Előrejelzések szerint Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban 2026–2027 eleje között csökkennek a reálbérek, míg Németországban nőnek. A Euronews Business elemzi, mi áll a megosztottság mögött.
A reálbérek – az inflációval korrigált keresetek – az OECD „Employment Outlook 2026” jelentése szerint Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban várhatóan csökkennek 2026 és 2027 első negyedéve között, miközben Németországban emelkednek. Olaszországban és Spanyolországban a reálbérek legalább 2027 végéig a 2026 eleji szint alatt maradhatnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A jövőben a geopolitikai bizonytalanságok és az energiaköltségek időben korlátozott megugrása jelentősen gyengíthetik a munkaerőpiacokat, miközben tovább fokozzák az inflációs nyomást, ami várhatóan lenyomja a béreket” – áll a jelentésben.
A jelentés megjegyzi, hogy az előrejelzések „azon a feltételezésen alapulnak, hogy a közel-keleti konfliktus okozta zavarok jelentősek, de viszonylag rövid időszakra korlátozódnak”.
Alexandre Georgieff, az OECD közgazdásza és a jelentés egyik szerzője szerint a reálbér-növekedési kilátások közötti különbségek az inflációra, a munkanélküliségre és a munkaerőpiaci tartalékokra vonatkozó eltérő előrejelzésekkel magyarázhatók.
Ha másként nem jelzik, az alábbi adatok a reálbéreket a 2026 első negyedévében mért szintjükhöz viszonyítják.
Az euróövezet egészében a reálbérek várhatóan 0,4 százalékkal esnek vissza 2026 közepére, majd 2027 első negyedévére visszatérnek a 2026 eleji szintre. 2027 végére pedig 0,7 százalékkal lehetnek magasabbak.
Olaszországban a legnagyobb visszaesés
Olaszországban várható a legnagyobb reálbér-csökkenés az öt vizsgált ország közül: 2026 harmadik negyedévében a bérek 1,9 százalékkal maradhatnak el a 2026 eleji szinttől.
Ezt lassú kilábalás követheti. A visszaesés 2027 első negyedévére 1,4 százalékra mérséklődik. 2027 végén az olasz reálbérek előrejelzések szerint még mindig 0,6 százalékkal lesznek a 2026 eleji szint alatt. Olaszország éves inflációs rátája szeptemberben 4,1 százalékra tehető.
„Olaszországban a magas energiaköltségek várhatóan eltörlik a reálbérek közelmúltbeli nyereségeit, ami tükrözi az ország jelentős függőségét az importált kőolajtól és földgáztól” – mondta Georgieff az Euronews Businessnek.
„A kilábalás 2027-ben várhatóan korlátozott marad, mivel abban az évben kevés kollektív bérmegállapodás jár le, és továbbra is számottevő a tartalék a munkaerőpiacon.”
Spanyolországban nincs érdemi kilábalás
Spanyolországban kisebb a visszaesés, de elhúzódó. A reálbérek 2026 harmadik negyedévében 0,4 százalékkal, a negyedikben 0,7 százalékkal csökkennek.
Spanyolország visszaesése kisebb, ugyanakkor tartósabb. A reálbérek előrejelzések szerint 0,4 százalékkal esnek 2026 harmadik negyedévében, majd 0,7 százalékkal a negyedikben.
Ezt követően 2027 mind a négy negyedévében 0,7 százalékkal maradnak a 2026 első negyedévi szint alatt.
2027 végére Spanyolországban várható a legnagyobb visszaesés az öt nagy gazdaság között, 0,7 százalékkal.
Georgieff szerint Spanyolországban erős munkahelyteremtés várható, ugyanakkor az infláció magas marad, elsősorban az energiaárak hajtják. A spanyol árak szeptemberben becslések szerint 5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Olaszország és Spanyolország az öt ország közül az egyetlen kettő, ahol a reálbérek 2027 végén is a 2026 eleji szint alatt maradnak.
Az Egyesült Királyságban gyors esés, majd kilábalás
Az Egyesült Királyságban Olaszország után a második legnagyobb visszaesés várható. Az OECD előrejelzése szerint a reálbérek 2026 második negyedévében 0,6 százalékkal, a harmadikban 1,5 százalékkal csökkennek. A mélypontot a negyedik negyedévben érik el, amikor 1,6 százalékkal maradnak az első negyedévi szint alatt.
