Brüsszel azt szeretné, ha a COP31 felgyorsítaná a fosszilis energiahordozókról való átállást, de egy olyan világban, ahol az energiaellátás biztonsága és megfizethetősége egyre fontosabb, egyre több kormány keres rövid távú olaj- és gázmegoldásokat.
Miközben az európai vezetők a COP31-en gyűlnek össze, hogy megvitassák, miként válasszák le gazdaságaikat a fosszilis energiahordozókról, számos kormányuk éppen azon igyekszik, hogy még többhöz jusson.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja által kiváltott energiaválság a kőolajat és a földgázt Európa gazdasági és geopolitikai számításainak középpontjában tartotta.
Az elszálló energiaárak, a lehetséges ellátási hiányok és a nehézségekkel küzdő iparágak növekvő nyomása közepette több uniós kormány az olcsó és megbízható energiát helyezi előtérbe a hosszabb távú klímavállalásokkal szemben, miközben az ENSZ klímacsúcs küldöttei arról vitáznak, hogyan kellene kivezetni a fosszilis energiahordozókat.
Noha mind a 27 tagállam támogatta az EU COP31-es álláspontját, a helyszíni valóság mást mutat.
Az új ellátási megállapodások, a bővített importkapacitás és a hazai termelés iránti megújult érdeklődés egyre inkább központi elemévé válnak annak, ahogyan Európa reagál arra a válságra, amely megmutatta, hogy gazdaságai milyen mértékben függnek még mindig a fosszilis energiahordozóktól.
Kapitány István magyar energiaügyi miniszter nemrég azt mondta, hogy Budapest a romániai Neptun Deep mezőről történő gázvásárlásokról tárgyal, és nagyobb hozzáférést keres a horvát és görög cseppfolyósított földgáz (LNG) terminálokhoz.
Kapitány a G7 Paradigma energia-konferencián arról beszélt, hogy ha valaki egy lábon áll, akkor a biztonság a legfontosabb kérdés, utalva Magyarország függésére a korlátozott számú olaj- és gázszállítótól.
Bacsa György, a magyar olaj- és gázipari multinacionális vállalat, a MOL vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az orosz energiaforrásoktól való elszakadás súlyos gazdasági áldozatokkal járhatnak.
Bacsa az Euronewsnak azt mondta, hogy ez a megfizethetőség kérdése is. Ma olyan felárat kell fizetni az alapvető nyersanyagokért és energiaforrásokért, hogy egy bizonyos ponton ez társadalmi működési zavarhoz vezethet.
Úgy fogalmazott, hogy a helyzet már nem egy marginális ügy, ahol egyszerűen hajlandó lenne 10 vagy 20 százalékkal többet fizetni a zöld vagy nem orosz energiáért.
Bacsa arra is figyelmeztetett, hogy a megugró energiaszámlák súlyosan alááshatják a magyar és a szlovák gazdaságot, és akár olyan politikai válságot is kiválthatnak, amelynek szélesebb európai következményei lennének.
Hozzátette, hogy egy ilyen válság következményei kiszámíthatatlanok lennének, és az európai politika egészére hatással lehetnek.
Horvátország eközben a krki LNG terminálját és kikötői infrastruktúráját szeretné felhasználni, hogy csökkentse szomszédai orosz gázfüggőségét.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök azzal érvelt, hogy az Adria-vezeték alternatívát kínál az orosz olajjal szemben a tengerparttal nem rendelkező szomszédok számára, még akkor is, ha Budapest és Pozsony szerint ez az alternatíva magasabb árral jár.
Görögország számára az energiabiztonság egyre inkább a nemzeti szuverenitás kérdése.
A COP31 előtt Stavros Papastavrou görög környezetvédelmi és energiaügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az országoknak nem kellene választaniuk a klímavédelem és energiaellátásuk biztonsága között.
„Energiaforrásaink kiaknázása nemzeti jelentőségű ügy” – mondta Papastavrou a helyi médiának, miközben Görögország új tengeri projektbe kezd.
