Vizsgálat indult az Nvidia alapítója, Jensen Huang ellen. Milyen hosszú távú hatása lehet ez a mesterséges intelligenciára és Kínára?
A szív ügyeit többnyire a nyilvánosságtól távol tartják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Azonban az Nvidia alapítója, Jensen Huang számára titkos kapcsolata nyilvánosságra került, és ez világszinten hatással lehet a mesterséges intelligenciára, mivel vizsgálat folyik ellene egy állítólagos kínai kémmel folytatott viszonya, valamint azzal kapcsolatban, hogy kiadott-e bizalmas szellemi tulajdont.
Az Nvidia a világ legerősebb chipjeit tervezi, és mára egy MI-infrastruktúra-vállalattá vált, amely a robotikában és az önvezető járművekben is terjeszkedik. Az Nvidia számos MI-cégbe fektetett be világszerte, Európában is.
Az általa gyártott chipek működtetik az MI-rendszereket, és fontos frontvonallá váltak az Egyesült Államok és Kína technológiai vezetésért folytatott versenyében, Washington pedig még azt is korlátozta, hogy Peking hozzáférjen ezekhez a chipekhez.
Huang lobbizott azért, hogy az Egyesült Államok enyhítse a Kínára vonatkozó chipexport-szabályokat.
„Az Nvidia kvázi az [MI-ökoszisztéma] alapját adja” – mondta Carmem Domingues, aki korábban a Biden-kormányzat Fehér Házának vezető MI-tanácsadója volt.
„Az összes MI-vállalat vagy tartozik pénzzel az Nvidiának, és/vagy függ tőlük abban, hogy ténylegesen futtassák a modelleket, és folytatni tudják vállalkozásaik fejlesztését és növekedését” – mondta az Euronews Nextnek.
Új vezető?
Miközben az Nvidia igazgatótanácsa állítólag (forrás: angol)a menesztését fontolgatja, kérdések merülnek fel arról, hogy a történet okozhat-e egy újabb, a 2008-ashoz hasonló pénzügyi válságot, és ki válthatná őt.
Huang egyenlő az Nvidiával: három évtizede ő hozta létre a céget, a nagy beszédeit zsúfolt közönség hallgatja, és hírességekből álló rajongótábora követi mindenhová.
Arra a kérdésre, hogy ki válthatná őt, Domingues úgy véli, „nincs senki, aki úgymond felkészülten, készen állna arra, hogy a sorban következőként átvegye a helyét”.
Annak ellenére, hogy két gyermeke is a cégnél dolgozik, „nem világos, pontosan mi a szerepük ott, és mennyire lennének készek az átvételre”, és bárki más a vállalaton belül „valószínűtlen jelöltnek” tűnik – mondta.
Még ha Huangot el is távolítanák, valószínűleg valamiféle szerepben megtartanák, és ez „bizonyos értelemben, idézőjelesen elég nagy büntetés lenne bármilyen lehetséges szabálysértésért” – tette hozzá.
Az Nvidia részvényei mintegy 8 százalékot estek a kereskedésben annak hírére, hogy az igazgatótanács állítólag a menesztését fontolgatja.
„Az összes MI-vállalatnak… van ez a fajta kerülő finanszírozása egymás között... Így minden nagyon összefonódik, és sok szempontból katasztrofális. Egy bukás pedig sok mást is magával ránthat” – mondta Domingues.
2008-ban a globális pénzügyi szolgáltató cég, a Lehman Brothers összeomlott és elszenvedte a veszteséget, miközben sok más vállalatot túl nagynak tartottak ahhoz, hogy elbukjon.
„Vajon [Nvidia] megvédené őt [Huangot], csak azért, hogy ne omoljon össze a »kártyavár«?... Akkor Jensen bizonyos értelemben saját jogán is túl nagy ahhoz, hogy elbukjon? Bizonyos értelemben igen” – mondta Domingues.
Az MI-lufi azonban már jóval a Huanggal kapcsolatos hírek és az amerikai félidős választások eredményei előtt a kipukkanás jeleit mutatta, ezek az eredmények pedig az adatközpontokkal és az MI-vel szembeni ellenérzést jelezték.
„Szinte már kipukkadt. Az elmúlt hónapot, majd az amerikai választást és a piacokat nézzük. És vannak más gondok, más problémák is. Például az adatközpontok az infrastruktúrával és az energiahálózatokkal küzdenek” – mondta Sheikha Maytha Bint Maktoum, befektető és a MindFriend nevű mentális egészséggel foglalkozó vállalat alapítója.
Szerinte számos MI-startup értékelése elszakadt az üzleti alapoktól.
„Egyetlen könyv, amit valaha olvastam, sem készített fel arra, hogy lássak egy olyan napot, amikor egy cég teljes mértékben olyasmire épül, ami holnapra eltűnhet” – mondta.
„Van egy termék, de le lehet másolni, és a terméknek nincs bevétele... veszteséges, és 14 milliárd dollárra (12,6 milliárd euróra) értékelik.”
Az Nvidia esetében azonban úgy véli, hogy bármilyen pénzügyi zavar „átmeneti” lenne, mivel „az Nvidia évtizedek óta olyan erős infrastruktúrát épített ki e köré az ökoszisztéma köré, hogy nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy ennek hosszú távú hatása legyen”.
Hatás Kínára?
A Huang-történetet Nyugaton többnyire a piaci stabilitás kérdéseként keretezték: vajon az Nvidiát érintő problémák hullámokat verhetnek-e egy olyan MI-gazdaságban, amely körkörös finanszírozásra épül?
Kínában azonban a beszélgetés inkább más irányt vesz. Az ottani vállalatok éveket töltöttek azzal, hogy csökkentsék az amerikai chipektől való függést, és az ilyen epizódok csak megerősítik ezt az ösztönt.
A robotkézre specializálódott kínai Xynova vállalat számára a gondolkodás inkább a hosszú távú függetlenségről szól.
„Általában a kínai cégek függetlenebbek szeretnének lenni, nem akarnak a beszállításoktól függni... ha az ellátás tekintetében amerikai vállalatokra kell támaszkodnia az embernek, az komoly szűk keresztmetszetet jelent” – mondta Isabel Zhu, a Xynova munkatársa az Euronews Nextnek a lisszaboni Web Summit technológiai konferencián.
„A Huawei... megpróbálja kifejleszteni a chipeket, rengeteget dolgoznak rajta, és azt hangoztatják, hogy ők az Nvidia Kínában.”
Személyes véleménye szerint az MI-verseny csak arra ösztönzi az országot, hogy még keményebben küzdjön.
„Bízom a kínai vállalatokban. Ha az ember valóban meg akar tenni valamit, akkor az meg is fog történni” – mondta.
Domingues szerint azonban a Huanggal kapcsolatos vizsgálat semmit sem fog változtatni az úgynevezett MI-versenyen.
Jóval a Huang-saga előtt – mondta –, már úgy keretezték a helyzetet, mint MI-versenyt, rámutatva, hogy az Egyesült Államok 2025-ös MI-akciótervét szó szerint úgy hívják, hogy „Winning the AI Race”. Így a botrány nem fog sokat változtatni.
„Ha a két országot egymás ellenfeleként állítja be az ember, akkor szinte várható, hogy kémkednek egymás után... Minden, a hidegháborúról szóló film kémekről szól… Nem tartom valószínűnek [hogy ez megváltoztatná a retorikát].”