A pilóta katapultált, a gerince sérült, műteni kell. A honvédelmi miniszter közölte: a vizsgálatokra valószínűleg Svédországból is érkeznek szakértők, a fekete doboz kiértékelése még hátra van.
Lezuhant a magyar hadsereg egyik Gripen típusú vadászrepülőgépe hétfő délelőtt Magyar Péter kormányfő tájékoztatása szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Egyelőre ismeretlen okból, néhány perce Szolnok mellett lezuhant a magyar honvédség egyik Gripen vadászgépe. A pilóta sikeresen katapultált. A vizsgálat folyamatban van, a honvédelmi miniszter úton van a helyszínre" - írta a miniszterelnök a Facebook-oldalán.
Nem sokkal később Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter arról számolt be, hogy a pilóta mentőautóba került, de senki sem sérült meg a balesetben, mert a pilóta mindent megtett, hogy honvédségi területen zuhanjon le a repülőgép. A magyar hadseregnek Szolnoknál is van egy légibázisa.
Győrfi Mihály szolnoki polgármester közölte, hogy a lezuhant vadászgép Kecskemétről szállt fel, illetve a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandár területén zuhant le. Győrfi elmondása szerint a pilótát először a bázis jól felszerelt kórházába vitték vizsgálatra. Később közölték, hogy gerincsérülése van, és operálni kell.
A polgármester köszönetét fejezte ki a pilótának, hogy a repülő nem lakott, hanem honvédségi területen zuhant le. Hozzátette: tudomása szerint műszaki hiba történhetett a gyakorlórepülés során.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter később a közösségi médiaoldalán újabb tájékoztatást adott. A helyszínről bejelentkező miniszter azt mondta, hogy a pilótát már átszállították egy budapesti kórházba.
Mint Ruszin-Szendi és Sándor Zsolt vezérezredes tájékoztatásából kiderült, a pilóta katapultálása és a földet érés után a Gripen vadászgép kigyulladt. A tűzoltók ezután alig öt perccel már a helyszínen voltak és megkezdték a tűz eloltását, így elkerülték, hogy a repülőtéren nagyobb kár keletkezzen.
Lezuhanása előtt a gép – ahogyan a Gripen repülőgépek minden nap – készenléti szolgálatot teljesített. A Gripenek hétfőn egy-egy elleni harcot imitáltak, amikor olyan műszaki jelzés érkezett a vezérgép fedélzetéről, ami miatt le kellett állítani a gyakorlatot. Gyorsan egyértelművé vált, hogy a gép Kecskemétig már nem tud visszarepülni, a kísérő gép támogatásával ezért döntöttek a szolnoki leszállás mellett.
A szolnoki repülőgépbázist sikerült is megközelíteni a repülőgépnek, de a leszállás utolsó fázisában történt egy olyan esemény, ami miatt a pilótának katapultálnia kellett.
A baleset miatt a Gripen vadászrepülők kiképzési repüléseit felfüggesztik a vizsgálat lezárásáig.
Ruszin-Szendi Romulusz azzal zárt, hogy a vadászgépen levegő-levegő rakéta és gépágyúlőszerek voltak, amelyek további károkat okozhattak volna, ha a tűzoltók nem tették volna hatékonyan a dolgukat. A miniszter ismételten kiemelte a pilóta lélekjelenlétét, melynek köszönhetően nem esett kár a civil infrastruktúrában.
A fekete doboz kiértékelése hamarosan megtörténik, a baleset kivizsgálására Svédországból is érkeznek szakemberek.
Mit tudunk a Gripenekről?
Magyarországnak a szolnoki baleset után tizenhét JAS 39 Gripen típusú vadászrepülőgépe maradt. A Gripenek rendszeresen részt vesznek nemzetközi műveletekben, a tavalyi év második felében a balti országok légterének védelmében is szerepet vállaltak.
A JAS 39 Gripen a svéd Saab által fejlesztett egyhajtóműves, többfeladatú, szuperszonikus harci repülőgép. A típus nevében a JAS rövidítés a svéd Jakt (vadászat-légiharc) - Attack (támadás) - Spaning (felderítés) szavakból származik, ami mutatja a konstrukció alapfilozófiáját: a Gripen olyan repülő, amely gyorsan átkonfigurálható a különböző feladatokra, többfeladatú vadászrepülőgép, amely légi harcra, csapásmérésre és felderítésre egyaránt alkalmas.
