A taskenti Nemzetközi Pénzügyi Központ külön jogi keretben működik majd, miközben az illetékesek szorosabb kapcsolatokat keresnek brit partnereikkel. A szélesebb program része a nemzetközi tőzsdei bevezetés és a magántőke bevonzása is.
Üzbegisztán azt tervezi, hogy közvetlen kapcsolatokat épít ki új nemzetközi pénzügyi központja és a londoni City között, miközben a külföldi befektetések vonzása érdekében az angol szokásjog (common law) elvein alapuló különleges jogi rezsimet hoz létre.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Az Egyesült Királyság saját befektetési szaktudását, és természetesen az angol szokásjogot is felajánlhatja” – mondta Javlon Vakhabov, a Közép-Ázsiai Nemzetközi Intézet igazgatója az Euronewsnak a Közép-Ázsia–Egyesült Királyság elemzőintézeti fórum első, Taskentben rendezett ülésén.
Üzbegisztán – tette hozzá – azt szeretné, ha az új Taskenti Nemzetközi Pénzügyi Központ brit partnerekkel működne együtt, „különösen a londoni Cityvel”.
Az angol jog bevezetése Taskentben
A Taskenti Nemzetközi Pénzügyi Központot márciusban hozták létre elnöki rendelettel.
A központ Üzbegisztánon belül külön jogi keretben fog működni: a központon belüli kereskedelmi tevékenységre az angol szokásjog elveit alkalmazzák, egy független nemzetközi kereskedelmi bíróság és választottbírósági mechanizmusok kíséretében.
A rendszer nem váltja fel Üzbegisztán szélesebb polgári jogi keretét. A központon keresztül működő vállalatok inkább olyan jogi szabályokhoz és vitarendezési mechanizmusokhoz férnek majd hozzá, amelyek a nemzetközi üzleti életben széles körben elterjedtek.
Üzbegisztán szeptember 10-én újabb lépést tett, amikor Savkat Mirzijojev elnök jóváhagyta a központ elindításához szükséges szervezeti intézkedéseket.
Vakhabov szerint a brit tudás és szakértelem erősítheti az együttműködést Üzbegisztánnal és a tágabb közép-ázsiai térséggel.
Májusban az Üzbegisztáni Nemzeti Befektetési Alap – amelyet a Franklin Templeton kezel – első üzbég alapként jelent meg a nemzetközi piacokon, amikor londoni bevezetésére sor került.
Jelenleg további, állami háttérrel rendelkező vállalatokat készítenek fel lehetséges nemzetközi tőzsdei bevezetésre, mivel Üzbegisztán magántőkét igyekszik vonzani, és ezzel párhuzamosan szigorúbb pénzügyi beszámolási és vállalatirányítási standardokat vezet be.
A politikai párbeszédtől a magántőkéig
A CA5+UK külügyminiszteri találkozó első ülését februárban tartották Londonban, amellyel új platform jött létre a regionális együttműködés számára. Vakhabov úgy fogalmazott, hogy a kapcsolatok „új, strukturáltabb szakaszba lépnek”.
A befektetési viták során a résztvevők ismételten arra összpontosítottak, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a politikai érdeklődésből ténylegesen befektethető projektek legyenek.
Rebecca Nadin, az ODI Global globális kockázatokkal és rezilienciával foglalkozó igazgatója a kritikus nyersanyagok, a mezőgazdaság, az oktatás, a technológia, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia területén vázolt fel lehetséges együttműködéseket.
„Meg kell találnunk azokat a mechanizmusokat, amelyek ezeket a lehetőségeket kereskedelmileg életképes projektekké alakítják” – mondta az Euronewsnak.
A kritikus nyersanyagok egy konkrét példát szolgáltattak.
Üzbegisztán és más, természeti erőforrásokban gazdag közép-ázsiai országok jelezték, hogy túl akarnak lépni a nyersanyagok puszta exportján, és nagyobb részt szeretnének megtartani abból az értékből, amely a feldolgozás és a gyártás során keletkezik.
„Ehhez megfelelő jogalkotási folyamatokra van szükség, és arra, hogy a befektetők bizalommal legyenek” – mondta Nadin.
„És ami a legfontosabb: szükség van arra is, hogy az adott árukat a kitermelés helyétől el lehessen juttatni a piacokra.”
A befektetői bizalomról külön szekcióban tárgyaló résztvevők részletesebben is áttekintették, milyen feltételeket szabhat a nemzetközi tőkéhez való hozzáférés.
A felmerült kérdések között szerepelt a kellő gondosság (due diligence), a pénzmosás elleni szabályok, a közbeszerzés, az átláthatóság, a szankciók betartása és a reputációs kockázat. Szó esett a jogbiztonságról, a befektetők jogainak védelméről és a kereskedelmi viták rendezésének mechanizmusairól is.
A brit pénzügyi, jogi, választottbírósági és megfelelési szakértelmet többször is olyan tényezőként említették, amely releváns ezeknek a követelményeknek a teljesítéséhez.
Kutatás, feldolgozás és finanszírozás
A viták során konkrétabb példák is felmerültek arra, hogyan léphet túl a brit részvétel a nyersanyagok egyszerű felvásárlásán.
Kirsty Benham, a Critical Minerals Association UK társalapítója és vezérigazgatója azokra a partnerségekre hívta fel a figyelmet, amelyek brit egyetemekkel és kutatóintézetekkel, geológusok, mérnökök és környezettudósok speciális képzésével, valamint az ásványfeldolgozás terén valósulhatnak meg.
Beszélt emellett a bányászati hulladékból és meddőhányókból történő anyag-visszanyerésről, valamint az országok közötti lehetséges feldolgozási megállapodásokról is.
A finanszírozás szintén napirendre került. Az egyik lehetséges modell külföldi kritikusnyersanyag-projektek brit hátterű finanszírozását irányozta elő, hosszú távú megállapodásokkal a brit gyártók ellátására.
Ezeket az ötleteket potenciális együttműködési területekként ismertették, nem pedig konkrétan bejelentett projektekként.
A politikai megállapodások önmagukban nem garantálják a befektetést
Annette Bohr, a Chatham House Oroszország- és Eurázsia-programjának munkatársa egy másik fontos különbségre hívta fel a figyelmet a brit gazdasági jelenlét és azok között a modellek között, ahol a kormányok állami vállalatokat tudnak mozgósítani stratégiai projektek mögött.
„Ezek a nyugati vállalatok nem állami irányításúak. Ez már önmagában is akadályt jelent” – mondta az Euronewsnak.
Bohr szerint a magánszektorra épülő modell megnehezíti, hogy a politikai megállapodások önmagukban közvetlenül befektetésekké váljanak.