Magyar és francia turisztikai vezetők szerint a szorosabb határon átnyúló együttműködés gazdagabb élményeket adhat a látogatóknak, miközben az adatok jobb hasznosítása és a természet védelme létfontosságú a régió jövője szempontjából.
Közép-Európa sokkal jobban kiaknázhatná a lehetőségeit, ha egyetlen, összekapcsolt úti célként reklámozná magát, ahelyett hogy a nemzeti határok határozzák meg, miként tapasztalják meg a látogatók a térséget – erről beszéltek turisztikai vezetők a Euronews Travel & Tourism Summit rendezvényen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke, valamint Sandrine Buffenoir, az Atout France hollandiai, belga és luxemburgi igazgatója Brüsszelben beszélgetett Mared Gwyn-Jones moderátorral az európai turizmus jövőjéről.
Csendes szerint a szomszédos országok számára komoly lehetőség rejlik a szorosabb együttműködésben, különösen most, amikor az utazók egyre gyakrabban próbálnak egyetlen útba több úti célt belezsúfolni – ezt a trendet olykor „trip-maxxing” néven emlegetik.
„Nagyon szeretném, ha több nemzetközi együttműködés valósulna meg, amelyekben az életmódunkat és régióinkat lényegében egyetlen úti célként pozicionáljuk” – mondta. „Nem kell a gondolkodásunkat és a megélhető élménytér kialakítását a nemzeti határokra korlátoznunk” – tette hozzá.
Arra is rámutatott, hogy Európa viszonylag rövid távolságai előnyt jelentenek a több országot érintő útitervek összeállításánál.
„Ha amerikai vagy ázsiai nézőpontból tekint rá, a távolságok Európában nagyon kicsik. Utazik 100 kilométert, és máris két-három közép-európai fővárost érintett” – fogalmazott Csendes.
Mint mondta, a Duna is természetes keretet adhat a határokon átnyúló turizmusnak.
„Olyan kincseink vannak, mint a Duna, amely számos európai országban jelen van, és mindig is összekötő kapocs volt, kultúrákat kapcsolt össze” – mondta.
„Miért ne használnánk ezt aktív elemként abban az élményben, amelyet az emberek átélnek, gazdagítva az életüket, és azt, ahogyan Európát látják és megtapasztalják?”
Csendes az európai együttműködés szerepét is méltatta a turizmust érintő kihívások kezelésében; példaként az európai turisztikai adatközösséget említette.
„Meggyőződésem, hogy Európa kiválóan teljesít az együttműködés terén” – mondta.
„Nincs turizmus természet nélkül”
Hozzátette: a jobb adatok segíthetik az országokat a látogatói áramlások kezelésében, valamint az olyan fenyegetésekre adott válaszokban, mint az erdőtüzek és a szélsőséges időjárási jelenségek.
„Gondoljon csak azokra a vitákra, amelyeket a látogatói áramlásról, a turisták védelméről, a veszély esetén történő figyelmeztetésükről folytattunk – legyen szó erdőtűzről vagy bármilyen más szélsőséges időjárási körülményről. Mindez csak akkor lehetséges, ha a megfelelő adatok a megfelelő helyen állnak rendelkezésre” – mondta Csendes.
A magyar turisztikai vezető a természet jelentőségét is kiemelte az ágazat számára, különösen most, amikor az úti célok egyre nagyobb környezeti nyomással szembesülnek.
„Nincs turizmus természet nélkül” – fogalmazott. „A turizmusnak a jó ügyek szolgálatában kell állnia, és hozzá kell járulnia az élő környezetek ellenálló képességének erősítéséhez is.”
Buffenoir eközben visszautalt a turizmus tágabb szerepére, mint az egész Európát átszövő kapcsolatok erősítőjére.
„A turizmus kulcsfontosságú eleme az európai emberek közötti kapcsolódásnak. Meghatározó tényező abban, hogy jobban megismerjük egymást, hatékonyabban dolgozzunk együtt, és együtt tudjunk élni” – mondta.
„Ez egyfajta tanterem, ahol egymásról tanulhatunk.”