Franciaországban az év eleje óta nincs növekedés, a GDP július és szeptember között 0,1%-kal zsugorodott. A kormány sürgeti a politikai erőket a 2027-es költségvetés elfogadására, miközben kérdéses az ország piacnyugtató képessége. Elemzés.
Vártnál gyengébb teljesítmény. Franciaország bruttó hazai terméke a harmadik negyedévben 0,1 %-kal csökkent, jelentette pénteken az Institut national de la statistique et des études économiques (Insee), miután a második negyedévben stagnált, az elsőben pedig 0,2 %-kal esett vissza.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez újabb komoly csapás a kormány számára, miközben Franciaország hitelfelvételi kamatai múlt héten 5 %-ot meghaladtak a pénzpiacokon, és a társadalmi légkör továbbra is robbanásveszélyes, egy újabb, a megélhetési költségek ellen és az ifjúság követeléseinek támogatására szervezett országos mobilizáció előestéjén.
Ez a visszaesés gyakorlatilag a recesszió küszöbére sodorja az euróövezet második legnagyobb gazdaságát. Eközben az infláció is gyorsult: októberben éves alapon 3,4 %-ra emelkedett a szeptemberi 3,1 %-ról. Az Insee szerint ez a legmagasabb szint 2024 januárja óta.
A kedvezőtlen adatok a szakértők számára nem jelentenek meglepetést a különösen kedvezőtlen makrogazdasági környezetben. „Franciaország nagy valószínűséggel technikai recesszióba kerül a következő negyedévekben”, véli az Euronewsnak nyilatkozva Jérémie Peloso, a BCA Research európai vezető stratégája.
„Ez a forgatókönyv már a legutóbbi költségvetési zavarok és a kötvénypiac összeomlása előtt is elképzelhető volt”, teszi hozzá.
„A falnak fogunk menni”
A kormány nehezen viseli a helyzetet, és hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy a 2027-es költségvetést határidőre elfogadják, egy olyan parlamentben, ahol nincs többség.
A Franceinfo műsorában Roland Lescure, a gazdaságért és pénzügyekért felelős miniszter úgy írta le a francia gazdaságot, mint „gyakorlatilag leállt”. Arra is figyelmeztetett, hogy az ország „a falnak fog menni”, ha a „helyreállítási” költségvetést nem fogadják el.
Ha a parlamenti viták kudarcot vallanak, a kormány nem zárja ki, hogy az Alkotmány 49.3-as cikkét alkalmazza, amely lehetővé teszi egy szöveg elfogadását szavazás nélkül, kivéve ha bizalmatlansági indítványt fogadnak el. Másik lehetőség az ordonnances igénybevétele, egy olyan eljárás, amelyet az 1958-ban bevezetett Ötödik Köztársaság óta még sosem használtak költségvetés elfogadására.
„A francia gazdaság számára a fő kockázat nem a költségvetés hiánya”
Jérôme Mathis, a Paris-Dauphine Egyetem közgazdász professzora, a „A pénzügyek életünk középpontjában” (forrás: francia) című blog szerzője szerint a költségvetés elfogadása önmagában nem „meghatározó”, mivel „semmiféle áttételes hatás révén sem lenne képes csodával határos módon rövid távon újraindítani az aktivitást”.
„Éppen ellenkezőleg, egy költségvetési kiigazítási terv általában azonnal a növekedésre nehezedik.” A kutató hangsúlyozza, hogy a tét nem merül ki abban, hogy átnyomják a kormány szövegét, hanem abban áll, hogy közép- és hosszú távú láthatóságot adjanak a befektetőknek a francia államháztartás pályájáról.
Franciaország egyre drágábban vesz fel hitelt a piacokon. „A kamatok minden emelkedése fokozatosan megjelenik az állami költségvetésben, csökkenti a jövőbeli mozgásteret, és végső soron a magánberuházásokra nehezedik”, emlékeztet Jérôme Mathis. A költségvetési bizonytalanság maga is az aktivitás fékező tényezőjévé válhat, figyelmeztet. „A vállalatok elhalasztanak bizonyos beruházásokat, a háztartások halasztanak el egyes kiadásokat, a piacok pedig magasabb kockázati prémiumot követelnek.”
Ezen a pénteken a francia tízéves államkötvények hozama 4,9 %, vagyis 0,17 ponttal alacsonyabb a október 22-én elért csúcshoz képest. A francia–német spread, amely a két ország hitelfelvételi kamatai közötti különbséget méri, mintegy 1,55 pont körül alakul.
„A tegnapi EKB-ülés, amely viszonylag kevés meglepetést tartogatott, minden bizonnyal hozzájárult ehhez az enyhüléshez, még ha elnöke, Christine Lagarde meg is tagadta, hogy kommentálja a francia helyzetet”, áll egy, a BCA ügyfelei számára készített stratégiai feljegyzésben, amelyet Jérémie Peloso írt, és amelybe az Euronews betekintést kapott.
„A francia gazdaság számára a fő kockázat nem a költségvetés hiánya. Hanem az, hogy nincs átlátható pálya az államháztartás alakulására”, hangsúlyozza Jérôme Mathis. Ebben a helyzetben „a jelenlegi zárlat fő gazdasági költsége nem annyira azoknak az intézkedéseknek a tartalma, amelyeket nem szavaznának meg, hanem a bizonytalanság elhúzódása”.
Ordonnances: milyen jelzés?
Ami a költségvetés esetleges rendeleti, ordonnances útján történő elfogadását illeti, a professzor ebben nem lát „nyilvánvaló gazdasági megoldást”. Szerinte a befektetők valóban nagy hangsúlyt fektetnek a politikai döntések gyorsaságára, de legalább ennyire azok „legitimitására” és „tartósságára”. Egy rendelettel elfogadott költségvetés csökkentheti a bizonytalanságot rövid távon, de önmagában nem elég a hosszú távú költségvetési hitelesség helyreállításához, figyelmeztet a kutató.
„A piacok általában jobban kedvelnek egy vitatott döntést, mint a döntés tartós hiányát. De ha egy rendeletekkel elfogadott költségvetést törékenynek tekintenek, olyannak, amelyet az elnökválasztás után meg lehet kérdőjelezni, vagy amely arra utal, hogy a politikai rendszer tartósan képtelen többségeket építeni, akkor a bizalomra gyakorolt pozitív hatás korlátozott lehet”, magyarázza Jérôme Mathis.
Éppen ez különbözteti meg szerinte a jelenlegi helyzetet a „klasszikusabb” költségvetési válságoktól: a piacok nem kételkednek Franciaország technikai képességében, hogy adót vessen ki vagy törlessze az adósságát. „Inkább abban kételkednek, hogy képes-e lassítani annak növekedését.”
„Amíg ez a kérdés fennmarad, addig a kamatlábakra nehezedő nyomás várhatóan megmarad, függetlenül attól, milyen intézményi eszközt választanak a költségvetés elfogadására”, zárja szavait.