Peking szinte semmilyen módon nem másolja le a hidegháború tipikus és rejtélyes módszereit, és nem a pillanatnyi sikerek érdeklik, hanem a nagyon hosszú távúak. Az oda vezető utat apró darabkákkal kövezi ki, komplex hírszerzéssel.
Tizenkétezer dollár körüli összegért amerikai hadihajók műszaki és működési dokumentumaihoz jutott egy kínai hírszerző - milliós titkokért cserébe. Az információkat Jinchao Wei, a USS Essex deszant rohamhajón szolgáló haditengerész adta át, akit 2026 januárjában 200 hónap, vagyis 16 év nyolc hónap börtönre ítéltek. Mintegy hatvan kézikönyvet, fényképeket és más katonai anyagokat szolgáltatott ki.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A kapcsolat egy közösségi oldalon kezdődött. Megkeresője hajózás iránt érdeklődő, kínai állami hajóipari vállalatnál dolgozó emberként mutatkozott be. Wei már kezdetben gyanította, hogy hírszerzővel beszél, mégis folytatta az együttműködést. A feladatok között hajók helyzetének megfigyelése, műszaki problémáik ismertetése és belső dokumentumok továbbítása szerepelt. Később több titkosított alkalmazással, eltüntetett üzenetekkel és a kapcsolattartótól kapott eszközökkel próbálták elrejteni a tevékenységet.
Az ügy egyik tanulsága az árkülönbség
Egy hadihajó megépítése és rendszerbe állítása milliárdos vállalkozás; működésének fontos részleteihez ehhez képest jelentéktelen összegért is hozzá lehet férni, ha sikerül megvásárolni valakit belülről. A hírszerzés számára egy beosztott műszaki szakember is értékes lehet: olyan berendezéseket kezel és olyan hibákat lát, amelyekről a nyilvános ismertetők hallgatnak.
A kínai kémkedés tehát alkalmaz hagyományos módszereket is. A pénzért megvásárolt bennfentes, a fedőfoglalkozással dolgozó kapcsolattartó és a titkos dokumentumok átadása régi hírszerzői gyakorlat. Ami megváltozott, az a kapcsolatteremtés sebessége, az elérhető célpontok száma és az emberi beszervezés mellé épített digitális adatgyűjtés mérete. Az FBI a kínai módszereket a hálózati behatolásoktól a megbízható belső munkatársak megnyeréséig terjedő, sokszereplős tevékenységként írja le.
Ez több évtizedes történet. Larry Wu-tai Chin, a CIA kínai nyelvi szakembere 1952 és 1981 között dolgozott az amerikai hírszerzésnél. Kínának minősített dokumentumokat, fényképeket és a Távol-Keletről szóló CIA-jelentéseket adott át.
Az 1985-ben letartóztatott férfit elítélték, de büntetésének kiszabása előtt öngyilkos lett. A történet már a számítógépes hálózatok mai világát jóval megelőzően megmutatta, milyen veszélyes lehet a megfelelő helyen ülő bennfentes.
A mai amerikai ügyekben kínai állambiztonsági tisztek, katonai hackerek, vállalati alkalmazottak és közvetítők egyaránt felbukkannak. Ez nem jelenti azt, hogy minden műveletet ugyanaz a központ irányít, vagy hogy minden kínai vállalat és kutató hírszerzői szerepet tölt be. A dokumentált esetek viszont azt mutatják, hogy állami szervek szakmai és üzleti kapcsolatokat is felhasználnak információszerzésre.
Ennek egyik legbeszédesebb példája Yanjun Xu kínai állambiztonsági tiszt ügye. Egy GE Aviation-alkalmazottat 2017-ben előadásra hívtak egy kínai egyetemre, kifizették az utazását és tiszteletdíjat adtak neki. A szakmai meghívás kapcsolatot teremtett Xuval, aki később a vállalat hajtóműtechnológiájáról próbált bizalmas információkat megszerezni.
A cél a GE különleges kompozit hajtóműventilátorának technológiája volt. Az FBI azonban átvette a kommunikációt, és a vállalat együttműködésével csapdát állított. Xut 2018-ban Belgiumban tartóztatták le, majd kiadták az Egyesült Államoknak, ahol 2022-ben húsz évre ítélték. A perben olyan módszer is előkerült, amelynél a vendég szakembereket vacsorázni vitték, miközben szállodai szobájukban számítógépeiket másolták vagy feltörték.
A beszervezés itt nem azzal kezdődött, hogy valaki titkokat követelt
Előbb szakmai elismerést, kapcsolatot és jövedelmet kínáltak. Ebből fejlődött ki a bizalmas vállalati adatok megszerzésének kísérlete. A fokozatosság csökkentheti a célpont ellenállását: egy előadás vagy fizetett szakértői munka természetesnek tűnhet, a későbbi kérés pedig az addigi együttműködés folytatásának.
Az egyetemek és az akadémiai világ azért vonzó terepek, mert működésük alapja az információcsere. Vendégkutatók, közös projektek és konferenciák segítik a tudományt, ugyanakkor kapcsolatot teremtenek olyan emberekhez is, akik értékes technológiákon dolgoznak. A kockázatot az eltitkolt kötelezettségek, a jogosulatlan hozzáférés és a védett eredmények továbbítása jelenti. Az FBI külön figyelmeztetett arra, hogy kutatási együttműködésnek álcázott kapcsolatokat is felhasználtak vállalati szellemi tulajdon megszerzésére.