A kilábalás gyorsabb. A visszaesés 2027 első negyedévére 1,1 százalékra, a másodikra 0,4 százalékra mérséklődik. A reálbérek ezt követően meghaladják a 2026 eleji szintet: 2027 harmadik negyedévében 0,4, az év végére pedig 1 százalékkal lehetnek magasabbak.
Az éves infláció augusztusban 3,1 százalékra emelkedett, így a bérek továbbra is nyomás alatt vannak.
„Az Egyesült Királyságban a reálbérek növekedési kilátásai továbbra is kedvezőtlenek. Az országot a közel-keleti konfliktus miatt különösen erősen érinti az energiaárak ingadozása. Ez azt jelenti, hogy az infláció 2027-ig várhatóan hosszabb ideig marad magasabb szinten, mint a hasonló európai gazdaságokban” – mondta Charles Cotton, a CIPD javadalmazási és teljesítményügyi vezető tanácsadója az Euronews Businessnek.
Hozzátette, hogy a CIPD Labour Market Outlook című felmérése szerint a munkáltatók egyre óvatosabbak a jövőbeli béremelésekkel kapcsolatban. A foglalkoztatás növekvő költségei – beleértve a magasabb munkáltatói National Insurance-járulékokat és a minimálbér emelését – valamint a tágabb költségnyomások, például a dráguló beszállítói árak, szűkítik a bérkereteket.
Franciaország kisebb visszaesést mutat
Franciaországban a reálbérek már korábban érik el a mélypontot: előrejelzések szerint 2026 második negyedévében 0,5 százalékkal csökkennek. Ezt követően szűkül a rés: a reálbérek 2027 második negyedévére visszatérnek a 2026 első negyedévi szinthez, és 2027 végére mindössze 0,1 százalékkal haladják meg azt.
A szeptemberi becsült éves infláció 3,4 százalék volt, az euróövezet 3,8 százalékos átlagánál alacsonyabb.
„Franciaországban az infláció a nukleáris energia miatt viszonylag alacsony marad, ugyanakkor a bérek várhatóan csak lassan igazodnak, mivel a munkanélküliség tovább emelkedik” – mondta Georgieff.
A reálbérek előrejelzések szerint ebben a négy nagy gazdaságban éves összehasonlításban csökkennek 2026 és 2027 első negyedévei között.
Németország a kivétel
Németország az öt ország közül az egyetlen, ahol a reálbérek az egész időszakban várhatóan emelkednek, noha az éves infláció szeptemberben becslések szerint elérte a 3,3 százalékot.
A növekedés kezdetben mérsékelt: 2026 második negyedévében 0,1, az év végére 0,5 százalékos emelkedés várható.
A bérdinamika 2027-ben gyorsul: a reálbérek előrejelzések szerint a második negyedévre 1,1, a negyedikre 1,7 százalékkal lesznek magasabbak. Ez a legerősebb eredmény az öt ország közül.
Georgieff szerint a német bérkilátásokat a viszonylag szűk munkaerőpiac támogatja, ahol hiány van szakképzett munkaerőből, és kedvezőbbek a munkanélküliségi mutatók. A jelentős, adósságból finanszírozott fiskális élénkítés szintén támogatja a gazdasági aktivitást.
Miért nőnek a reálbérek Németországban?
Enzo Weber, a Munkaügyi Kutatóintézet (IAB) professzora emlékeztetett arra, hogy a német reálbérek különösen gyengék voltak a 2020-as évek első éveiben az elszálló infláció miatt. „Ezt követően a nominálbérek elkezdtek felzárkózni, amit a kollektív bértárgyalások is támogattak. Amit most látunk, még mindig ennek a folyamatnak a következménye” – mondta az Euronews Businessnek.
Megjegyezte, hogy a minimálbér 2026 elején 8,4 %-kal emelkedett, és 2027-ben további 5%-os növekedés várható.
„Németország több stagnáló év után most a gazdasági ciklus élénkülését tapasztalja, a kapacitáskihasználtság egyértelműen növekszik. Ez javítja a termelékenységet, és a feldolgozóipart sújtó válság ellenére is nagyobb teret ad a béremeléseknek” – tette hozzá.