Nvidia alapítója, Jensen Huang vizsgálat alatt áll. Milyen hosszú távú hatása lehet ez a mesterséges intelligenciára és Kínára?
A legtöbb szerelmi ügy a magánszférában marad.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Nvidia alapítója, Jensen Huang esetében azonban titkos kapcsolata nyilvánosságra került, és ez globális hatással lehet a mesterséges intelligenciára, mivel vizsgálat folyik egy állítólagos kínai kémmel folytatott viszonya, valamint annak kapcsán, hogy kiszivárogtatott-e bizalmas szellemi tulajdont.
Az Nvidia a világ legerősebb chipeit tervezi, és mára az AI-infrastruktúrára épülő vállalattá vált, amely a robotikába és az önvezető technológiákba is kiterjesztette tevékenységét. Az Nvidia számos mesterséges intelligenciával foglalkozó cégbe fektetett be világszerte, Európában is.
Az általa gyártott chipek futtatják az AI-rendszereket, és kulcsfontosságú frontvonalává váltak az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versenynek, mivel Washington még azt is korlátozza, hogy Peking hozzáférhessen ezekhez a chipekhez.
Huang azért lobbizott, hogy az Egyesült Államok enyhítse a Kínára vonatkozó chipexport-szabályokat.
„Az Nvidia tulajdonképpen az [AI-ökoszisztéma] alapját képezi” – mondta Carmem Domingues, aki korábban a Fehér Ház vezető AI-tanácsadója volt a Biden-kormányzatnál.
„Az összes AI-cég vagy pénzzel tartozik az Nvidiának, és/vagy attól függ, hogy az Nvidia ténylegesen futtassa a modelleket, és lehetővé tegye számukra vállalkozásaik fejlesztését és növekedését” – mondta az Euronews Nextnek.
Új vezető?
Az Nvidia igazgatótanácsa állítólag (forrás: angol)azon gondolkodik, hogy menessze őt, és felmerül, hogy a történet okozhat-e újabb, 2008-hoz hasonló pénzügyi válságot, valamint ki léphetne a helyére.
Huang maga az Nvidia: három évtizede ő hozta létre a vállalatot, előadásai telt házasok, és rajongótábora celebhez méltó lelkesedéssel követi őt mindenhová.
Arra a kérdésre, ki válthatná őt, Domingues úgy véli: „Nincs senki, aki úgymond felkészítve, készen állna arra, hogy a következő legyen a sorban”.
Bár két gyermeke is a cégben dolgozik, „nem világos, pontosan mi a szerepük, illetve mennyire lennének készek az átvételre”, és szerinte „valószínűtlen”, hogy a vállalatnál bárki más átvehetné a helyét – tette hozzá.
„Még ha el is távolítanák Huangot, valószínűleg megtartanák valamilyen szerepben, és ez bizonyos értelemben, idézőjelben, elég nagy büntetés lenne bármilyen potenciális helytelen viselkedésért” – fogalmazott.
Az Nvidia részvényei mintegy 8 százalékkal estek a kereskedésben, miután híre ment, hogy az igazgatótanács állítólag a menesztését fontolgatja.
„Az összes AI-cégnek… megvan ez a fajta kerülő finanszírozása egymáson keresztül... Ezért minden nagyon összefonódott, és sok szempontból katasztrofális. Egy bukás sok más szereplőt magával ránthat” – mondta Domingues.
2008-ban a globális pénzügyi szolgáltató vállalat, a Lehman Brothers omlott össze és viselte a veszteségeket, miközben számos más céget túl nagynak tartottak ahhoz, hogy csődbe menjen.
„Vajon megvédenék-e őt [Huangot] [az Nvidiánál] annak érdekében, hogy ne engedjék, hogy a »kártyavár« összedőljön?... Akkor Jensen bizonyos értelemben saját maga is túl nagy ahhoz, hogy elbukjon? Bizonyos értelemben igen” – mondta Domingues.
Az AI-buborék azonban már jóval a Huanggal kapcsolatos hírek és az amerikai félidős választások eredményei előtt mutatta a kipukkadás jeleit; ezek az eredmények az adatközpontokkal és az AI-val szembeni ellenérzéseket is jelezték.
„Szinte már ki is pukkadt. Az elmúlt hónapra és az amerikai választásra, valamint a piacokra tekintünk. És vannak más problémák, más gondok is. Például az adatközpontok küzdenek az infrastruktúrával, az elektromos hálózatokkal” – mondta Sheikha Maytha Bint Maktoum, a MindFriend nevű mentális egészséggel foglalkozó vállalat befektetője és alapítója.
Számára sok AI-startup értékelése teljesen elszakadt az üzleti alapoktól.
„Egyetlen olvasott könyv sem készíthetett fel arra, hogy eljöjjön egy nap, amikor egy vállalat teljes egészében valamire épül, ami holnapra eltűnhet” – mondta.
„Van egy termék, de ezt a terméket le lehet másolni, és a terméknek nincs bevétele... veszteséget termel, mégis 14 milliárd dollárra (12,6 milliárd euróra) értékelik.”
De szerinte az Nvidiánál a pénzügyi zavarok „átmenetiek” lennének, mivel „az Nvidia évtizedek óta olyan erős infrastruktúrát épített ki az ökoszisztéma köré, hogy nagyon nehéz elképzelni, hogy ennek hosszú távú hatása legyen”.
Hatás Kínára?
A Huang-ügyről a Nyugaton elsősorban a piaci stabilitás szempontjából beszélnek: okozhat-e az Nvidiánál kialakuló probléma hullámokat egy olyan AI-gazdaságban, amely körkörös finanszírozásra épül?
Kínában azonban a beszélgetés más irányt vesz. Az ottani vállalatok évek óta azon dolgoznak, hogy csökkentsék az amerikai chipektől való függőségüket, és az ilyen epizódok csak megerősítik ezt az ösztönt.
A kínai Xynova vállalat számára, amely robotkezeket gyárt, a gondolkodásmód inkább a hosszú távú függetlenség körül forog.
„A kínai vállalatok általában függetlenebbek szeretnének lenni, nem akarnak a beszállítókra támaszkodni... ha az amerikai cégek ellátására kell hagyatkozni, az komoly szűk keresztmetszetet jelent” – mondta Isabel Zhu, a Xynova munkatársa az Euronews Nextnek a lisszaboni Web Summit technológiai konferencián.
„A Huawei... próbálja fejleszteni a chipeket, keményen dolgoznak rajta, és azt hirdetik, hogy ők a kínai Nvidia.”
Saját véleménye szerint az AI-verseny csak még inkább arra ösztönzi az országot, hogy nagyobb erővel hajtson előre.
„Bízom a kínai vállalatokban. Ha az ember igazán akar valamit megvalósítani, akkor az meg is fog történni” – mondta.
Domingues szerint azonban a Huang ellen folyó vizsgálat nem változtat semmin az úgynevezett AI-versenyben.
Elmondása szerint jóval a Huang-ügy előtt is AI-versenyként keretezték a helyzetet, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok 2025-ös AI Action Planje szó szerint „Winning the AI Race” címet viseli. Szerinte a botrány ezen nem sokat változtat.
„Ha két országot ellenfélként állít szembe, az, hogy kémkednek egymás után, bizonyos értelemben várható... Minden film a hidegháborúról egy kémtörténet… Valószínűtlennek tartom, hogy ez megváltoztatná a retorikát.”