Egy 2024-es ENSZ-jelentés szerint az észak-koreai kibertámadásokból származó bevételek „állítólag segítették az ország tömegpusztító fegyvereinek fejlesztésének finanszírozását”.
Phenjan élesen visszautasította az FBI állításait, amelyek szerint Észak-Korea áll a 6 milliárd dollár (5,3 milliárd euró) értékű lopás mögött a Binance kriptovaluta-platformról, miközben újabb fegyverzeti erődemonstrációként stratégiai cirkálórakétákat tesztelt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A rakétaindítás közvetlenül azután történt, hogy Kim Yo-jong, az ország vezetője, Kim Jong-un nagy befolyású húga nyilvánosan cáfolta az FBI vádjait, és „súlyos politikai provokációnak” nevezte azokat.
Szombaton az FBI közölte, hogy egy TraderTraitor nevű, Észak-Koreához köthető hekkercsoport áll a támadás mögött.
Szakértők szerint az eset akár a történelem eddigi legnagyobb kriptovaluta-lopása is lehet, a zsákmány pedig „megközelíti az észak-koreai GDP becsült éves értékének egynegyedét”, mondta az AFP hírügynökségnek Michael Bosack, a Parley Policy Institute alapító igazgatója, az ENSZ Parancsnokságának korábbi tisztviselője.
Kim Yo-jong úgy fogalmazott, az FBI állítása „abszurd retorika és semmi újdonság”, tekintettel azokra a korábbi amerikai vádakra, amelyek Phenjant tették felelőssé a tavalyi, a Bybitet érintő nagy horderejű kibertámadásért.
Észak-Korea ennek ellenére valószínűleg kényszert érzett arra, hogy reagáljon, a Bosack által említett „az incidenssel kapcsolatos nemzetközi figyelem mértéke” miatt.
Bosack szerint a tagadás célja az volt, hogy fennmaradjanak azok a csatornák, amelyeken keresztül Észak-Korea továbbra is moshatja és felhasználhatja a kriptovalutát.
„Ha külső szereplők a megnövekedett nemzetközi nyomás miatt elkezdik becsukni az ajtókat, akkor a lopott kriptovaluta semmit nem tesz hozzá a Kim-rezsim rövid távú prioritásaihoz” – mondta.
A kibertámadás miatt Dél-Korea fokozott védelmet sürget digitális infrastruktúrája számára a további támadások ellen.
„Nemrég még a világ legnagyobb kriptovaluta-tőzsdéje is csillagászati veszteségeket szenvedett egy kibertámadástól, amelyet feltehetően egy hekkercsoport hajtott végre” – mondta Lee Jae-myung elnök.
„Ahogy a hekkeléssel kapcsolatos technikák az önálló tanulásnak köszönhetően egyre intelligensebbé, kifinomultabbá és gyakoribbá válnak, a jelenlegi, ellenőrzésekre és az incidensek utáni reakciókra épülő biztonsági rendszerek egyértelmű korlátokat mutattak” – tette hozzá.
„Átfogó megelőző rendszert kell kialakítanunk a kiberbiztonsági válság kezelésére” – mondta.
Az ENSZ 2024-es jelentése szerint az észak-koreai kibertámadásokból származó bevételek „a hírek szerint hozzájárultak az ország tömegpusztító fegyverarzenáljának fejlesztéséhez”.
„Kettős elrettentés”
A hivatalos Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) keddi közlése szerint Észak-Korea hétfőn stratégiai cirkálórakétákat indított, amelyeket új kazettás harci résszel szereltek fel.
„A cirkálórakéta közepes méretű szóróharci része képes porrá zúzni egy 5–6 hektáros célterületet a lehető legnagyobb sűrűségű tűzerejével” – közölte a KCNA.
A KCNA szerint a teszt „tökéletesítette a függőleges csapásmérő képességet a célpont ellen azzal, hogy javította a cirkálórakéta végfázisbeli manőverezőképességét”.
Egy észak-koreai tisztviselő azt mondta, a tesztet azért hajtották végre, „mert fegyveres erőinknek meg kell védeniük az ország biztonságát, és el kell rettenteniük mindenféle fenyegetést”.
Észak-Korea azt demonstrálja, hogy képesek megbénítani „kulcsfontosságú dél-koreai és amerikai katonai infrastruktúrát, köztük repülőtéri kifutópályákat, radarállomásokat, légvédelmi ütegeket és összevont csapatokat egyetlen cirkálórakétával”, mondta az AFP-nek Lim Eul-chul, a Kyungnam Egyetem Távol-keleti Tanulmányok Intézetének professzora.
A rakétaindítás célja az is, hogy „kettős elrettentést” hozzon létre Dél-Koreával szemben, azáltal, hogy nukleáris fegyverek bevetése előtti szakaszban megerősíti a hagyományos, aszimmetrikus csapásmérő képességeket – tette hozzá.
A nuklefegyverrel rendelkező Észak-Korea a közelmúltban többféle fegyverrendszert tesztelt, köztük támadódronokat, egy új, precíziós irányítású torpedórendszert és egy közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétát.
Dél-Korea hadserege nem jelentette be a mostani cirkálórakéta-indítást, ahogyan nem tette közzé a vasárnapi tesztet sem.
A ballisztikus rakéták indításával ellentétben az észak-koreai cirkálórakéta-tesztekre nem vonatkoznak az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciói.
Amikor hétfőn a vasárnapi tesztről kérdezték, a Joint Chiefs of Staff szóvivője, Jang Do-young azt mondta, Dél-Korea és az Egyesült Államok „szoros koordinációt folytatnak, és rendkívül részletes elemzést végeznek a rakéta jellemzőiről és specifikációiról”.
„Hadseregünk nem teszi közzé Észak-Korea minden egyes lövedékének indítását” – közölte Jang, az üzemeltetési biztonságra és a hírszerzési eszközök védelmére hivatkozva.