ÉLŐ Euronews Travel & Tourism Summit 2026: Nézze élőben Brüsszelből

Az európai utazási iparág ma reflektorfényben áll a brüsszeli Albert Hallban zajló Euronews Travel & Tourism Summit 2026 rendezvényen.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Az Euronews egész nap élőben jelentkezik a belga fővárosból interjúkkal, panelbeszélgetésekkel és vitákkal, amelyek azt vizsgálják, miként reagál a turizmus egy olyan évre, amelyet geopolitikai feszültségek, légtérlezárások és szélsőséges időjárás határoztak meg.

A kiemelt meghívottak között van Edi Rama albán miniszterelnök, aki az Euronews munkatársával, Maria Tadeóval beszélget majd. Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója azokról a trendekről és kihívásokról fog beszámolni, amelyek meghatározták Európa rekordokat döntő nyári utazási szezonját, míg más beszélgetések a fenntarthatóságot, a kapcsolódást és a turizmus jövőjét veszik górcső alá Európában.

Kövesse az oldalt a brüsszeli Euronews Travel & Tourism Summit 2026 élő közvetítéseiért és a legfontosabb pillanatokért.

A fenntarthatóság a fókuszban

A fenntarthatóság, a megfizethetőség és a hozzáférhetőség együtt is megvalósítható, de a turizmusnak egyensúlyt kell teremtenie a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok között – hangsúlyozták a résztvevők az Euronews Travel & Tourism Summiton.

Andreea Stăjcu, az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóságán (DG MOVE) működő turisztikai egység vezetője Mike Starling moderátornak azt mondta, hogy maguk az utazók is egyre inkább igénylik a fenntarthatóbb lehetőségeket.

„Az utazók valóban fenntartható módon szeretnének utazni” – fogalmazott, példaként a kerékpározást és az éjszakai vonatokat említve.

Nikolina Brnjac, európai parlamenti képviselő, korábbi horvát turisztikai miniszter szerint a fenntarthatóságot nem lehet pusztán környezetvédelmi intézkedésekre leegyszerűsíteni.

„Elérhető, de csak akkor, ha három pillér mentén közelítjük meg: társadalmi, környezeti és gazdasági” – mondta, hozzátéve, hogy jobb vasúti és közösségi közlekedési összeköttetésekre van szükség a vidéki és periférikus térségek eléréséhez.

A látogatószámok kezelése egy másik fontos témakör volt. „Nem szabad félnünk a számoktól” – fogalmazott Brnjac.

„A probléma a turistaforgalom rossz menedzselésével van.”

István Ujhelyi volt EP-képviselő, az ENSZ Turisztikai Szervezetének tisztségviselője hasonlóképp hangsúlyozta, hogy a turizmus növekedését nem lehet egyszerűen megállítani.

„Ezt a növekedést nem tudja megállítani senki” – mondta, rámutatva, hogy a nemzetközi turisták száma 1950-ben 25 millióról tavalyra több mint 1,5 milliárdra emelkedett.

Sven Wiltink, a Radisson Hotel Group képviselője szerint a fenntarthatóságnak az ágazat alaptevékenységének részévé kell válnia, nem pedig választható extrának.

„A fenntarthatóság nem egy utólag hozzáillesztett elem” – mondta.

Közép-Európa mint „egy úti cél”

Olivér Csendes, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke és Sandrine Buffenoir, az Atout France hollandiai, belga és luxemburgi igazgatója Mared Gwyn-Jones moderátorral beszélgetett arról, miként lehet Közép-Európát egyetlen úti célként bemutatni, valamint a természet és a turizmus elválaszthatatlan kapcsolatáról.

Oliver Cndish, a Magyar Turisztikai Ügynökség képviseletében úgy vélte, a turizmus eszköze lehet annak, hogy Közép-Európát egyetlen, összekapcsolt desztinációként népszerűsítsék, ahelyett, hogy nemzeti határok korlátoznák.

„Nagyon szeretném, ha több nemzetközi együttműködés jönne létre, amelyekben az életmódunkat és a régióinkat lényegében egyetlen úti célként pozicionáljuk” – mondta.

„Nem kell, hogy a gondolkodásunkat és az élményt nyújtó terek kialakítását a nemzeti határok korlátozzák” – tette hozzá.

Cndish az európai országok közötti viszonylag rövid távolságokra hívta fel a figyelmet mint lehetőségre több országot érintő utazási élmények kialakítására – ez a népszerű „trip-maxxing” trend része, amely különösen az idei évben kapott nagy lendületet.

„Ha amerikai vagy ázsiai nézőpontból tekintünk Európára, a távolságok nagyon kicsik. Megtesz 100 kilométert, és máris két-három közép-európai fővárost érintett” – mondta.

A Duna szerepét is kiemelte mint olyan vonzerőt, amelyet országhatárokon átívelően lehetne promótálni.

„Olyan kincseink vannak, mint a Duna, amely számos európai országban jelen van, és mindig is összekötő kapocs, kultúrákat kapcsol össze” – fogalmazott. „Miért ne használhatnánk ezt aktív részévé annak az élménynek, amelyben az emberek részesülnek, gazdagítva az életüket és azt, ahogyan Európát látják és megtapasztalják?”

Cndish az EU-n belüli együttműködést is méltatta: „Úgy gondolom, Európa kiváló munkát végez az együttműködés terén.”

Példaként az európai turisztikai adatteret említette, amely segíthet abban, hogy az országok közösen dolgozzanak olyan kérdéseken, mint a látogatói áramlás kezelése vagy a szélsőséges időjárási jelenségek.

