Több agrárszervezet közvetlen állami támogatást kér az iráni háború miatt dráguló gázolajra és műtrágyára, intézkedések híján tiltakozásokat helyezve kilátásba.
A spanyol mezőgazdaság kedden teljes nyomást gyakorolt a kormányra. Az Asaja, a COAG, a UPA, az Unión de Uniones és a Cooperativas Agroalimentarias vezetői leültek Luis Planas mezőgazdasági, halászati és élelmezésügyi miniszterrel, hogy „azonnali” közvetlen támogatásokat követeljenek, amelyek lehetővé teszik az ágazat számára, hogy túlélje az Iránban zajló háború miatt elszabadult termelési költség-robbanást, egy konfliktust, amely – figyelmeztetnek – az ország élelmiszer-önrendelkezését teszi kockára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A találkozóra azt követően kerül sor, hogy az Asaja, a COAG és a UPA pénteken bejelentette: mozgósítani fogják tagságukat, ha a kormány nem lép az általuk a mezőgazdaságban kialakult „végsőnek” nevezett helyzet kezelésére. Az egyeztetés ráadásul kényes pillanatban zajlik: a kormány azt mérlegeli, meghosszabbítja-e szeptember 30-a után is azokat a gazdasági támogatásokat, amelyek jelenleg különböző termelő ágazatokat tartanak életben.
A megbeszélés előtt az Asaja elnöke, Pedro Barato „elégséges” intézkedéseket sürgetett, hogy ellensúlyozzák az mezőgazdasági gázolaj árának csaknem 50%-os emelkedését, amely a konfliktus kirobbanása óta következett be. Ha ezek nem érkeznek meg, figyelmeztetett, akár a vetésterületek 40%-a, elsősorban a szántóföldi kultúrák, vetés nélkül maradhatnak, ami újabb áremelkedést okozna a fogyasztóknak.
Barato arra is panaszkodott, hogy a megígért támogatások, amelyeknek a műtrágya drágulását kellett volna kompenzálniuk, eddig csak az érintett gazdák feléhez jutottak el. „Kompenzálni kell, hogy túl lehessen élni a mezőgazdaságban. Vagy kompenzálnak, vagy az Asaja részéről a mozgósítások továbbra is folytatódni fognak” – zárta szavait.
Mindegyik szervezet saját követeléssel érkezett
A COAG főtitkára, Andrés Góngora még tovább ment: kijelentette, hogy több ezer hektár maradhat vetés nélkül, ha nem érkezik „határozott és kiszámítható intézkedéscsomag”, és azt követelte, hogy a gázolaj drágulását akár 70%-ig kompenzálják, vagyis az Európai Unió által megengedett mozgástér felső határáig. Emellett további támogatásokat kért a műtrágyákra és a mezőgazdasági fóliákra.
Az UPA részéről főtitkára, Cristóbal Cano a találkozót „közvetlen következményének” nevezte a mobilizációs bejelentésnek, és „fenntarthatatlannak” minősítette a mezőgazdasági gázolaj helyzetét. Egyedüliként konkrét finanszírozási forrást is javasolt: különadót vetne ki a nagy spanyol olajvállalatok nyereségére, amelyek gyakorlatát – mondta – „ki kellene vizsgálni”, és az ebből származó bevételből egy, az agrárágazatot kompenzáló alapot hozna létre.
Az Unión de Uniones koordinátora, Luis Cortés szerkezeti problémára mutatott rá: a mezőgazdaság nem tudja termékei árában érvényesíteni a költségnövekedést, mert – panaszolta – nem tartják be az Élelmiszerlánc-törvényt. Ezért mélyreható, rendszerszintű intézkedéseket kért, például a termelők számára bevezetendő kedvezményes, szakmai gázolajat, nem pedig újabb „tüneti kezeléseket”; ellenkező esetben, figyelmeztetett, támogatni fogja a már több autonóm közösségben meghirdetett országos tiltakozó akciókat.
A közös fellépés utolsó láncszemét a Cooperativas Agroalimentarias jelentette. Elnöke, Ángel Villafranca emlékeztetett arra, hogy a gazdaságok és szövetkezetek által viselt költségek jelentős része – a szállítás, az energia – „nem befolyásolható”, ezért olyan kompenzációt kért, amely teljes mértékben fedezi ezt a többletet.
Ennek hiányában, figyelmeztetett, a betakarítás költségei megemelkednek, és ez a többlet végül megjelenik a bevásárlókosárban, amiért az ágazat szerinte „nem felelős”. Eddig – ismerte el – maguk a gazdaságok és a szövetkezeti ipar nyelték le az áremelkedés jelentős részét.
A találkozóra az agrárszakmai szervezetekkel egy nappal azután került sor, hogy Planas, Carlos Cuerpo miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter társaságában, egyeztetett az élelmiszeripari vállalatok szövetségével, a gabonakereskedőkkel és a műtrágyagyártókkal az inputköltségek alakulásáról. Az egyeztetést követően a kormány jelezte, hogy támogatni kívánja az ágazatot „a már aktivált választerven túl is”, amellyel a háború hatásait igyekszik enyhíteni.
Az időzítés nem mellékes: a gázolaj drágulása a szürettel és az olajbogyó- valamint a téli gabonafélék betakarítási kampányának indulásával esik egybe, miközben a tengeren az üzemanyagköltségek több mint 85%-os emelkedése már több kikötőben is hajók kikötésére kényszerítette a halászhajókat.
Olyan válság, amely jóval a spanyol földeken túl zajlik
A spanyol gazdák követelései egy helyi lenyomatai annak a feszültségnek, amely hónapok óta végighúzódik az egész világon. A háború február 28-án robbant ki, amikor az Egyesült Államok és Izrael támadást intézett Irán ellen, Teherán pedig rakétákkal válaszolt izraeli és amerikai támaszpontok ellen, olyan katonai eszkalációt indítva el, amely a világon szállított kőolaj mintegy ötödét veszélyezteti, azt a mennyiséget, amely a Hormuzi-szoroson halad át.
Azóta a kőolaj hordónkénti ára hetek óta erős volatilitást mutat: az offenzíva előtt 70 dollár (61 euró) alatt jegyezték, nem sokkal később megközelítette a 120 dollárt (104 euró), majd később 90 dollár (79 euró) környékén stabilizálódott.
Ez a drágulás a nitrogénalapú műtrágyákat – így az ureát és az ammóniát – is megdrágította, egyes piacokon akár 50%-kal, mivel ezek többségét kőolaj- és földgázszármazékokból állítják elő.