Görögország csökkenteni akarja az orosz energiától való függést, és erősíteni kívánja kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Ciprussal, Egyiptommal és a Balkánnal. Ez a döntés a cseppfolyósított földgázt (LNG) és a gázinfrastruktúrát külpolitikai stratégiájának részévé teszi, nem pusztán az energiapiachoz kapcsolódó kérdéssé.
Görögország az áramtermelés szerkezetét is átalakította: 2025-ben a szél- és napenergia a termelés több mint 40 százalékát adta. A tiszta energiába irányuló további beruházások ellenére azonban részesedésük abban az évben nem tudott növekedni, miközben a gáz teret nyert.
Románia hasonló módon regionális energiaszállítóként pozicionálja magát.
Marius-Viorel Poșa román energiaügyi államtitkár november 3-án Abu-Dzabiban arról beszélt, hogy az ország vonzó befektetési célpont.
„Románia energiaforrásai és infrastruktúrája olyan energiacsomóponttá teszik az országot Közép- és Kelet-Európában, amely egyben vonzó befektetési célpont is” – mondta.
Poșa kiemelte a Fekete-tengeri Neptun Deep gázipari projektet, amely várhatóan Romániát és szomszédos országait látja majd el, valamint a szélerőművekbe, a cernavodai atomerőműbe és a regionális villamosenergia-összeköttetésekbe irányuló beruházásokat.
Bukarestet ugyanakkor aggasztja a dekarbonizáció gazdasági költsége is.
Az uniós energiaügyi miniszterek október 15-i ülésén Dumitru Chisăliță román energiaügyi miniszter támogatta az energiatranzíciót, ugyanakkor óva intett azoktól az intézkedésektől, amelyek alááshatnák az ipar versenyképességét.
Az Eurostat adatai szerint a román ipari termelés 2,6 százalékkal maradt el az előző évi szinttől, ami az egyik legnagyobb visszaesés az EU-ban.
„A vállalatoknak kiszámítható szabályokra és reális határidőkre van szükségük az alkalmazkodáshoz és a beruházásokhoz. Úgy kell törekednünk a dekarbonizációs célok elérésére, hogy figyelembe vesszük hatásaikat az ellátásbiztonságra, a gazdaságra és a fogyasztókra” – mondta Chisăliță.
Széttagolt álláspont
Mivel a kormányoknak belső ellenállással és globális energiaválsággal kell szembenézniük, Brüsszel visszafogja az elvárásokat a fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos nagy áttörést illetően a COP31-en.
Egy magas rangú bizottsági tisztviselő szerint az EU azt szeretné, ha a COP31 a dubaji COP28-on tett történelmi vállalásra épülne, amely a fosszilis energiahordozóktól való eltávolodást célozza, de ennek az ígéretnek az előmozdítása „politikai szempontból nehéz” lesz.
Brüsszel üdvözölte a brazíliai COP30-elnökség által bemutatott ütemtervet a fosszilis energiahordozóktól való eltávolodásról, és úgy írta le, mint lehetőséget arra, hogy új lendületet adjon a Dubajban tett vállalásnak.
Nem sokkal ezután, a COP30 biztatására, 57 ország, köztük 14 európai állam támogatta azt a nyilatkozatot, amely a fosszilis energiahordozóktól való eltávolodás ütemterveinek kidolgozását szorgalmazza a kolumbiai Santa Martai konferencián.
„Reméljük, hogy a brazil ütemterv egyre több országot ösztönöz majd arra, hogy csatlakozzon és ténylegesen dolgozzon rajta” – mondta a magas rangú bizottsági tisztviselő.
Ugyanakkor, miközben Törökország Antalyában ad otthont a COP31 klímacsúcsnak, a villamosításra irányuló hivatalos fókuszát erős bírálatok érik a környezetvédelmi csoportok részéről az ország tartós fosszilisenergia-függősége és -bővítése miatt.