A legújabb ENISA-jelentés szerint a mesterséges intelligencia átalakítja a kiberbiztonság világát, és egyszerre teremt lehetőségeket a hatékonyabb védekezésre és a támadásokra is.
Európát az elmúlt hónapokban számos kibertámadás érte, ami széles körű aggodalmat váltott ki nemcsak a kormányokban, hanem a lakosság körében is arról, mennyire sérülékeny a társadalom a kibertámadásokkal szemben, és mennyire felkészült a kontinens a jövőbeli kiberfenyegetések kezelésére.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Ha a fenyegetések összképére tekintünk, a helyzet nem túl biztató” – mondta Juhan Lepassaar, az ENISA ügyvezető igazgatója a mai sajtótájékoztatón.
A közelmúlt incidensei a PHP sebezhetőségétől, amely miatt számos uniós kormány ideiglenesen leállította honlapjait, hogy megakadályozza a hekkerek általi kihasználást, egészen a franciaországi és további nyolc országban működő szupermarketek hűtőberendezéseit és vérellátó központokat érő kibertámadásokig terjednek, amelyeket elavult szoftverek sérülékenysége okozott.
A kiberfenyegetések folyamatosan fejlődnek és egyre láthatóbbá válnak, részben a mesterséges intelligencia miatt, és ma már arra kényszerítik a szervezeteket, hogy lépést tartsanak a legújabb MI-modell-fejlesztésekkel egyfajta kiberfegyverkezési versenyben.
„Az elmúlt fejlemények, nemcsak a legfejlettebb MI-modellek terén, hanem az EU-s hűtőrendszereket érintő kiberincidensek is rávilágítanak a működési hiányosságokra, valamint az időszerű információmegosztás és koordináció szükségességére” – mondta Lepassaar.
Az ENISA az MI-t „erőszorzónak” is nevezi, mivel az növeli és felgyorsítja mind a hekkerek, mind a védekezni próbáló vállalatok képességét arra, hogy gyorsabban azonosítsák a sebezhetőségeket.
„A kutatók által szintetizált adatok azt mutatják, hogy a felfedezés és a fegyveresítés között eltelt idő a nullához közelít” – áll a jelentésben, ami arra utal, hogy hamarosan a vállalatoknak szinte semennyi idejük sem marad megvédeni magukat a sebezhetőségekkel szemben, miután a rendszereket elindítják.
Ezzel párhuzamosan a jelentés azt is megállapítja, hogy a legfejlettebb MI óriási hatást gyakorol a sebezhetőségek kezelésére, mivel szűkíti a reagálási és javítási időkereteket. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok proaktívan használhatják az MI-t a sérülékenységek felderítésére és kezelésére, mielőtt azokat a hekkerek kihasználják.
Azon túl, hogy a hekkerek eszközeként az MI tömegesen kutatja fel a sebezhetőségeket, a jelentés kiemeli, hogy az MI tovább élesíti a hekkerek meglévő fegyvereit is.
Például az MI-eszközök lehetővé teszik a támadók számára, hogy egyre meggyőzőbb adathalász akciókat hajtsanak végre, deepfake videók, hangfelvételek és üzenetek segítségével megtévesztve az embereket, és „hibás adatokat táplálva a rendszerekbe, hogy megzavarják a vállalati működést”.
A kiberfenyegetéseket hajtó tényezők
A jelentés megállapította, hogy 2025-ben a kibertámadások 57,3 százaléka ideológiai indíttatású volt, geopolitikai eseményekhez, például Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához és a közel-keleti konfliktushoz kapcsolódott, bár a legtöbb incidensnek korlátozott hatása volt.
Eközben az incidensek 29,3 százalékát pénzügyi motiváció vezérelte, a zsarolóvírusok pedig továbbra is a vállalatokra legnagyobb hatással bíró támadástípusnak számítanak. A jelentés arra figyelmeztet, hogy az a könnyedség, amellyel a bűnözők megosztják egymással a zsarolóvírust és más kártevő eszközöket, „egy professzionális bűnözői ökoszisztémát táplál”.
Az ENISA azt is megjegyzi, hogy állami szereplők által irányított műveletekre emlékeztető támadások célpontjai voltak európai országok, kiberműveletek keretében hírszerzési adatok gyűjtésére és szellemi tulajdon ellopására.
Az ENISA szerint a hacktivisták uralják a sajtójelentéseket a támadások száma alapján, a legtöbb akció alacsony hatású, elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) művelet.
Az európai válasz
Az EU számos kiberjogszabályt vezetett be, hogy szigorítsa a blokk kiberbiztonsági kereteit, de az ENISA szerint még többet lehet tenni, és a közelmúlt kiberincidensei fényében nehéz ezzel vitatkozni.
Európa kiberbiztonsági szabályainak pillére a NIS2 Directive, amely minden gazdasági ágazatot kötelez digitális védelmi intézkedések bevezetésére a kritikus infrastruktúra védelmében. Noha 2024 októberében alkalmazandóvá vált, nem minden uniós tagállam ültette még át a nemzeti jogába.
A kilenc uniós ország hűtőberendezéseit érő közelmúltbeli támadás rámutatott arra, hogy egyes gazdasági ágazatok kiberbiztonságában, valamint abban, ahogyan a kritikus infrastruktúrát meghatározzák, komoly hiányosságok vannak.
Kiberbiztonsági szakértők szerint számos vállalkozás, például a szupermarketek hagyományos szemüvegen át tekint a kiberbiztonságra, elsődlegesen a pénzügyi rendszerek védelmére koncentrál, a kapcsolt infrastruktúrát pedig karbantartó csapatokra bízza, amelyeknek eltérő költségvetésük és prioritásaik vannak.
Létezik továbbá a Cyber Resilience Act, amelyet 2024-ben fogadtak el, és 2027 decemberében válik teljes egészében alkalmazandóvá. Ez a jogszabály egyetlen portálon keresztül előírja a bejelentési kötelezettségeket, felgyorsítva az információmegosztást és a koordinációt.
A Cyber Solidarity Act, amely tavaly februárban lépett hatályba, az ENISA szerint megerősítette az EU képességét a kiberbiztonsági fenyegetések és incidensek észlelésére, azokra való felkészülésre és válaszadásra, mégpedig az Európai Kiberbiztonsági Riasztórendszer, a Kiberbiztonsági Vészhelyzeti Mechanizmus és az EU Kiberbiztonsági Tartalék létrehozásával.
Európa válaszának több MI-szakértőre van szüksége
Noha Európa kiberbiztonsági szabályozási kerete rendkívül sűrű, az „emberi erőforrás” a védelemben súlyos hiányként jelentkezik, figyelmeztet az ENISA.
A jelentés megállapítja, hogy valamennyi ágazatban a szervezeteknek nehézséget okoz a kiberbiztonsági szakemberek bevonzása és megtartása. Egy 2025-ös NIS Investment tanulmányt idéz, amely szerint a megkérdezett szervezetek 45 százaléka nehézségekbe ütközött, amikor olyan szakembereket próbált találni, akik rendelkeznek a szükséges kiberbiztonsági készségekkel.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy ez kiberbiztonsági készséghiányhoz vezethet, ami versenyelőnyt ad a tehetősebb szervezeteknek, amikor a jelenleg szűkös szakemberállományért versengenek.
Az ENISA felszólítja a tagállamokat, hogy kezeljék a készséghiányt a kiberbiztonsági területen folytatott tevékenységek bővítésével és az uniós programok felerősítésével.