A határvonal azonban lényeges: a kínai kutató jelenléte, a kínai támogatás vagy egy közös publikáció önmagában nem bizonyít kémkedést. Az amerikai igazságügyi minisztérium 2022-ben a külön „China Initiative” keret megszüntetését részben azzal indokolta, hogy az előítéletek és a tudományos közegben kialakuló félelem az amerikai kutatásnak is árthatnak. A legjobb szakemberek bevonzása ugyancsak nemzetbiztonsági érdek.
A szolgálatból távozott emberek megőrzött tudása és kapcsolatrendszere továbbra is értékes célpont
A külföldi kapcsolatok mögé rejtett megkeresések az egyetemi világon kívül is működnek. Bizonyos Kevin Mallory, egy volt CIA-tiszt egy kínai agytröszt munkatársának mutatkozó férfival találkozott Sanghajban, akiről felismerte, hogy hírszerző lehet. A titkos kommunikációra kapott telefon vizsgálata később feltárta a minősített dokumentumok átadását. Malloryt 2019-ben húsz év börtönre ítélték. Ebben az esetben valakinek a korábbi kapacitásait szerezték meg, miként egy antik műtárgyat.
A másik jelentős eszköz a számítógépes behatolás. Az Egyesült Államok 2014-ben öt kínai katonai hacker ellen emelt vádat amerikai ipari szereplők és egy szakszervezet megtámadása miatt. A vád szerint technológiai dokumentumokat, üzleti stratégiákat és más bizalmas információkat szereztek meg kínai gazdasági érdekek javára. A célpontok között a nukleáris energetikában, a fémiparban és a napenergia-iparban működő vállalatok szerepeltek.
Az ipari hírszerzés értékét nem pusztán a megszerzett tervrajz adja. Egy fejlesztési dokumentáció megmutathatja, melyik megoldást próbálták ki, melyik vallott kudarcot, és hol akadt el a gyártás. Ez rengeteg időt és kísérleti költséget takaríthat meg a versenytársnak. A lopott tudás azonban önmagában még nem jelent működő terméket, mert szükség van megfelelő anyagokra, gépekre, beszállítókra és olyan szakemberekre is, akik képesek mindezt együtt alkalmazni.
A digitális adatgyűjtés túlterjed a műszaki titkokon
Az amerikai szövetségi személyzeti hivatalnál, az OPM-nél 2015-ben feltárt adatlopás 21,5 millió ember biztonsági háttérellenőrzéshez kapcsolódó adatait érintette. A megszerzett anyagok között családi kapcsolatokra, pénzügyi helyzetre és más személyes körülményekre vonatkozó információk is voltak. Egy ilyen állomány hírszerzési értéke könnyen érthető: segíthet feltérképezni, kinek van érzékeny hozzáférése, és kit milyen problémán keresztül lehet megközelíteni.
A telefonhálózatok feltörése még ennél is közvetlenebb betekintést kínál. Az FBI és a CISA 2024 novemberében közölte, hogy Kínához kötött szereplők több amerikai távközlési vállalat hálózatába hatoltak be. Hívásadatokat szereztek meg, és egy szűkebb, főként kormányzati és politikai kör magánkommunikációját is elérték. Emellett bírósági végzéseken alapuló amerikai hatósági megkeresésekhez kapcsolódó információkat másoltak le.
A Salt Typhoon néven ismert kampány megmutatja, miért nem szükséges minden célpont telefonját külön feltörni. A szolgáltató hálózatába jutva sok ember kapcsolatrendszere válhat láthatóvá. Már a beszélgetések tartalma nélküli hívásadatok is árulkodhatnak arról, ki kivel egyeztet rendszeresen, vagy mikor sűrűsödnek meg egy válság résztvevőinek kapcsolatai. Az FBI 2025-ben újabb közös védelmi ajánlást adott ki a legalább 2019 óta aktív szereplők ellen.
A végcél így több részből áll össze
Ami a legfontosabb: megismerni Washington döntéseit és katonai képességeit, gyorsítani a kínai technológiai fejlődést, felderíteni az amerikai hírszerzést, és szükség esetére beavatkozási lehetőségeket teremteni. Az eltérő műveletek közös stratégiai értelme az amerikai előny csökkentése és Peking mozgásterének növelése.
Hogy mindez mennyire eredményes, arra nincs megbízható összesített mérőszám. A bírósági ügyek bizonyítják, hogy katonai dokumentumok és minősített információk kerültek kínai kézbe; a hálózati vizsgálatok pedig kiterjedt hozzáféréseket tártak fel. Azt viszont a nyilvánosság rendszerint nem tudja meg, mennyi megszerzett adatot sikerült hasznosítani, és hány művelet maradt észrevétlen. Egy elítélt kém egyszerre bizonyítja az elhárítás eredményességét, de a behatolás sikerét is.
A kínai hírszerzés legnagyobb ereje a dokumentált ügyek alapján a módszerek összeadásában, a puzzle-darabkák egybeillesztésén rejlik. Egy szakmai kapcsolat megnyithat egy ajtót, egy bennfentes megmutathatja, hol vannak az értékes iratok, egy hálózati behatolás pedig tömegesen elérhetővé teheti őket. Amerika titkai így egymástól távoli helyeken válhatnak megszerezhetővé, akár egy hadihajó géptermében, egy egyetemi meghívás mögött vagy egy telefonszolgáltató szerverén.