Európában jelentősen eltér, hány évet élnek még az emberek a nyugdíjkorhatár után. Az Euronews Business bemutatja az aktuális korhatárokat és a várható nyugdíjas éveket.
Európa-szerte emelkedik a nyugdíjkorhatár, ahogy az emberek egyre tovább élnek, de az országok között jelentős különbségek vannak abban, hogy a nyugdíjba lépés után átlagosan hány évnyi életre számíthatnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az OECD adatai szerint 2024-ben az EU-ban a nyugdíjkorhatár a férfiak esetében 64,7 év, a nőknél 64 év.
Mivel a nyugdíjkorhatár elérésekor válnak jogosulttá az emberek az ellátásra, az Euronews Business az egyes országokban a nyugdíjkorhatárnál mért várható élettartammal számolt.
Várhatóan ennyi éven át kapnak nyugdíjat, feltéve, hogy teljesítik a többi feltételt is, például a szükséges szolgálati időt. Természetesen vannak, akik a korhatár elérése után is tovább dolgoznak.
18,4 év a férfiaknál, 21,8 év a nőknél
Az EU-ban a férfiaktól átlagosan 18,4 évnyi életet várnak a nyugdíjba vonulás után, míg a nőknél ez az idő 21,8 év. A mutatók a nyugdíjkorhatárnál számított várható élettartamon alapulnak, a 2024-es Eurostat- és OECD-adatok szerint.
A férfiaknál a várható nyugdíjban töltött évek száma Bulgáriában és Magyarországon 14,7 év, Törökországban viszont 27,3 év. Az EU-n belül Luxemburgban a leghosszabb ez az időszak: itt a férfiak várhatóan 22 éven át kapnak nyugdíjat.
Ez a különbség elsősorban két tényezőre vezethető vissza: a nyugdíjkorhatár eltéréseire és a várható élettartam különbségeire.
A görög (21 év), a francia (20,7), a szlovén (20,7), a svájci (20,4) és a máltai (20,2) férfi nyugdíjasok esetében is több mint 20 évnyi nyugdíjas időszakkal számolnak.
A várható nyugdíjban töltött idő Cipruson (19,8 év), Svédországban (19,4), Portugáliában (19,3), Belgiumban (19,1), Írországban (19), az Egyesült Királyságban (19), Ausztriában (18,8) és Finnországban (18,7) szintén meghaladja az uniós átlagot, amely 18,4 év.
Németországban a legkevesebb a várható nyugdíjas évek száma a nagy európai gazdaságok között
Mindez azt mutatja, hogy Németországot leszámítva a nagy európai gazdaságok férfi lakosai az uniós átlagnál több évet töltenek nyugdíjban. Németországban viszont a mutató 1,1 évvel elmarad az EU átlagától, ami jelentős különbséget teremt Franciaországhoz, Olaszországhoz és Spanyolországhoz képest.
Ezzel szemben Bulgárián és Magyarországon kívül Lettországban, Romániában és Litvániában várhatóan a férfi nyugdíjasok töltik a legkevesebb időt nyugdíjban: mindenhol 16 év alatt.
A nőknél az EU-ban 21,8 év a várható nyugdíjban töltött idő, országonként azonban széles skálán mozog: Magyarországon 18,6 év, Törökországban pedig 34,5 év. Luxemburgban is meghaladja a 25 évet.
Szlovéniában, Görögországban, Franciaországban, Spanyolországban, Svájcban, Máltán, Olaszországban, Portugáliában, Cipruson és Finnországban élő nők esetében szintén több mint 22 évnyi nyugdíjas időszakkal számolnak, vagyis várhatóan több mint 22 éven át kapnak nyugdíjat.
A nőknél nemcsak Németországban (20,3 év), hanem az Egyesült Királyságban (21 év) is az uniós átlag alatti a várható nyugdíjban töltött idő.
Magyarország mellett több országban is 20 év alatti időt töltenek várhatóan nyugdíjban a nők. Ide tartozik Bulgária (18,8 év), Románia (19,1), Hollandia (19,2), Horvátország (19,6), Dánia (19,7), Lettország (19,8) és Izland (19,8).
Nyugdíjkorhatár és várható halálozási életkor
2024-ben Törökország a 32 vizsgált európai ország közül kilóg a sorból: jelenleg 52 év a férfiak, és 49 év a nők nyugdíjkorhatára.
Törökországot leszámítva a listán szereplő többi országban a nyugdíjkorhatár a férfiaknál 62 és 67, a nőknél 60 és 67 év között mozog.
Az EU-ban a férfiak nyugdíjkorhatára 64,7 év, a nőké 64 év. A férfiak várhatóan 83,1 éves korukig élnek, a nők pedig 85,8 éves korukig.
Nemi különbségek a nyugdíjban töltött évek számában
Az EU-ban átlagosan 3,4 évvel hosszabb nyugdíjas időszak vár a nőkre, mint a férfiakra. A különbség Izlandon 1,6 év, Törökországban viszont 7,2 év.
Észtországban, Litvániában, Lettországban, Bulgáriában, Romániában és Lengyelországban is legalább négy év a különbség. Ugyanakkor ezekben az országokban viszonylag alacsony a foglalkoztatási ráta.
A képhez tartozik a nemek közti nyugdíjszakadék is: az OECD-országokban átlagosan 23 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak a nők, mint a férfiak, az Egyesült Királyságban pedig 37 százalékos a lemaradás.
A munkaerőpiacról való kilépés életkora és Törökország
Az átlagos tényleges kilépési életkor a munkaerőpiacról azonban eltérhet a hivatalos nyugdíjkorhatártól. Az EU-ban például a férfiak nyugdíjkorhatára 64,7 év, miközben átlagosan 63,8 évesen hagyják ott a munkaerőpiacot. A nőknél 64 év a nyugdíjkorhatár, de átlagosan 62,9 évesen lépnek ki a munkából.
A nyugdíjkorhatár és a tényleges kilépési életkor közötti legnagyobb különbség Törökországban látható. A férfiak ugyan 52 évesen mehetnek nyugdíjba, de átlagosan 60,8 évesen hagyják el a munkaerőpiacot. A nőknél 49 év a nyugdíjkorhatár, az átlagos kilépési életkor pedig 60,5 év.
Törökországban a munkaerőpiacról való kilépés után várhatóan 18,2 évnyi életük marad a férfiaknak és 22,6 év a nőknek. Ez arra utal, hogy bár Törökországban a legmagasabb a várható nyugdíjban töltött évek száma, a mutató jelentősen alacsonyabb, ha a tényleges kilépési életkorból indulunk ki.
Az idősebb európaiak számára a nyugdíj jelenti a fő jövedelemforrást, és a nyugdíjszintek országonként nagyon eltérnek Európán belül, mind nominális értékben, mind pedig a vásárlóerőt tekintve.