A Gripen egyik legjellegzetesebb formai eleme a delta szárny és az előrenyilazott vezérsík, vagyis a canard elrendezés. A canardok nem egyszerűen „kis szárnyak" a pilótafülke mellett; a repülésvezérlő rendszerrel együtt működve javítják a nagy állásszögű repülési tulajdonságokat, segítik a manőverezhetőséget, javítják a fel- és leszállási jellemzőket, lehetővé teszik a gép aerodinamikai optimalizálását.
A Gripenekben Volvo RM12 hajtómű dolgozik, maximális tolóereje körülbelül 80,5 kiloNewton. Szárnyfesztávolsága 8,4 méter, maximális sebessége körülbelül 2 Mach, hatótávolsága pedig akár 3000 kilométer is lehet. A C-típus személyzete egy pilótából, a D-típusúé kettőből áll.
A magyar Gripenek a NATO-rendszerhez illeszkedő képességekkel rendelkeznek, például légi utántöltéssel és korszerű kommunikációs rendszerekkel. A típust fejlett fedélzeti rendszerei és adatkapcsolatai teszik hatékonnyá, amelyek segítik a pilótát a gyors döntéshozatalban.
Az Orbán-kormány idején, 2001-ben írták alá azt a svéd-magyar szerződést, amelynek értelmében Magyarország 14 Gripen vadászrepülőt bérel tízéves időtartamra. Az első öt Gripen vadászgép 2006. márciusában érkezett meg a kecskeméti légibázisra. 2024-ben újabb gépek beszerzéséről született megállapodás.
Korábbi Gripen-balesetek Magyarországon
A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának összeállítása szerint 2015. május 19-én a Magyar Honvédség egy csehországi nemzetközi hadgyakorlaton részt vevő JAS-39 Gripen vadászgépe a Prágától keletre fekvő Cáslav katonai repülőtéren leszállás közben túlfutott a leszállópályáján. A pilóták katapultáltak és nem sérültek meg, de a gép súlyosan megrongálódott.
Még egy hónap sem telt el, amikor 2015. június 10-én a kecskeméti katonai repülőtéren egy Gripen repülőgép pilótájának felszállás után nem sikerült behúznia a gép orrfutóját. A pilóta az üzemanyag kifogyása után megkísérelte a gépet „hasra" landoltatni, de miután a gép a manőver közben irányíthatatlanná vált, katapultálnia kellett, és nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Voltak halálos magyarországi katonai repülőgép-balesetek is a kétezres években
Bő két héttel a második Gripen-baleset után, 2015. június 25-én egy kiképzési repülés végéhez közeledve a szolnoki bázisrepülőtér fölött tűz ütött ki a Magyar Honvédség egyik Jak-52-es típusú oktatógépén. A kéttagú személyzetnek a leszállás után sikerült elhagyni a gépet, de egyikük súlyos égési sérüléseket szenvedett.
A Magyar Honvédség állományába tartozó repülőgépek baleseteinek sora a kétezres években 2001-ben kezdődött a Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának összeállítása szerint.
2001. április 12-én kiképzés közben összeütközött két Mi-24 típusú katonai helikopter a Veszprém megyei Gyulafirátót térségében, a Magyar Honvédség központi gyakorlóterén. A gépek kényszerleszállást hajtottak végre, az egyik helikopter kigyulladt, a balesetben két katona meghalt, kettő megsérült.
2003. november 13-án Szolnoktól északra, Tiszagyenda mellett kiképzési repülés közben lezuhant a Magyar Honvédség egy JAK-52 típusú gyakorlógépe, a két pilóta életét vesztette.
2005. május 11-én lakott területen kívül lezuhant egy MiG-29-es vadászgép Kecskeméten, miután repülés közben leállt az egyik hajtóműve. A pilótának sikerült katapultálnia.
2008. január 31-én a Magyar Honvédség egy Mi-8-as helikoptere a Szolnok megyei Óballánál leszállási feladat végrehajtása közben balesetet szenvedett és kiégett. Egy katona életét vesztette, hárman megsérültek.
Még ugyanabban az évben, 2008. június 20-án a Fehérgyarmattól öt kilométerre lévő Nábrádon lezuhant egy L39-es típusú Albatros kiképzőgép, amelynek mindkét pilótája életét vesztette.
Cikkünk folyamatosan frissül