Az Európai Bizottság Digitális Méltányossági Törvénye a tisztességtelen online kereskedelem ellen védene, és külön reformmal akár az éves árbevétel 6%-áig bírságolná a cégeket.
Az online előfizetésektől, amelyeket nehéz lemondani, a felhasználókat a folyamatos görgetésre késztető közösségi médiás funkciókig az EU azt mondja, hogy igazságosabbá akarja tenni a digitális gazdaságot a fogyasztók számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a javasolt Digital Fairness Actet (DFA), amely új szabályokat határoz meg a manipulatív online gyakorlatok visszaszorítására, az árak átláthatóságának javítására és a gyermekek védelmének megerősítésére.
„Az új, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen lépünk fel, amelyek torzítják a fogyasztók döntéseit, nyomást gyakorolnak rájuk, és aláássák a tájékozott döntéshozatal képességét” – mondta Henna Virkkunen ügyvezető alelnök és uniós technológiai biztos.
A szerdán Brüsszelben bemutatott intézkedések között szerepel a manipulatív marketingfogások, az úgynevezett „dark patternök” tilalma, az egyértelmű és átlátható árképzés követelménye, a digitális platformok és szolgáltatások eleve tisztességes kialakítása, a fogyasztók számára annak lehetősége, hogy kikapcsolják az addiktív tervezési elemeket, valamint új szabályok az influenszermarketingre.
A DFA-val együtt bemutatták a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Rendelet felülvizsgálatát is. Ennek célja, hogy a Bizottság erősebb felhatalmazást kapjon a több ország fogyasztóit érintő, nagyszabású ügyek kivizsgálására és közvetlen bírságolására, például a nemrég elindított eljárásban az Activision Blizzardot is magában foglaló videojáték-vállalatok ellen.
„A Digital Fairness Act, a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Rendelet frissítésével együtt, az elmúlt több mint 20 év legjelentősebb reformját jelenti az uniós fogyasztóvédelmi szabályok terén” – mondta Michael McGrath, az EU fogyasztóvédelmi biztosa.
A javaslatok egy újabb elemet jelentenek azoknak az uniós jogszabályoknak a mozaikjában, amelyeket Brüsszelben az e-kereskedelem és az online fogyasztóvédelem szabályozására terjesztenek elő. Egyúttal részei annak a szélesebb törekvésnek is, amely a nagy technológiai vállalatok megfékezésére irányul.
A DFA a nemrég benyújtott EU Kids Acttel együtt működne, amelynek célja, hogy a gyermekek online védelméért viselt felelősséget nagyobb mértékben a vállalatokra helyezze.
Kiegészítené továbbá a Digital Services Actet és a Digital Markets Actet, amelyek célja, hogy az online világ biztonságosabbá, tisztességesebbé és átláthatóbbá váljon, valamint az AI Actet, amely a mesterséges intelligencia használatát szabályozza.
Végrehajtás
A Fogyasztóvédelmi Együttműködési Rendelet javasolt felülvizsgálata közvetlen hatáskört adna az Európai Bizottságnak arra, hogy kivizsgálja azokat a nagyszabású ügyeket, amelyek több uniós ország fogyasztóira is jelentős hatással vannak.
A módosítás felgyorsítaná és javítaná a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok közötti koordinációt a határokon átnyúló ügyekben, határidőket szabna a kulcsfontosságú lépésekre, és javítaná a szankciók összehangolását, például amikor a bírságokat különböző joghatóságokban kell beszedni.
A vállalatok, amelyeket ilyen nagyszabású ügyekben a fogyasztóvédelmi szabályok megsértésén kapnak, éves globális árbevételük akár 6 százalékát elérő bírsággal is szembesülhetnek. A DMA már most is lehetővé teszi az akár 10 százalékos bírságot, míg a DSA legfeljebb 6 százalékot ír elő.
Ez a megközelítés vegyes eredményeket hozott az EU-ban. Míg egyes ügyek, például az Apple tavaly áprilisi, 500 millió eurós bírsága változásokat eredményeztek az App Store szabályzataiban, mások, például a Google elleni versenyjogi eljárások, korlátozottabb hatással voltak a vállalati magatartás megváltoztatására.
A nagy technológiai cégek szempontjából döntő, hogy a nem uniós vállalatoknak jogi képviselőt kell kijelölniük az EU-ban, aki együttműködik a nemzeti hatóságokkal és a Bizottsággal.
Erősebb fogyasztóvédelem
A DFA több új, online fogyasztóvédelmi intézkedést is bevezetne, köztük a „dark patternök”, például az olyan hamis állítások tilalmát, amelyek szerint egy termék majdnem elfogyott, hogy így kényszerítsék a fogyasztókat a vásárlásra.
A fogyasztók lehetőséget kapnának arra, hogy kikapcsolják az addiktív tervezési elemeket, például a végtelen görgetést és az automatikusan lejátszott videókat.
Az árakat egyértelműen és átláthatóan kellene közölni. Ez több területre vonatkozik, például a sport- vagy kulturális események jegyeinek dinamikus árazására, ahol az árakat valós időben kell megjeleníteni, hogy a fogyasztók lássák, mennyit kellhet fizetniük.
A szabályok a virtuális valutákra is kiterjednek, ahol az átváltási árfolyamok nem mindig egyértelműek. Ez problémát jelenthet például videojáték-platformokon, ahol a játékosok játékon belüli pénznemmel fizetnek, nem pedig valódi pénzzel.
A DFA korlátozná azokat a gyakorlatokat is, amelyek arra ösztönzik a gyermekeket, hogy túl sokat költsenek videojátékokra, beleértve a szerencsejátékot utánzó loot boxokat és azokat a mechanizmusokat, amelyek fizetésre késztetik őket az előrehaladás érdekében.
