Argentína elnöke, Javier Milei a patagóniai MI-adatközpontok befektetőit próbálja megnyerni, mérsékelt szabályozást és adókedvezményeket ígérve.
Argentína hűvös déli régiója, Patagónia, egyre inkább az adatközpontok felkapott célpontjává válik, és az ország elnöke azon van, hogy minél több ilyen beruházást odacsábítson.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Amíg egyes közösségek az Egyesült Államokban és Európában tiltakoznak az adatközpontok ellen, Argentína kormánya éppen az ellenkező üzenetet küldi. Javier Milei elnök azt mondja, országa nem fogja szabályozni a mesterséges intelligenciát, és társaságiadó-kedvezményt kínál a szektor nagy beruházásainak, bár ezt a tervet a szenátus még nem hagyta jóvá.
Patagónia vonzereje gyakorlati: rengeteg üres földterület, hűvös levegő, erős szelek és a Vaca Muerta palaformációból származó gáz, amely az adatközpontok hűtését és energiaellátását is biztosíthatja.
Milei, aki szövetségben áll Donald Trump amerikai elnökkel, gyakran tesz közzé mesterséges intelligencia által generált képeket a közösségi médiában. Emellett azt is javasolta, hogy hozzanak létre „nem emberi vállalatokat”, amelyeket teljes egészében MI-ügynökök irányítanának.
„Nem fogjuk szabályozni a mesterséges intelligenciát” – mondta Milei múlt hónapban a washingtoni US Chamber of Commerce rendezvényén. „Szabadon fogjuk hagyni.”
Az Associated Press által megszerzett látogatási naplók szerint az elmúlt hónapokban folyamatosan érkeznek technológiai szereplők, hogy Mileivel és munkatársaival találkozzanak, a kockázati tőkebefektető Peter Thieltől az OpenAI, az Amazon, a Google, az Oracle és adatközpont-üzemeltető vállalatok képviselőiig.
A külügyminisztérium feljegyzései szerint az adatközpont-fejlesztő Crusoe, amely segített felépíteni az OpenAI texasi zászlóshajó-kampuszát, idén tárgyalásokat kezdeményezett argentin energetikai tisztviselőkkel az Egyesült Államok kormánya által támogatott beruházásokról.
„Az Egyesült Államok és Európa sűrűn lakott térségeiben rengeteg vita folyik arról, ki férjen hozzá a hálózathoz, és ki kapja az áramot” – mondta Marta Zlotkowska, a Green Capital nemzetközi fejlesztési igazgatója.
A lengyel megújulóenergia-vállalat egy 3 milliárd dolláros (2,7 milliárd eurós) adatközpontot tervez építeni Patagóniában, amelyet nagy technológiai cégeknek bérelnének ki MI-számításokra, bár egyelőre még nem találtak ügyfelet.
„Összehasonlítottuk a projekt lehetséges helyszíneit világszerte, és Argentína – pontosabban Patagónia – minden kategóriában az élen végzett” – mondta.
Patagónia MI-ígérete
Hogy meggyőzze az Argentína krónikus gazdasági instabilitása miatt óvatos vállalatokat, Milei egy olyan ösztönző rendszert szorgalmaz, amely a legalább 1 milliárd dollár (892 millió euró) értékű, a mesterséges intelligenciában és más feltörekvő iparágakban megvalósuló projektek esetében 25 százalékról 15 százalékra csökkentené a társaságiadó-kulcsot. Az intézkedésre még a szenátus jóváhagyása vár.
Az argentinok számára várható haszon egyelőre nem világos. Az adatközpontok viszonylag kevés embert foglalkoztatnak. Milei javasolt ösztönzői nem írják elő, hogy a cégek foglaljanak le számítási kapacitást a belföldi felhasználásra, és nem kötelezik őket energia- és vízfelhasználásuk nyilvánosságra hozatalára sem.
„Nem olyan adatközpontokról beszélünk, amelyeket az argentin technológiai szuverenitás erősítésére terveztek” – mondta Alan Rocha Varsanyi, az argentin környezetvédő szervezet, az Observatorio Petrolero Sur kutatója. „A számítási kapacitást oda fogják exportálni, ahol az OpenAI vagy a többi vállalat éppen igényli.”
Tervek, buldózerek még nincsenek
Milei minden hangos ígérete ellenére Argentína lemaradásban van a versenyben, hogy regionális adatközpont-hub legyen, miközben szomszédai olcsó földterüket, megújuló energiát és az amerikai technológiai óriásokhoz vezető, bővülő optikai szálas összeköttetéseket reklámozzák.
Milei ragaszkodik ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia korlátozatlan alkalmazására vonatkozó felhívásai előnyt jelentenek Argentína számára abban az időszakban, amikor az Európai Unió és az Egyesült Államok egyre több tagállama új szabályokat vezetett be. A bírálók arra figyelmeztetnek, hogy úgy akarja bevetni az MI-t Argentínában, hogy nem épít ki védőkorlátokat a tömeges megfigyeléstől a kibertámadásokig terjedő kockázatok ellen.
