Az európai munkavállalók csaknem fele munkahelyi mentális egészségi kockázatokkal szembesül, a téma még mindig tabunak számít.
A munkahelyi egészségvédelem és biztonság a munkavégzés gerince. Ahogy a munkahelyek és a munkavégzés módjai átalakulnak, új kihívások jelennek meg, miközben a régiek továbbra sem oldódnak meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Munkaerőhiány és elöregedő népesség hátterében Európa munkavállalói a romló mentális egészséggel küzdenek; a probléma azonban a munkahelyeken még mindig nem kap kellő figyelmet – mondta az Euronewsnak William Cockburn, az EU-OSHA ügyvezető igazgatója.
„Akár a munkaadókat, akár a munkavállalókat kérdezzük, mindannyian úgy látják, hogy a mentális problémákról való nyílt beszédtől való tartózkodás jelenti a … legfőbb akadályt abban, hogy valódi lépések történjenek” – fogalmazott.
Sok uniós alkalmazott állítja, hogy a munkája árt a lelki egészségének. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) adatai szerint a dolgozók csaknem fele (45 százaléka) mentális egészségét veszélyeztető kockázatokkal szembesül a munkahelyén.
„A munkahelyeken pszichoszociális kockázatokat látunk, például a hosszú munkaidőt, a rendkívül intenzív munkavégzést, érzelmileg megterhelő feladatokat … és ezeket a dolgozók egészségére gyakorolt fokozott hatással hozzuk összefüggésbe” – mondta Cockburn.
A munkavállalók mintegy 44 százaléka számol be súlyos időnyomásról vagy túlterheltségről. Az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) becslése szerint a munkával összefüggő depresszió (forrás: angol) évente több mint 100 milliárd euróba kerül az EU-nak, ha összeadjuk a hiányzások, a csökkenő termelékenység, valamint az egészségügyi és tágabb társadalmi költségeket.
Noha ezek az állapotok súlyos terhet rónak a munkaadókra, Cockburn szerint a beszélgetéstől való ódzkodás és a tartós megbélyegzés a munkavállalók körében akadályozza a cselekvést.
Mit lehet tenni ellene?
Cockburn szerint a mentális egészséggel kapcsolatos problémákat „úgy kell kezelni, mint a munkahelyi fizikai egészségi problémákat”.
Mint mondta, a megközelítés lényege az, hogy először felmérik a kockázatokat, majd mindent úgy alakítanak, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék az ártalmakat.
„Olyan veszélyeket azonosítunk, mint a hosszú munkaidő, a munkahelyi megromlott kapcsolatok … és a szélsőséges esetekben idesorolható a zaklatás, a megfélemlítés, az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés is” – tette hozzá.
A dolgozókat is be kell vonni a párbeszédbe
Bár sokan személyes ügynek tekintik a mentális egészséget, Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkára szerint a megelőzésnek inkább a munkahelyre kell összpontosítania, nem pedig az érintett egyénre.
„Nem várjuk meg, amíg valakinek levágják az ujját, mielőtt védőkorlátokat szerelnénk fel” – mondta Lynch. „Kockázatértékelést végzünk, megvizsgáljuk, milyen kockázatok kapcsolódnak ahhoz, ahogyan ezt a munkát elvégzik, és ennek megfelelően tesszük fel a védőkorlátokat.”
Szakértők egyetértenek abban, hogy ehhez elengedhetetlen, hogy a dolgozók is részesei legyenek a párbeszédnek. Az EU-OSHA adatai szerint azonban mindössze 45 százalékuk mondja azt, hogy kikérik a véleményét a munkája stresszkeltő elemeiről.
„A munkavállalók részvétele európai jogszabályok által előírt kötelezettség, ugyanakkor kulcsfontosságú a sikeres munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedésekhez is” – mondta Cockburn.
Ezen a héten az EU-OSHA elindította az Egészséges Munkahelyek kampányt, amelynek célja, hogy segítse a munkaadókat a munkahelyi pszichoszociális kockázatok megelőzésében, felmérésében és kezelésében. Az egyik fő cél, hogy sikerüljön legyőzni a vonakodást, és nyíltabban lehessen beszélni a mentális nehézségekről.
„Ha egészséges munkakörnyezet kialakításába és fenntartásába fektetünk be, nemcsak az emberek jóllétét javítjuk, hanem csökkentjük a betegszabadságok és a fluktuáció számát, javítjuk a teljesítményt, és nem terheljük túl az egészségügyi rendszereinket” – mondta Roxana Mînzatu, a szociális jogokért és munkaügyekért felelős ügyvezető alelnök a kampány keddi indulásán. „Mindenki jól jár vele.”
A cikket frissítettük annak pontosítására, hogy az Egészséges Munkahelyek kampányt az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség indította.