Ilyen példák a szerencsekerék jellegű funkciók, például a FIFA Ultimate Team csomagok. A javasolt korlátozások nem ugyanúgy vonatkoznának a felnőtt játékosokra, számukra a loot boxok és a streak mechanikák továbbra is engedélyezettek lennének.
Az online előfizetéseket és szerződéseket is könnyebben lemondhatóvá kell tenni. A fogyasztók emlékeztetőt kapnának, mielőtt az ingyenes próbaidőszak fizetős előfizetéssé alakul, az automatikus megújításokhoz pedig tudatos döntésre lenne szükség, nem maradhatnak egy elfeledett kötelezettség formájában.
Az online fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy ügyfélszolgálaton emberhez jussanak, ne csak egy chatbothoz.
A DFA első alkalommal javasol szabályokat az influenszerekre is, előírva a tartalomkészítők számára a kereskedelmi tartalom egyértelmű jelölését, és megakadályozva, hogy visszaéljenek a gyermekek bizalmával.
Megtiltaná továbbá az igazságtalan, személyre szabott hirdetéseket és árazást, amelyek kiskorúakat céloznak, vagy az emberek sebezhetőségét használják ki.
„A DFA biztosítja, hogy a digitális gazdaság a fogyasztókért, ne pedig ellenük működjön” – mondta McGrath. „Azok a vállalkozások, amelyek betartják a szabályokat, nem szenvedhetnek hátrányt azokkal szemben, amelyek kijátsszák azokat.”
A Bizottság hatásvizsgálata szerint a szabályok 2025 és 2035 között 88,4 milliárd eurónyi pénzügyi veszteségtől kímélnék meg a fogyasztókat.
Az igazságtalan gyakorlatok miatt elvesztegetett időt is beleszámítva az éves hasznot 13,7 milliárd euróra becsüli, szemben azzal a 678 millió eurós, évente visszatérő költséggel, amely a vállalkozásokat terhelné, miután figyelembe veszik az intézkedések közötti átfedéseket.
Reakciók
A technológiai szektor vezetői óvatosan üdvözölték az új szabályokat, de néhányan aggodalmukat fejezték ki a Brüsszelből érkező vegyes üzenetek miatt.
Miközben az uniós vezetők a 2024-es európai választások óta egyszerűbb szabályokat sürgetnek a gazdaság különböző ágazataiban, idén valóságos javaslatáradat érkezett, különösen az online platformok és szolgáltatások terén, ami az esetleges átfedések miatt kelt aggodalmat.
Isabelle Roccia, az IAPP európai ügyvezető igazgatója az Euronews Nextnek azt mondta: „Érthető a logika, hogy a 20 éve létrehozott szabályokat a digitális gazdasághoz igazítsák, de már most is számos szabály van érvényben a fogyasztóvédelem, az adatvédelem, a platformszabályozás, az AI és más területeken.
„Bevezet-e a DFA olyan új eszközöket, amelyek még nincsenek meg a szervezetek, a fogyasztók és a szabályozók eszköztárában? Összhangban van-e a Bizottság egyszerűsítési céljával, vagy indokolatlanul tovább bonyolítja az online irányítás rendszerét?”
Mások úgy vélik, hogy a javaslat jó kiindulópont, de az ördög a részletekben rejlik.
Monika Zdzieborska, a Clifford Chance Tech/Digital praxisának ügyvédje az Euronews Nextnek így nyilatkozott: „A vita várhatóan három törésvonal körül fog összpontosulni. Az első a koherencia: a DFA valódi hézagokat tölt-e ki, vagy csupán egy újabb réteget ad a DSA, az AI Act, a GDPR és a Kids Act tetejére?
„A második az alapbeállítások kérdése: a fogyasztóknak kelljen-e kikapcsolniuk azokat a funkciókat, amelyeket kifejezetten azért terveztek, hogy lekössék őket, vagy ezeknek eleve kikapcsolt állapotban kellene lenniük?
„A harmadik pedig az arányosság: egy webáruházat, egy streaming szolgáltatást, egy játékot és egy közösségi hálózatot ugyanúgy kell-e szabályozni, vagy a jogszabálynak tükröznie kellene a nagyon különböző kockázati szinteket?
„Mivel a Kids Act párhuzamos pályán halad, a két dossziét egymás mellett tárgyalják majd. Az egyikben hozott döntések, különösen a kiskorúakkal, az addiktív tervezéssel és a korhatár-ellenőrzéssel kapcsolatban, várhatóan hatással lesznek a másikra is.”
A fogyasztói jogokkal kapcsolatban Itxaso Domínguez de Olazábal, az European Digital Rights (EDRi) szakpolitikai munkatársa az Euronewsnak azt mondta, hogy a szervezetet aggasztja, hogy a javaslat addiktív tervezésre vonatkozó szabályai túl nagy mértékben támaszkodnak arra, hogy az egyének maguk találják meg a kikapcsológombot, ahelyett hogy a vállalatokat köteleznék a káros gyakorlatok megelőzésére.
„A Bizottság éveket töltött azzal, hogy tanulmányozza, hogyan manipulálnak bennünket a vállalatok online. Most jön a kényelmetlen rész: megmondani ezeknek a vállalatoknak, hogy hagyják abba. A Parlamentre és a tagállamokra sok munka vár, hogy ennek a törvénynek valódi harapást adjanak.”
A javaslatot most az európai parlamenti képviselőknek és a nemzeti kormányoknak kell megvizsgálniuk, mielőtt uniós jogszabállyá válik.