„Szabályok nélkül Argentína laboratóriummá válik, ahhoz hasonlóan, mint amikor a vállalatok fejlődő országokba mennek, hogy furcsa gyógyszereket teszteljenek, amelyeket a nagy fejlett országokban nem próbálhatnak ki” – mondta Nicolás Wolovick, a Córdobai Nemzeti Egyetem informatikaprofesszora.
Milei jövő héten hasonló aggodalmakkal is szembesülhet, amikor XIV. Leó pápa, aki többször figyelmeztetett az MI emberiségre leselkedő veszélyeire, Argentínába látogat latin-amerikai körútja keretében.
Még Milei saját kormányán belül is elismerik, hogy a szabályozásellenes álláspont megnehezíti egy egyértelmű jogi keret kialakítását. Egy, a sajtó tájékoztatására nem felhatalmazott magas rangú tisztviselő szerint a vállalatok kivárnak, amíg Argentína egyértelműsíti a szabályokat az MI szerzői jogvédelem alatt álló műveken történő betanítására és a személyes adatok külföldre továbbítására vonatkozóan.
Szerverek és birkák
A fátlan fennsíkon, Chubut tartomány távoli legelőtelepein az élet a nyájak gondozása körül forog, a sztyeppéken való legeltetésről és a juhok ólakban történő nyírásáról szól. Mivel a gyapjúipar az elmúlt évtizedek aszályai, a túllegeltetés és a megugró termelési költségek miatt visszaesett, egyes gazdák egy másfajta csarnokban látnak lehetőséget – olyban, amelyet nem gyapjú, hanem villogó szerverállványok töltenének meg.
„A juhtenyésztők nagyon komolyan keresik, milyen alternatívákkal lehetne több jövedelemhez jutni” – mondta Francisco Sáenz agrármérnök, negyedik generációs juhász.
Családja azon 14 földtulajdonos között van, akik összesen 130 000 hektárt (mintegy 321 000 acre) adtak bérbe a Green Capitalnak a tervezett adatközpont számára. A gazdák arra számítanak, hogy a hatalmas jövőbeli szomszédjuk mellett továbbra is legeltethetik majd a birkákat.
Az építkezés várhatóan csak 2028 körül kezdődik. Ha a létesítmény folyamatosan, a becsült csúcskapacitáson működne, egy év alatt körülbelül 2,7-szer annyi villamos energiát használna fel, mint amennyit Buenos Aires teljes városa fogyasztott 2025-ben, az AP számítása szerint.
A Green Capital azt ígéri, hogy minden szükséges áramot maga fog megtermelni szélturbinákból, napelemparkokból és gázüzemű generátorokból, így nem terheli majd Argentína amúgy is túlzsúfolt villamosenergia-hálózatát. A tartományi tisztviselők abban bíznak, hogy a projekt milliárdos beruházásokat, magasan képzett munkahelyeket és piacot teremt a fölösleges szélenergia számára.
Trelew poros városának, a tervezett helyszínhez közeli településnek egyes lakói azonban azt mondják, nincs eszközük annak megítélésére, mennyire hihetőek ezek az ígéretek. A környezeti hatásvizsgálatok még folyamatban vannak, az engedélyek kiadása folyamatban van, és a vállalat nem közölte, mennyi vízre lenne szüksége a projekthez, illetve energiaigénye mekkora részét fedezné gázból.
„Egyszerűen annyira kevés az információ” – mondta a 46 éves Cristina Gibón, aki az adatközpontok környezeti hatásától tart. „Lehet, hogy nekünk még lesz vizünk, amíg megöregszünk. De utána a gyerekeink továbbra is itt élnek majd, és nekik már nem lesznek meg ezek az erőforrások.”
Az ilyen aggodalmak erősítik a Milei nagy technológiai vállalatok felé tett gesztusai elleni, szélesebb visszahatást is. Trelewben egy kis csoport lakos az online térben és a főtéren is tiltakozik, „Trelew adatközpontok nélkül” feliratú zászló alatt.
A kongresszusban, ahol a képviselők egy nemrég tartott meghallgatáson azzal vádolták Mileit, hogy kiárusítja az országot Peter Thiel milliárdos argentínai érdekeltségei miatt, az ellenzék rákényszerítette az elnököt, hogy teljesen átírja a külföldiek földtulajdonlására vonatkozó korlátozások enyhítését célzó törvényjavaslatát, és megakasztotta azt a tervét is, hogy MI-ügynökök irányíthassanak vállalatokat.
Sáenz családi farmján mindezt jól ismert argentin reflexként látja.
„Valahányszor egy külföldi cég jelentős beruházást akar végrehajtani Argentínában, rengeteg kritika éri. Sok ember első reakciója az, hogy »Nem, szörnyű emberek jönnek kívülről, hogy elvegyék az erőforrásainkat«” – mondta.
„Nem azt mondom, hogy a nagyvállalatok a világ legjobb dolgai. Csak azt mondom, hogy amikor más országokra nézek, stabil gazdaságokat látok.”