Franciaország magánszektora ebben a hónapban zsugorodott, ami a politikai bizonytalanság és a magas energiaárak közepette négyhavi mélypontra vetette vissza az euróövezeti gazdasági aktivitás növekedését.
Franciaország visszatérése a növekedési pályára mindössze egy hónapig tartott. Októberben a vállalati aktivitás ismét zsugorodott, miközben a francia cégek bizalmi szintje a 2020-as első Covid–19-lezárások óta nem látott mélypontra esett.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A visszaesés magával rántotta a tágabb értelemben vett euróövezetet is.
Az euróövezet feldolgozóipari és szolgáltatási aktivitást egyaránt mérő összetett beszerzésimenedzser-indexe (BMI) szeptemberi 53,1 pontról 51,9 pontra esett októberben.
Ez volt a leggyengébb érték négy hónapja, jóllehet az index továbbra is az 50 pontos határ fölött maradt, amely a növekedést a zsugorodástól elválasztja. A közgazdászok mérsékeltebb visszaesésre, 52,7 pontra számítottak.
A szolgáltatási és a feldolgozóipari alindexek is elmaradtak a várakozásoktól, bár továbbra is mérsékelt bővülésre utalnak.
A legfrissebb felmérés arra utal, hogy Európa kilábalása lendületet veszít, miközben az infláció megnehezíti az Európai Központi Bank (EKB) számára a hitelfelvételi költségek enyhítését.
Kérdés, hogy mindez csupán átmeneti megtorpanás, vagy valami súlyosabb folyamat kezdete.
Mi romlott el Franciaországban?
Az euróövezet két legnagyobb gazdasága közül Franciaországban romlottak a legjobban a mutatók. Összetett BMI-je a szeptemberi 51,1 pontról 48,4 pontra esett, jócskán az 50,5 pontos elemzői konszenzus alá.
A szolgáltatói aktivitási index 48,4 pontra csökkent, míg a feldolgozóipari mutató 49,3 pontra csúszott le, ami 11 hónapos mélypont.
A vállalatok arról számoltak be, hogy ügyfeleik elhalasztják a projekteket, és késleltetik a kiadásokkal kapcsolatos döntéseket. Az új megrendelések május óta nem látott ütemben estek vissza, az exportmegbízások pedig immár egymást követő tizenegyedik hónapja csökkentek.
A foglalkoztatás szintje is visszaesett.
A francia cégek sorban már a hatodik hónapja csökkentik a létszámot, elsősorban úgy, hogy nem töltik be az üres álláshelyeket, és hagyják kifutni a határozott idejű szerződéseket.
A vállalati bizalmi mutatók azonban még borúsabb képet festenek. A következő 12 hónapra vonatkozó várakozások 2020 áprilisa óta nem látott mélypontra estek, amikor a járvány gyakorlatilag leállította a francia gazdaság nagy részét.
A felmérés csaknem két év után először rögzített negatív üzleti kilátásokat.
Joe Hayes, az S&P Global Market Intelligence vezető közgazdásza a romlást Franciaország politikai és költségvetési problémáival hozta összefüggésbe.
Elmondása szerint a bizalmi mutató „azt tükrözi, hogy a vállalatok aggódnak a rendkívül bizonytalannak ígérkező 2027-es elnökválasztás miatt, ami ráerősít a Franciaország költségvetési helyzetével kapcsolatos korábbi aggodalmakra”.
A francia politikai bizonytalanságot a kormányzati hitelfelvételi költségek meredek emelkedése kíséri. Ez a vállalatok számára azért fontos, mert a kamatszint növekedése drágítja a hiteleket, és visszafoghatja a beruházásokat akkor is, ha az EKB nem emel tovább kamatot.
„Nem meglepő, hogy az ingadozó politikai helyzet és az állami hitelfelvételi költségek megugrása miatt a francia összetett BMI gyengülése erősen rontotta az összképet” – mondta Rory Fennessy, az Oxford Economics vezető közgazdásza.
Franciaország csak szeptemberben tért vissza növekedési pályára, több hónapnyi zsugorodás után. Az októberi adatok arra utalnak, hogy ez a fellendülés máris kifulladt.
Jobban bírja-e Németország?
Németország valamivel biztatóbb képet mutat, noha a növekedés ott is lassult.
Az ország összetett BMI-je a szeptemberben mért, 11 hónapos csúcsot jelentő 53,8 pontról 52,8 pontra gyengült. Az elemzők 53,3 pontra számítottak.
A gyárak azonban tovább bővülnek: a német feldolgozóipari BMI 54,2 pontra emelkedett, ami kéthavi csúcs, részben az exportmegrendeléseknek, részben a védelemre és infrastruktúrára fordított állami kiadásoknak köszönhetően.
