Szakértők ezt a szokatlan jelenséget az orosz olajfinomítók elleni ukrán csapásokkal és a közel-keleti háborúval magyarázzák.
Augusztusban az orosz szövetségi költségvetés 424 milliárd rubelnyi olaj- és gázipari adóbevételt szedett be, és ez a legalacsonyabb szint 2026 januárja óta. Ez a tétel tavaly júliusban még a mostani kétszerese volt (934 milliárd rubel)es bevételnél, és 16%-kal marad el az egy évvel korábbitól.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Összességében az idei év első nyolc hónapjában az államkassza mintegy ezermilliárd rubellel kevesebb nyersanyagjáradékot szedett be, mint 2025 azonos időszakában, és a teljes éves tervnek mindössze 56%-át teljesítette: 5,02 billió rubelt a tervezett 8,92 billióból.
A visszaesés részben az adófizetési naptárral magyarázható, de nem csak azzal: szakértők az ukrán támadásokkal az olajfinomítók ellen és a közel-keleti háborúval is összefüggésbe hozzák. Az olaj- és gázbevételek ugyanakkor az orosz költségvetés teljes bevételének nagyjából egyötödét adják, így kulcsszerepet játszanak az ukrajnai háború finanszírozásában.
Szezonális trend
Az augusztusi olaj- és gázbevételek ilyen meredek visszaesése részben a naptárral függ össze: július az egyik azon négy hónap közül, amikor az olajvállalatok megfizetik a többletjövedelemadót (NDD).
A „Kommerszant” a júliusi bevételeket 396 milliárd rubelre becsülte. Ha a júliusi adóbevételekből levonjuk a 396 milliárd rubelnyi NDD-t, akkor a megelőző hónaphoz mért visszaesés nem 55%, hanem mintegy 21% lenne – ami ettől függetlenül jelentős összeg.
A közel-keleti háború szerepe
2026 tavaszán az orosz költségvetés extra bevételekhez jutott a Közel-Keleten kialakult feszültség és a Hormuzi-szoros gyakorlatilag teljes lezárása miatt. Moszkvának egyaránt kedvezett az Egyesült Államok és Irán háborúja által kiváltott globális olajár-emelkedés és az alternatív szállítások iránti kereslet az ázsiai országokban.
Nyáron, a konfliktus rendezésére tett kísérletek után a piacok elkezdték várni a háború végét, és a tavasz folyamán hordónként csaknem 95 dollárig dráguló orosz Urals típusú olaj ára júliusra 59 dollárra esett. Az adókat egy hónapos késéssel fizetik be, így az augusztusi bevételeket a júliusi ár szintje határozta meg.
„A közel-keleti háború az olajárak emelkedésén keresztül segítette a költségvetést” – állapítja meg az Euronewsnak adott interjúban Alexander Koljandr, az Eurasia Group európai részlegének igazgatója. A kormánynak nem kellett olyan drasztikusan visszafognia a kiadásokat, ahogyan azt a háború előtt tervezte. Az árnövekedésből azonban nem sikerült teljes mértékben profitálni: ezt részben a csillapító mechanizmus akadályozta meg, vagyis az, hogy a költségvetés pénzt fizet az olajcégeknek a belső piacon eladott benzin miatti elmaradt exportprofit kompenzálására; részben pedig a túl erős rubel – Oroszország ugyanis dollárért adja el az olajat, a költségvetés viszont rubelben kapja meg a bevételt. Összességében a magas árak nem tudták csökkenteni a költségvetési hiányt, amely továbbra is csak nő, bár nélkülük biztosan még nagyobb lenne.”
Ugyanakkor, amint a Kommerszant írjam az Urals átlagos ára az első hét hónapban hordónként 66,6 dollár volt, ami még mindig magasabb a költségvetés tervezésekor figyelembe vett 59 dollárnál. Ráadásul a közel-keleti konfliktus gyors rendezésével kapcsolatos várakozások fokozatosan szertefoszlanak, így az olajárak ismét emelkedésnek indultak, ami a lap szerint segíthet behozni a tavalyi bevételi ütemet.
A kitermelés visszaesése és az ukrán támadások az olajfinomítók ellen
Csökken a fizikai olajkitermelés is. Az év eleje óta Oroszország napi nyersolaj-kitermelése 410 ezer hordóval, 8,89 millió hordóra esett vissza. Ez majdnem egymillió hordóval marad el attól a kvótától, amely Oroszországnak az OPEC+ keretében jutott.
Még nagyobb csapást szenvedett el a feldolgozás. Augusztusban az ukrán fegyveres erők rekord számú, 21 csapást mértek orosz olajfinomítókra, és legalább hét üzemnek le kellett állítania a termelését. A közgazdászok szerint az orosz finomítók kapacitáskihasználtsága a 2000-es évek eleje óta nem látott mélyponton van.
Ebben a helyzetben a hatóságok „szinte szó szerint tűzoltómunkával próbálták betömni a lyukakat” – jegyzi meg az Euronewsnak adott interjúban Alexander Koljandr. „A kormány korlátozta a benzin és a dízel exportját, és növelte az importot, amely kisebb mennyiségben Fehéroroszországból, Kazahsztánból, Indiából és Kínából érkezik” – magyarázta. – „Az első hullám válságát azonban nem az import segített kezelni, hanem a finomítók »drótozása«, az éves karbantartási leállások eltörlése és a benzin minőségének rontása. Úgy tűnik, összességében az import volumene sem túl jelentős.”
Vlagyimir Putyin maga is elismerte, hogy az elmúlt három hónapban az ukrán dróntámadások az orosz olajipari infrastruktúra ellen elérték céljukat: „a társadalom destabilizálását” – mondta az orosz elnök kedden, június 23-án a Kremlben, a katonai akadémiák frissen végzett hallgatói előtt.