, vezérigazgatói és igazgatósági tagsági tisztségéről. A bejelentést két viszonyról szóló hírek előzték meg, köztük egy olyan nővel folytatott kapcsolatról, akit azzal gyanúsítanak, hogy Kínának kémkedett, ami amerikai nemzetbiztonsági aggályokat vetett fel. Az Nvidia hosszú ideje szolgáló pénzügyi igazgatója, Colette Kress ideiglenes vezérigazgatóként lépett a helyére.
Huang távozása, aki társalapítója az Nvidiának, és kulcsszerepet játszott a cég mesterségesintelligencia-stratégiájának, valamint a tágabb globális MI-fellendülésnek a kialakításában, kérdéseket vetett fel arról, mindez miként befolyásolhatja a technológia fejlődését. Huang az Nvidia arca volt, és az iparágban egyesek a vállalatnál is nagyobb jelentőségűnek tartották.
Ben Barringer, a Quilter Cheviot technológiai kutatási részlegének vezetője közölte, hogy nem számít rövid távú hatásra a vállalatnál, feltéve, hogy a megrendelésállomány továbbra is erős marad, és a cég teljesíti a kitűzött teljesítménycélokat.
Barringer hozzátette: „A hír hosszabb távon azzal fenyeget, hogy árt a tágabb MI-ökoszisztémának. Huang óriási befolyással bír a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló vitákban, és az Nvidiát az MI-beruházások és -finanszírozás vezetőjévé tette. Mivel az ő hangja most kikerül az asztaltól, és fennáll a lehetősége annak, hogy az Nvidia idővel módosítsa stratégiáját, a vállalatnak talán nem lesz akkora súlya, mint korábban.”
Az ázsiai mesterségesintelligencia-hardvereket gyártó vállalatok részvényei nagyban függtek az MI-infrastruktúra amerikai fejlesztésének ütemétől.
Japánban a Nikkei 225 0,5 százalékos emelkedéssel, 61 142,35 ponton zárt, míg Dél-Koreában a Kospi 1,0 százalékot esett és 5 290,53 ponton fejezte be a kereskedést. A sanghaji Composite index 0,6 százalékkal alacsonyabban, 3 634,35 ponton zárt, Hongkongban pedig a Hang Seng több mint 1,5 százalékkal 23 637,60 pontra esett vissza, valamivel 09:00 GMT körül.
A chipgyártó cégek részvényeinek teljesítménye vegyes volt pénteken. A tokiói tőzsde 07:30 CET-kori zárásakor a Tokyo Electron 1,7 százalékot emelkedett, a Kioxia 2,2 százalékkal esett, és az OpenAI-ba befektető SoftBank Group 5,1 százalékot veszített értékéből. Szöulban a Samsung Electronics 1,0 százalékkal gyengült, az SK Hynix pedig 3,2 százalékot esett.
Tajvanon a Taiex 1,35 százalékos pluszban, 43 675,12 ponton zárt, a TSMC pedig 0,43 százalékkal emelkedett, míg Ausztráliában az S&P/ASX 200 0,7 százalékos mínuszban, 9 082,20 ponton fejezte be a napot.
A részvénypiacokat széles körben nyomás alá helyezte az olajárak emelkedése is, miután Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „nincs szüksége megállapodásra Iránnal”, miközben a közel-keleti konfliktus tovább húzódik.
„Nincs szükségünk megállapodásra Iránnal” – írta a közösségi médiában. „Azok a napok már régen elmúltak. Megvan a pénzük, több száz milliárd dollár, és megvan a szorosuk is!”
Valamivel 07:00 GMT körül a Brent típusú nyersolaj 0,7 százalékkal drágult, hordónként 96,48 dollárra, szemben azzal, hogy az iráni háború február végi kezdete előtt nagyjából 72 dollárba került hordónként. Az amerikai referenciaolaj, a West Texas Intermediate 0,2 százalékkal 88,91 dollárra emelkedett hordónként.
Az Egyesült Államokban a decemberi lejáratú arany határidős jegyzései az európai délelőtti kereskedésben enyhén emelkedtek, és unciánként 3 899,00 dollárra kúsztak fel.
A devizapiacokon az euró 1,1061 dollárra erősödött az előző napi 1,1055 dollárról, az angol fonttal szemben pedig 83,53 pennyről 83,60 pennyre. A font dollárhoz viszonyított árfolyama 1,3235 dollárról 1,3229 dollárra csökkent, míg a dollár a jenben mérve 159,84 jenről 159,79 jenre gyengült.