A vezetők zárt ajtók mögött találkoznak, hogy egyeztessék az álláspontokat, amelyeket a jövő hétig elhúzódó COP-tárgyalásokon képviselni fognak.
Az EU és a világ vezetői ma találkoznak az antalyai ENSZ klímacsúcson, de néhány kulcsszereplő hiányozni fog a tárgyalóasztaltól.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Vezetők csúcstalálkozóját az éves COP (a Részes Felek Értekezlete) elején tartják, és ez a konferencia első, magas szintű ülése. A vezetők négyszemközti megbeszéléseken vitatják meg, milyen álláspontot képviselnek majd a jövő hétig elhúzódó tárgyalásokon, és időnként szövetségeket is alakítanak.
A hírek szerint Németország kancellárja, Merz, Franciaország elnöke, Macron, Olaszország miniszterelnöke, Meloni, valamint Spanyolország miniszterelnöke, Pedro Sánchez is kihagyja a ma és holnap zajló Vezetők csúcstalálkozóját. Sánchez különösen hangosan szólal meg a klímaválság és annak hatásai kapcsán, gyakran spanyolországi szélsőséges időjárási események után.
A távolléteket bírálva Chiara Martinelli, a Climate Action Network Europe igazgatója azt mondja, hogy a hiányzó vezetők „nemcsak egy fotózkodási lehetőséget mulasztanak el. A távollétük nem állítja le a tárgyalásokat, de még nagyobb felelősséget rak azokra a miniszterekre és tárgyalókra, akik jelen vannak, hogy megmutassák: Európa és más fejlett országok komolyan gondolják a megvalósítást.”
Brüsszel közlése szerint az Európai Unió kilenc országa jelenleg úgy áll, hogy várhatóan nem teljesíti a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési céljait.
Mi lesz a COP31 középpontjában?
A Vezetők csúcstalálkozóján az államfők „családi fotóhoz” állnak össze, és beszédeket mondanak, amelyekben ismertetik országuk klímapolitikai prioritásait, bejelentéseket tesznek, és gyakran más országokra is nyomást gyakorolnak a cselekvés érdekében.
Mivel a vezetők nem indokolták távollétüket, valószínű, hogy az otthoni vagy külföldi versengő feladatok miatt nehéz összehangolniuk a programjukat.
Az idei COP-ot Türkiye és Ausztrália látja vendégül. Bár megfogalmazhatják, szerintük mire kellene összpontosítani a tárgyalásoknak, a napirendről végül a részt vevő országok állapodnak meg. Türkiye környezetvédelmi és klímaváltozási minisztere, Murat Kurum, aki az ülést elnökli, azt mondta, hogy azt szeretné, ha a COP31 inkább a klímavállalások tettekké formálására, nem pedig új célok kijelölésére összpontosítana.
A villamosítás és a hulladékcsökkentés várhatóan kulcsfontosságú témák lesznek, és sok uniós ország várhatóan a megújuló energiaforrások szerepe és a fosszilis tüzelőanyagoktól való átmenet mellett fog érvelni.
„Ha a legfelsőbb vezetők befolyást akarnak gyakorolni arra, merre halad a globális átmenet, akkor a megjelenés elég jó kiindulópont” mondja Martinelli.
Ott lesz Trump a COP31-en?
Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Írország és Hollandia mind hiányozni fog a Vezetők csúcstalálkozójáról. A szélesebb konferencián azonban jelen vannak tárgyalóik és kormánytisztviselőik, akik formába öntik azt az írásos megállapodást, amely minden COP csúcspontja. A több napos, feszült egyeztetések után elfogadott végső szöveg rögzíti, miként hangolják össze az országok a klímaügyi lépéseket, hogyan mérik az előrehaladást, tartják egymást számon, és hajtják végre a 2015-ös COP21-ből született Párizsi Megállapodást.
Az EU-t hivatalos minőségben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke képviseli, aki ma beszédet mond.
Az amerikai kormányzat részéről második éve senki nem vesz részt a COP-on, mióta Donald Trump elnök a klímaváltozást „átverésnek” nevezte, és kivonta országát a tárgyalásokból.
Ugyanakkor a múlt heti félidős választáson aratott demokrata győzelem után egy 19 kongresszusi képviselőből álló delegáció az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy részt vesz a COP31-en. A csoportot a Sustainable Energy and Environment Coalition (SEEC) Institute vezeti, egy pártsemleges agytröszt. Közlésük szerint a tagok döntéshozókkal, civil szervezetekkel és üzleti vezetőkkel találkoznak majd, hogy „feltérképezzék a lehetőségeket az Egyesült Államok megújított szerepvállalására a klíma-, energia- és gazdaságpolitika terén”.
Mely európai országok nem teljesítik a klímacéljaikat?
A COP31 margóján kiadott jelentésében az Európai Bizottság értékelte az uniós tagállamok előrehaladását a nemzeti üvegházhatásúgáz-csökkentési terveik megvalósításában.
Megállapította, hogy Olaszország, Horvátország és Ciprus már túlteljesítette a 2021-2025-ös időszakra kitűzött kibocsátási célokat, míg Ausztria, Németország, Írország, Litvánia, Málta és Svédország annak kockázatával néz szembe, hogy nem éri el a 2030-as célokat.
Az Európai Bizottság közölte, hogy felkéri a kilenc érintett országot, hogy „mindegyikük nyújtson be korrekciós intézkedési tervet a kibocsátáscsökkentő lépések és beruházások végrehajtásának és fejlesztésének felgyorsítása érdekében”.
Az európai klímaügyi biztos, Wopke Hoekstra mind a kilenc országnak levelet ír, amelyben arra kéri őket, hogy három hónapon belül nyújtsanak be terveket a pályára állás érdekében, közölte a Bizottság.
Összességében az EU nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása 1,6 százalékkal csökkent tavaly 2024-hez képest, a Brüsszel által közzétett előzetes adatok szerint. A 27 tagú blokk kibocsátása jelenleg 39 százalékkal alacsonyabb az 1990-es szintnél.
Az EU célja, hogy 2040-re 90 százalékkal csökkentse a kibocsátásokat, és 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást. Környezetvédelmi szervezetek azonban azzal vádolják az Uniót, hogy az elmúlt két évben visszalépett, mivel sorra enyhítette a vállalatokra vonatkozó klímaszabályokat.