A szolgáltatások oldalán gyengülés látszik, az index 51,7 pontra süllyedt. Az ágazat szereplői arról számoltak be, hogy ügyfeleik a szűkülő költségvetések miatt halogatják a döntéseket, és visszafogják kiadásaikat.
Phil Smith, az S&P Global Market Intelligence közgazdasági igazgatóhelyettese szerint a lassulás „arra világít rá, hogy az euróövezet legnagyobb gazdaságának kilábalása továbbra is törékeny”.
A német üzemek olyan problémával is szembesülnek, amely a következő hónapokban még súlyosabbá válhat. A gyártók a május óta leggyorsabb ütemű költségnövekedésről számoltak be, különösen az olaj, a nyersanyagok és az elektronikai alkatrészek terén.
A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára pénteken 114 dollár közelében járt, tovább növelve a nyomást az energiaigényes iparágakon.
A feldolgozóipari bizalmi index július óta nem látott mélypontra esett.
„Az ismét erősödő költségnyomás visszavetette az egész ágazat várakozásait, és valószínű, hogy a kettő a következő hónapokban is szorosan együtt mozog majd” – fogalmazott Smith.
Németország ugyan profitál az erősebb ipari megrendelésállományból, a vállalatok azonban egyre jobban tartanak attól, mennyibe kerül majd ezek teljesítése.
Miért jelentenek gondot az EKB számára az emelkedő árak?
A költségek növekedése nem korlátozódik Németországra. Az euróövezet egészében a gyártók magasabb energia-, üzemanyag- és szállítási árakról számoltak be, miközben a beszállítói szállítási idők négy hónapja nem látott mértékben hosszabbodtak.
Chris Williamson, az S&P Global Market Intelligence vezető üzleti közgazdásza szerint a felmérés továbbra is nagyjából 0,3 százalékos negyedéves GDP-növekedésre utal. Ugyanakkor – fogalmazott – „a magasabb kamatszintek is kezdenek éreztetni a hatásukat, és visszafogják a keresletet”.
Mivel az infláció makacsul magas marad, Williamson szerint az adatok „valószínűleg tovább táplálják majd azokat a találgatásokat, hogy az EKB agresszívebb szigorításra kényszerül”.
Ez magasabb hitelfelvételi költségeket jelenthet a vállalatok és a háztartások számára is, még akkor is, ha a gazdasági növekedés már lassul.
Tovább nyomás alatt a francia részvények és államkötvények
A francia CAC 40 index péntek délelőtt 0,7 százalékkal 7750 pont közelébe esett, így már több mint 11 százalékkal marad el augusztus 10-i zárócsúcsától.
Az olasz FTSE MIB a csütörtöki 2,5 százalékos esés után nagyjából stagnált, de az augusztusi csúcsához képest ez is több mint 10 százalékos mínuszban áll.
A francia államkötvényeket még nagyobb eladási hullám sújtotta. A tízéves hozam csütörtökön 5,14 százalékig emelkedett, ami 2002 óta a legmagasabb szint, majd péntekre nagyjából 5,04 százalékra mérséklődött.
A különbség a német tízéves hozamhoz képest 170 bázispont volt, több mint kétszerese az augusztus eleji 78 bázispontnak.
Franciaország jelenleg mintegy 45 bázisponttal magasabb kamatot fizet a tízéves hitelekre, mint Olaszország. Nyomás alatt áll az euró is: árfolyama 1,12 dollár közelében mozgott, több mint 4 százalékkal az augusztusi csúcs alatt.
A gyengébb euró drágíthatja az importált energiát, újabb inflációs forrást teremtve abban az időszakban, amikor az európai gyártók már most is többet fizetnek az üzemanyagért és az alapanyagokért.
Újabb recesszió felé tart-e Európa?
Az októberi üzleti felmérések csalódást keltők, de egyelőre nem utalnak arra, hogy az euróövezet recesszió felé sodródna.
Óvatosságra azonban így is van ok.
A francia vállalatok politikai bizonytalansággal és emelkedő hitelköltségekkel néznek szembe, a német gyártók a magasabb energiaárakkal küzdenek, miközben a régió egészében gyengülő keresletről számolnak be a cégek.
Az EKB-nak most azt kell mérlegelnie, meddig emelheti még a finanszírozási költségeket az infláció megfékezése érdekében anélkül, hogy még nagyobb kárt okozna a növekedésben.
A szeptemberben érkezett erős üzleti felmérések még azt a reményt keltették, hogy az európai kilábalás végre szilárdabb alapokra kerül.
Az októberi adatok azonban kétségbe vonják ezt a képet, különösen Franciaországban, ahol a vállalatok már most leépítésekről számolnak be, és több mint hat éve nem látott mélységben vannak a várakozásaik.