„Gondoljanak csak az összes olyan vitára, amelyet a turistaforgalomról, a látogatók védelméről, a veszélyhelyzetek – legyen az erdőtűz vagy bármilyen más szélsőséges időjárás – esetén történő figyelmeztetésről folytattunk. Mindez csak akkor lehetséges, ha a megfelelő adatok a megfelelő helyeken állnak rendelkezésre” – mondta.

A természeti környezet védelmének fontosságát is hangsúlyozta: „Nincs turizmus természet nélkül.”

„A turizmusnak a jó ügy szolgálatába kell állnia, és hozzájárulnia kell az élő környezetek ellenálló képességének erősítéséhez is” – tette hozzá.

Az Atout France benelux igazgatója, Sandrine Buffeno szintén kiemelte, milyen szerepet játszik a turizmus az európaiak közelebb hozásában.

„A turizmus kulcsfontosságú kapcsolódási pont az európai emberek között. Kulcsfontosságú tényező abban, hogy jobban megismerjük egymást, jobban tudjunk együtt dolgozni, együtt élni” – mondta.

„Egyfajta tanterem, ahol egymásról tanulhatunk” – tette hozzá.

„A klímaváltozás a turizmusra leselkedő legnagyobb veszély”

Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság vezérigazgatója Mared Gwyn-Jones moderátorral arról beszélgetett, milyen hatással van a klímaváltozás fenyegetése a globális turizmusra, és milyen szerepet játszik Európa mint úti cél.

A vezérigazgató elmondta, hogy „a klímaváltozás jelenleg messze a turizmus legnagyobb fenyegetése”.

Nyilatkozatát egy olyan nyár után tette, amelyet rekordmagas hőmérsékletek és az azokhoz kapcsolódó utazási káosz jellemzett a kontinensen.

„Látjuk, hogy a vonatok időnként nem közlekedhetnek, mert a sínek a hőség miatt kitágulnak. A folyami hajóutaknál is tapasztaltuk: az európai folyókon közlekedő szállodahajók nem tudtak elindulni, mert túl alacsony volt a vízszint” – mondta Santander.

„Erre sokkal összehangoltabb és átfogóbb módon kell felkészülnünk” – tette hozzá.

„Azt látjuk, hogy az ellenálló képesség az európai turizmus egyik mozgatórugójává válik. Még felkészültebbnek, még rugalmasabbnak kell lennünk mindarra, ami ezután következik.”

Santander arra is rámutatott, hogy a klímaváltozás hatásai miatt az utazás és a turizmus egyre kevésbé megfizethető.

„Az utazás sokkal drágábbá válik, és feltételezem, hogy mindannyian utaztak ezen a nyáron – ezt a saját pénztárcájukon is érzik.”

Beszélt az úgynevezett „coolcations” jelenségről is, amely az idén különösen népszerűvé vált: „Azt látjuk, hogy sokan a déli európai úti célokból olyan helyeket keresnek, amit mi »cool locations«-nek hívunk – olyan desztinációkat, ahol nyáron hűvösebb az idő, és az időjárás kiszámíthatóbban élvezhető.”

Santander hangsúlyozta a turizmus gazdasági jelentőségét is: az ágazat az európai gazdaság mintegy 10 százalékát adja, egyes országokban pedig a GDP 15–20 százalékát is eléri.

Európát mint turisztikai desztinációt is dicsérte.

„Európa egyre inkább afféle játszótérré válik, ahogyan egyesek nevezik. Kezd egy múzeummá, vidámparkká alakulni” – mondta, majd feltette a kérdést: „Miért lenne ez baj?”

„Egy vidámpark vagy egy múzeum tökéletes hely. Általában jól szervezett, jól irányított, van jó étterem, tiszta mosdók, tehát semmi kivetnivaló nincs benne.”

US Global Entry a belgák számára 2026 végéig?

Bill White, az Amerikai Egyesült Államok Belga Királysághoz akkreditált nagykövete a csúcstalálkozó házigazdájával, Jane Witherspoonnal beszélgetett a két ország különleges kapcsolatáról.

Miközben a nagykövet hangsúlyozta, hogy Belgium jóval többet kínál „gofrinál, csokoládénál és sörnél”, bírálta a brüsszeli repülőtér várósorait, mondván, hogy „pocsékok”.

„Nagyon rosszak. Ha azt akarjuk, hogy az emberek Belgiumba jöjjenek, az egyik dolog, amit meg kell tennünk transzatlanti szövetségünkben és kapcsolatunkban, hogy felismerjük: ezt a problémát meg kell oldani. Azonnal javítani kell rajta” – tette hozzá.

Ennek ellenére White bejelentette, hogy Donald Trump elnöktől jóváhagyást kapott arra, hogy a belga állampolgárok jelentkezhessenek az amerikai Global Entry programba, amely az Egyesült Államok repülőterein történő beléptetést gyorsítja fel. A Global Entry a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) előzetesen jóváhagyott nemzetközi utazók számára létrehozott programja.

Gyakorlati értelemben ez azt jelenti – magyarázta –, hogy „regisztrál, befizeti a díjat, ellenőrzik, majd az Egyesült Államokba repül, és a JFK-n vagy bárhol a kioskhoz lép, mosolyog vagy nem mosolyog, és »whoop!« – máris átjut, aztán elmegy a csomagjaiért, és pénzt költ”.

Arra biztatta a belga állampolgárokat, hogy „írjanak a kongresszusi képviselőjüknek vagy a parlamenti képviselőjüknek, induljunk, intézzük el a papírmunkát, mert ha utaznak, az egész folyamat zökkenőmentes lesz. Egy, kettő, három.”