A dél-afrikai rendőrség kedden bejelentette, hogy 14 illegális bányász halt meg és több tucatnyian megsérültek egy használaton kívüli bányában Rustenburg közelében, az északnyugati tartományban.
A rustenburgi tizennégy halott nem egyszerű bányabaleset áldozata. Egy különös dél-afrikai árnyékgazdaság legalsó szintjén haltak meg, ahol a nagyüzemi bányászat hátrahagyott infrastruktúrája, a szegénység és a szervezett bűnözés szó szerint a föld alatt találkozik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az ország mélyén másfél évszázad ipari bányászatának hatalmas föld alatti infrastruktúrája húzódik: elhagyott tárnák, lezárt vagy részben lezárt aknák, régi arany- és más érctelepek. Egy kormányzati becslés mintegy hatezer elhagyott vagy használaton kívüli bányával és kőfejtővel számolt. Sok közülük gyakorlatilag ellenőrizhetetlen kapu egy második, illegális gazdaságba.
Kik azok a „zama zamák”?
Az illegális bányászokat Dél-Afrikában általában zama zamának nevezik. A zulu eredetű kifejezést rendszerint úgy fordítják, hogy „próbálkozók”, illetve „szerencsét próbálók”. A név pontosan leírja a vállalkozás lényegét: a bányászok gyakran olyan föld alatti járatokba ereszkednek le, amelyeket az ipari bányavállalatok már gazdaságtalannak vagy túl veszélyesnek ítéltek, ezért magukra hagyták.
A zama zamák akár több száz vagy több mint ezer méterrel a felszín alatt, villamos energia, megfelelő szellőzés, műszaki felügyelet és korszerű mentési lehetőség nélkül dolgozhatnak.
A munka különösen veszélyes, mert a régi járatok állapotát senki sem ellenőrzi. Alapkockázat az omlás, a tűz, a mérgező vagy robbanásveszélyes gázok jelenléte, az oxigénhiány és a vízbetörés kockázata. A föld alatt ráadásul nemcsak a természetes veszélyekkel kell számolni, mert a rivális csoportok között fegyveres összecsapások is előfordulnak.
A bányász a lánc legalján áll és teljesen kiszolgáltatott
A pretoriai kormány biztonsági elemzése az illegális bányászat mögött teljes értékesítési láncot azonosított: a föld alatt dolgozó bányászokat ellátók és közvetítők, helyi felvásárlók, nagyobb aranykereskedők, valamint kontinentális és nemzetközi kereskedők kapcsolódhatnak egymáshoz. A hatóságok az illegális bányászatot pénzmosással, fegyver- és robbanóanyag-kereskedelemmel, emberkereskedelemmel, korrupcióval, adóelkerüléssel és más szervezett bűncselekményekkel is összefüggésbe hozták.
A rendszer bizonyos szempontból fordított bányavállalatként működik. Legalul vannak azok az emberek, akik életük kockáztatásával kitermelik az ércet, fölöttük pedig megjelenik a finanszírozás, az ellátás, a feldolgozás, a felvásárlás és végül az illegálisan kitermelt nemesfém tisztára mosása.
A hatóságok korábban olyan feltételezett vezetőket is bíróság elé állítottak, akiket azzal vádoltak, hogy az elhagyott bányákból származó nemesfémet feldolgozták és értékesítették, majd a bevételből hamis személyazonosságokat használva ingatlanokat vásároltak.
A dél-afrikai parlament számára készült egyik elemzés szerint a zama zamák világában jelen van a zsarolás, az erőszak, a kényszermunka, a korrupció és a szervezett bűnözés; a létfenntartásért dolgozó bányász motivációja egészen más lehet, mint azé, aki a hálózat felső szintjén kereskedik az arannyal.
Az illegális bányászok jelentős része bevándorló
A dél-afrikai kormány egy 2023-as összesítésében az elfogottak között zimbabweieket, mozambikiakat, lesothóiakat, kongóiakat, nigériaiakat, kenyaiakat, pakisztániakat és ugandaiakat is felsorolt.
Ennek történelmi előzménye is van. A dél-afrikai bányászat már az apartheid korszakban is nagymértékben támaszkodott a környező országokból érkező vendégmunkásokra. A bányák bezárása után ezért nemcsak üres tárnák maradtak hátra, hanem olyan emberek, teljes családok és közösségek is, amelyek generációkon keresztül ebből az iparágból éltek.
Rustenburg különösen érdekes helyszín: Johannesburgtól mintegy 130 kilométerre északnyugatra fekszik, és a világ egyik legfontosabb platinabányászati térségének központja. Az illegális arany végül nem marad illegális. A nyersanyagot kis olvasztókban vagy közvetítők segítségével feldolgozhatják, összekeverhetik legális eredetű fémmel, majd a nemzetközi aranypiacra kerülhet. Egy korábbi kutatás szerint jelentős mennyiség jutott ki Dél-Afrikából regionális útvonalakon keresztül, főként Dubaj irányába.
Gyakran halállal végződik
A mostani rustenburgi esetet tragédiák hosszú sora előzte meg. 2017-ben 25 illegális bányász holttestét hozták felszínre egy Welkom közelében fekvő elhagyott aranybányából, miután gázrobbanás történt a mélyben.
2023-ban legalább 31 ember halt meg egy használaton kívüli bányában történt metánrobbanásban. Az áldozatokról azt feltételezték, hogy Lesothóból érkeztek; a bánya mintegy három évtizede nem működött.
Az illegális bányászat 2022-ben országos politikai üggyé vált a Johannesburg melletti Krugersdorpban történt csoportos nemi erőszak után. Nyolc nő ellen követtek el támadást egy elhagyott bánya közelében, és a nyomozás során több mint száz feltételezett illegális bányászt őrizetbe vettek. A legsúlyosabb nemierőszak-vádakat később bizonyíték hiányában ejtették több gyanúsított ellen, az eset azonban hatalmas társadalmi felháborodást és zama zamák elleni helyi akciókat váltott ki.