Hirdetés

Bérek és árak: milyen gazdasági nyomás áll az európai tiltakozások mögött

Tüntetők gyűlnek össze a megélhetési költségek emelkedése elleni demonstráción, csatlakozva a diákok tiltakozásához, Párizsban, 2026. okt. 17-én. (AP-fotó: Thibault Camus)
Tüntetők gyűlnek össze egy demonstráción a megélhetési költségek emelkedése ellen, csatlakozva a diákok tiltakozásához, Párizsban, 2026. október 17-én. (AP-fotó: Thibault Camus) -  Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Angela Barnes
Közzétéve: •A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Az élelmiszerárak emelkedése, a megfizethetetlen lakhatás, a stagnáló vásárlóerő és a túlterhelt közszolgáltatások miatt Európa-szerte tüntetések jelzik az életszínvonal miatti növekvő elégedetlenséget.

Több ezer ember vonult az utcára szerte Európában a hétvégén, hogy tiltakozzon a megélhetési költségek emelkedése, a megfizethetetlen lakhatás, az alacsony bérek és a közszolgáltatásokra nehezedő nyomás ellen. Bár az elégedetlenség okai országonként eltérnek, a demonstrációk rávilágítanak a háztartások költségvetésével kapcsolatos egyre nagyobb frusztrációra.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Franciaországban több százezer ember csatlakozott a megmozdulásokhoz, amelyekben diákok és más csoportok a megélhetési költségek és a közszolgáltatások miatt tiltakoztak. Sokan békésen vonultak, de Emmanuel Macron francia elnök megfogadta, hogy felelősségre vonja azokat, akik „a Köztársaság megdöntésére törekedtek”, miután egyes gyűlések fosztogatásokba és zavargásokba torkolltak a nagyobb városokban.

Leégett Limoges városházája, csakúgy, mint Lyonban a Place Bellecour ikonikus turistairodája. Vandálok hatoltak be a városházákra Marseille-ben, Lille-ben és Angers-ben, miközben Bordeaux-ban feldúlták a prefektus rezidenciáját.

„A tiltakozás jog, és a dühnek is hangot kell adni. Semmilyen nézeteltérés vagy sérelem azonban nem igazolhatja a közvagyon pusztítását” – mondta Guillaume Guérin, Limoges polgármestere, aki »elfogadhatatlannak« nevezte az erőszakot.

Belgiumban Brüsszelben és Liège-ben a rendőrség összecsapott a tüntetőkkel a megélhetési válság elleni demonstrációk során. Az elmúlt hetekben középiskolások is az utcára vonultak a növekvő oktatási költségek miatt, csatlakozva a francia diákokhoz, akik az iskolai körülmények és a tanárhiány ellen tiltakoztak.

Limoges polgármesteréhez és más politikusokhoz hasonlóan Bernard Quintin belga belügyminiszter szombaton kijelentette, hogy a helyzet már „nem puszta tiltakozás”, hanem „színtiszta erőszak”.

Portugáliában szakszervezetek és lakhatási jogokért küzdő szervezetek magasabb béreket, jobb nyugdíjakat, javuló közszolgáltatásokat és a lakhatás megfizethetőségének javítását követelték. A szervezők szerint a növekvő bérleti díjak, a jelzáloghitelek és a mindennapi kiadások egyre nagyobb terhet rónak a háztartási költségvetésekre.

Olaszországban is tüntetések zajlottak a gazdasági helyzet és az emelkedő árak miatt. Milánóban, Torinóban és Bolognában kitört összecsapások során többen megsérültek, és Milánóban több tucat embert előállítottak.

Miért dühösek az európaiak?

A növekvő élelmiszer-, lakhatási és energiaköltségek miatt sok háztartás csak nehezen tudja még jobban megnyújtani a jövedelmét. Még ha az infláció lassul is, az árak általában magasabb szinten maradnak, mint korábban, így a fogyasztóknak kevesebb mozgástere marad a költségvetésükben.

A lakhatás különösen a bérlők és a fiatalok számára jelent gondot számos városban. Az alacsony bérű munkavállalókra egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az alapvető kiadások, miközben az oktatással és más közszolgáltatásokkal kapcsolatos aggodalmak tovább növelik az elégedetlenséget egyes országokban.

Az Euronews Business által elemzett Eurostat-adatok szerint az EU-ban az élelmiszerek és a nem alkoholos italok árai 34 százalékkal emelkedtek 2021 augusztusa és 2026 augusztusa között. Az a mennyiségű élelmiszer, amelyet a bruttó havi minimálbérből meg lehet vásárolni, Máltán 6, Spanyolországban 5, Franciaországban 4 százalékkal csökkent, miközben a vizsgált országok többségében nőtt. Az összehasonlítás ugyanakkor nem veszi figyelembe az adókat, a lakbért és más háztartási kiadásokat, ezért nem ad teljes képet a megélhetési költségek szorításáról.

A tiltakozások nem egyetlen, egész Európára kiterjedő mozgalmat alkotnak, és követeléseik is különböznek. Mégis rávilágítanak a háztartások pénzügyeire nehezedő nyomásra, valamint arra, hogy egyre nagyobb kihívást jelent biztosítani: a bérek lépést tartsanak az alapvető kiadások drágulásával.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Felborul Európa adósságtérképe: Belgium mint Görögország, Franciaország többet fizet Olaszországnál

Tanári fizetések Európában: mely országok fizetnek a legjobban?

EU-s bérátláthatóság: őszintébbé válnak az álláshirdetések a fizetésekről